A
|
háb
megharagudott az Úrra és prófétájára, amiért Isten megítélte őt (1Kir
21,1-29). Nem azt mondta, helyesen
cselekedtél, hanem rámutatott vétkeire, arra, hogy rosszul döntött, amikor
Benhadaddal szövetségre lépett. A király azonban nem bűnbánattal oldja feszültségét,
nem Isten elé állással, hanem Nábót szőlőjének a megszerzésével. Úgy véli, ha szerez, ha szaporítja tulajdonát, akkor majd minden megoldódik. Hányszor véljük mi is azt, ha újabb dolgokat
szerzünk, akkor minden megoldódik. Ma nem szőlőt, hanem házat, új autót, egy
újabb mobilt vásárolunk magunknak. Tárgyakban, eszközökben, luxusban keressük a
menedéket. A legdrágább eszközök megszerzésével akarjuk megmutatni, vagyunk
valakik. Azonban nem a pénz, nem a luxus tesz emberré, és nem is ezek adnak
boldogságot. Szívünk továbbra is üres marad. Az Úr megismerése, a Vele való kapcsolat adja meg azt, amire a lélek
vágyik.
Azonban elsősorban nem is egy új szőlő megvásárlásával van a baj, hanem
azzal, hogy mindenáron Nábót szőlőjét akarja. Vehetne magának bárhol, de neki csak ott és csak az kell. Ez a gonosz,
amikor csak az kell, amit megkívántam, amikor nem tudok a legújabb képétől
szabadulni, és akkor is kell, ha abban más tönkremegy. Nem az a baj, hogy kell,
hanem az, hogy nincs tekintettel másra, neki kell, és nem érdekes, ez másnak
mibe kerül. Hányan vannak így, nem érdekes, ha a szülők nem bírják anyagilag,
de neki akkor is kell, és akkor is a legdrágább, a márkás cucc kell.
Ahábot semmi sem hatja meg, és amikor nem kapja meg, amire vágyik, belebetegszik, mint egy kisgyermek. Nem bírja elviselni az elutasítást. Őt,
mint királyt elutasítják. Pedig mehetne máshová, hiszen Nábótnak csak az van,
és ez családi örökség, de a király hajthatatlan, és egyre betegebb. Így éri el
célját. Felesége hamis segítséget ad neki. Hányszor képzelt betegséggel
zsaroljuk egymást. Pedig van más megoldás, az Úr felé lehet fordulni. Jakab
apostol elmondja számunkra, hogyan lehet másként: szabad Istentől kérni
mindazt, amire szükségünk van. Azért vannak a viszályok, mert mindent megszerezni,
elvenni akarunk. Az Úr számunkra megadja a kérés lehetőségét és ajándékát (Jak
4,2-3). Az a kiváltsága van annak, aki átadja az életét Jézusnak, hogy most
már mint gyermek az édesapjához, a szüleihez, úgy mehet Istenhez. Most már teljes bizalommal fordulhatok Hozzá,
és Ő megadja számomra, elsősorban a türelmet és a megelégedettséget. És ha elégedetten fogadom, amit ad, akkor meg
is fogja adni, és a szívemben is békesség lesz.
Magunkat be lehet csapni, ahogyan Aháb is tette, úgy gondolta, nem ő,
hanem Jezréel vénei a felelősek, ők ölték meg Nábótot. De Istent nem lehet
becsapni vagy megtéveszteni. Ő látja életünket, tisztában van dolgainkkal. Így
azután megjelenik a próféta, és hozza az Úr ítéletét. Azt is látjuk, hogy amikor
valaki nem akar hallgatni az Úrra, egyre lejjebb kerül. Aháb is, előbb
sértődötten duzzog, mert Isten nemet mondott neki, aztán elutasítják, és a
végén megöleti Nábótot. A próféta megjelenése azonban mindig a kegyelem
megjelenését is magával hozza. Azt üzeni, ha komolyan veszi Isten szavát, van
kegyelem, még innen is vissza lehet térni.
A fejezet végén feltárul előttünk Isten Lénye, meglátjuk a bűnösök iránti
mentő szeretetét. Amikor Aháb megalázza magát, elmarad az ítélet, még kap időt
a rendezésre. Mennyire más az Úr, mint
mi. Aháb könyörtelen és kegyetlen volt, Isten pedig könyörületes. Keressük ma
is ezt könyörületes Urat. Áll még a kereszt, ahová mehetünk, ott tisztulunk
meg és kezdhetünk új életet. Ez az élet
már Jézussal együtt folyik. Ő megy előttem, én pedig haladhatok a nyomában. És
ha Őt követjük, megtanulhatjuk Tőle az irgalmasságot.
Pál apostol bizonyságtételét olvassuk mától kezdve, a korinthusiaknak
vall Jézusról (1Kor 1,1-17). Mert számára Krisztus az élet, Benne gazdagságot
talált, és megtapasztalta, hogy nincs hiánya semmi kegyelmi ajándékban. Mindezt
azért mondja el, mert Jézus elfogadásával ők is megkapták mindezt, ők is
meggazdagodtak Őbenne. Gazdagodott a beszédük, az ismeretük. Igen, aki
Krisztusban van, annak megváltozik a beszéde, az érdeklődési köre. Miért? Mert
a száj azt szólja, amivel a szív tele van. És mivel a megtért embernek Krisztus
van a szívében, csak Róla és az Ő országáról tud beszélni. Ez tölti be, és ez
árad túl rajta keresztül. Olyanná válik, mint a megáradt folyó, amely kilép a
medréből és elárasztja a környező földeket, és így életképessé teszi őket. Az
élet vize árad belőlünk, és ahová eljut, termővé változtatja az addig
terméketlen életeket.
Rámutat még arra az apostol, hogy Isten hűséges, ha elhívott a Jézussal
való közösségre, akkor nem is hagy magunkra. Isten nem hűtlen, nem ígérget, és
nem hagy aztán magunkra, és nem mondja, most már csináld tovább magad. Ő ott
van övéi mellett, és segít, hogy végigjárjuk az utat. A hűtlenség ránk
jellemző, mi fordítunk hátat Istennek és egymásnak is. Ő azonban fogja a
kezünket. Azt akarja, hogy végig közösségben, kapcsolatban legyünk Jézussal,
mert Ő az élet. Nélküle nincs üdvösség, nincs boldogság, nincs céltudatos
életvitel. Vissza kell térnünk az Ő
szárnyai alá, mert csak Vele teljesedik ki az életünk. Aki meg akarja menteni
az életét, elveszti azt, de aki elveszti az életét Krisztusért, megtalálja azt.
Az elvesztés Krisztusért azt jelenti, teljesen Rábízom magam, elengedem az
életem, és hagyom, hogy Ő irányítsa azt.
Az életváltoztató erő a keresztről árad felénk, így a kereszt hirdetése
által érkezik meg az életünkbe. A keresztről szóló beszéd a legfontosabb
üzenet, mert ott aratott döntő győzelmet az Úr a gonosz, a bűn felett. Nagy
kísértés, hogy elhallgatjuk, és olyat mondunk, ami tetszik az embereknek.
Ügyeljünk, hogy a keresztről szóló beszédet ne helyettesítsük emberi
bölcselkedéssel. Mit ér a szép beszéd, ha kimarad a lényeg, ha kimarad a kereszt,
az értem meghalt Jézus. Az Úr a kereszten törölte el bűneimet, és onnan árad
felém a kegyelem. A kereszt tövében hull le a teher és élem át a szabadulást.
Áll a Krisztus szent keresztje
1. Áll a Krisztus szent keresztje Elmúlás és rom felett, Krisztusban
beteljesedve Látom üdvösségemet.
2. Bánt a sok gond, űz a bánat, Tört remény vagy félelem: Ő nem hágy el,
biztatást ad: Békesség van énvelem.
3. Boldogságnak napja süt rám; Jóság, fény jár utamon: A keresztfa
ragyogásán Fényesebb lesz szép napom.
4. Áldássá lesz ott az átok, Megbékéltet a kereszt; El nem múló
boldogságod, Békességed ott keresd!
5. Áll a Krisztus szent keresztje Elmúlás és rom felett, Krisztusban
beteljesedve Látom üdvösségemet.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése