A megtérés segíthet

A

z ige tükrébe tekintve azt látjuk, hogy mindezt rólunk is írhatta volna a próféta (Ézs 30,1-33). Mindaz, ami Júda népe életére jellemző volt, sajnos, nálunk is megtalálható. Hányszor mi is Isten nélkül készítjük terveinket, legfeljebb majd jóváhagyás végett Elé állunk. Ahogyan Isten népe a nehéz helyzetben nem az Urat kérdezte, hanem Egyiptom vezetőivel tárgyalta meg a teendőket, úgy mi is hányszor emberi forrásokat keresünk. Nem tudjuk, mit tegyünk, tanácsot kérünk olyan személytől, aki szerintünk ért az ügyünkhöz, és megfelelő tanácsot képes adni. Milyen jó lenne azonnal az Úr közelségét keresni. De miért nem így teszünk? Annyiszor megtapasztaltuk már, hogy Őreá lehet számítani, érdemes bízni Benne. Miért? Mert az igazi megoldást mindig Ő kínálja számunkra.

Isten megmondta, hogy Egyiptom nem tud rajtuk segíteni, de nem hallgatnak Rá. Továbbra is a fáraónál keresik az oltalmat. Mennyire nem lehet velük beszélni, futnak a saját fejük után. Vajon velünk tud beszélni az Úr? Meghalljuk és komolyan vesszük, amit mond? Amikor azt üzeni, ne mástól kérjünk tanácsot, elfogadjuk, amit mond? Tudok úgy bízni az én Uramban, hogy minden emberi megoldást félretéve kizárólag Rá hagyatkozom? Hányszor vallottunk már szégyent és tapasztaltuk meg, hogy nem segít és nem használ a világ módszere. Nem használ az Istent kihagyó megoldás.

Az Úr látja életünk valóságát, tisztában van szívünk tartalmával, és tudja, ott a baj. Nem akarnak az Úr tanítására hallgatni. Ez megdöbbentő, arra nem hallgatnak, Aki ért az élethez, Aki mindig a legjobbat akarja nekik. A mi alapproblémánk is ez. Nem is akarunk hallgatni az Úr szavára. Sokan mondják, hagyjatok békét nekem az Istennel. Szomorú, mennyire megtévesztett minket a sátán, mennyire elvakított bennünket, nem látjuk meg, hogy csak az Úr segíthet rajtunk. A problémák halmozódnak, mindig kitalálunk valamit, amitől megoldást várunk, csak hinni ne kelljen. Most a mesterséges intelligenciába vetettük bizalmunkat, úgy gondoljuk, a robotok megoldják az emberiség minden gondját.  Bár rádöbbennénk: egyedül Istennél van megoldás. Az istent játszás nem segít, alázatosan el kellene ismerni, hogy Isten teremtményei vagyunk.

Maga az Úr is elmondja, mi segíthet rajtunk. És tanácsol: „a megtérés és a higgadtság segítene rajtatok” (15). Az alázatos bűnvallás, és annak elismerése, hogy Isten az Úr, csakis ez segíthet. A megtérés azt fejezi ki, hogy megfordulok az eddigi utamon, és most már Isten felé haladok. Megváltoztatom a gondolkodásomat is, Isten kerül életem középpontjába. A megváltozott gondolkodás eredményezi: Isten az Úr, Rá figyelek, és szavára hallgatok.

Fogadd el az Úr tanácsát, hidd, hogy valóban a megtérés és a higgadtság segíthet. Pontosan úgy, ahogyan a tékozló fiú is átélte. Amikor senki és semmi nem segített, felismerte, az a baj, hogy eljött otthonról. Az a baj, hogy eljöttél otthonról, hátat fordítottál Atyádnak, Nélküle akartál élni. A fiú azt is meglátta, hogy még haza lehet menni, innen is van visszaút. Az egyedüli segítség a megtérés, a hazamenetel, és ő így cselekedett. Élt még ezzel az eséllyel, és hazaindult. Isten tanácsát jó megfogadni, minden baj onnan indul, hogy nem hallgatunk Rá. Pedig igazából Ő ismeri az életet, Ő alkotta azt, de ismeri azért is, mert Jézusban eljött hozzánk. Itt élt ezen a földön, szembesült a mi problémáinkkal, és győzelmet aratott. A győztes Jézus hív, társuljunk Hozzá, kövessük az élet útján.

Ezt a változást mi nem tudjuk végbevinni, újjászületésre van szükségünk. Ezt Ő végzi el. Szentlelke által szüli újjá az életünket.

A Jordán mellől, a mennyei szózat után a pusztába viszi a Lélek Jézust (Mt 4,1-17). Nem a gyors karriert építi számára, és Jézus sem veti magát bele a világba, Isten Fia vagyok, és ezt meg kell mutatni. A puszta csöndjébe vonul vissza. Ige és imádság által készül a szolgálatra. Nekünk is szükségünk van pusztára, olyan helyre, ahol a mindennapi zajoktól félrevonulva az Úrra figyelhetünk és feltöltődhetünk. Jézusnak az Atyával való közösség a legfontosabb. Mindig keresi Őt, és majd csak azután megy tovább, ha megbeszélte Istennel a terveket.

 Próba is mindez, a pusztában, a kísértés idején tesz sikeres vizsgát. Kiderül, alkalmas a feladatra, ellenáll a világ és a sátán minden csábításának, és csak Isten akaratára figyel, szavára hallgat. Az ördög akkor áll mellé, amikor fáradt és éhes. Tudja, mi a megfelelő pillanat. Így van ez a mi életünkben is, ezért kell, amikor fáradtak vagyunk, testileg legyengültünk, még inkább az Úr oltalmát keresnünk. Magunk nem tudunk megállni a kísértés idején.

Minket is azokon a területeken kísért, mint Jézust. A cél is hasonló: ne a szenvedés útját járjuk, hanem válasszunk könnyebb, sikeresebb utat. Jézusnál azt akarta elérni, hogy a kereszt helyett inkább a koronát válassza. Éljen Ő is úgy, mint a legtöbb ember, és használjon olyan módszereket, mint más népszerű vagy hatalomra törő emberek.

Adjon ingyen kenyeret, legyen sztár, ragadja magához a hatalmat, használjon katonai erőt, ez a siker titka. Kenyér és cirkusz, katonai erő, ez minden nyomorúság oka. Ezért nincs igazi megoldás, azonban Jézus ezekre nemet mond. Ő Isten tervét választja és valósítja meg, a megbocsátást, Isten kegyelmét kínálja.

Lássuk meg, hogy nem a kövekből kenyér létrehozása, nem a még több munka, hanem az élő hit hozhat megoldást, az Úrban való teljes bizalom. De nem is a látvány, hanem az imádság háza. Az ördög nem a templomba, hanem annak párkányára viszi Jézust. A templomot is vedd be tervedbe, de ne menj bele, ne tartsd imádság házának, csak egy eszköz legyen karrierépítésedben. Hányszor így gondolkodunk. Jézus a világ gazdagságát is elutasítja, és bizony, ez nagy győzelem. Nekünk ez nem igen sikerül, minket elkápráztat a világ hatalma, lehetősége és ígéretei. Minket könnyen megtéveszt a sátán, mert a kínálatot megmutatja, de arról csak utólag beszél, mibe kerül ez, mit kér érte cserébe. Mi legtöbbször már nem is halljuk, amit mond, és belemegyünk; amikor meglátjuk, rosszul tettük, rendszerint késő. Azonban Isten még ilyenkor is meg tud szabadítani, keressük Őt összeomlott élethelyzetben is. Az Úr jól ismeri a Bibliát, és így az ige szavával hárítja el a kísértőt. Ismerjük meg még jobban az Úr szavát, hogy képesek legyünk igei alapon válaszolni a kísértőnek.

Jézus elutasítja a sátánt, igent mond az Atyának, igent mond a keskeny útra. Mert erről van szó, járjunk a széles úton, mert szinte mindenki azt tapossa. Merjük Jézussal a keskenyt választani, mert az életre vezet.

Jézus a ragyogás, a paloták, a trónok világa helyett Galilea sötétségét választja, Ő szolgálni jött, és viszi a világosságot, hirdeti az igét. Hirdeti a megtérést. Ő is azt tanácsolja, arra szólít fel, mint Keresztelő János. Úgy látszik, nincs más megoldás, mint a megtérés. Mi valami mást várunk. Berzenkedünk is ellene, sért minket, ugyan, miért kell nekem megtérni. Minden rendben van. Nem lehet túlzásba vinni a hitet, élni kell az életet. Pedig mind az Ó-, mind az Újszövetség a megtérést javasolja. Vegyük komolyan, és adjuk át életünket, annak irányítását Jézusnak. Mondjuk ki: ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem amint Te.

Új szövetséged elfogadom

1. Új szövetséged elfogadom,

Magam egészen odaadom,

Nem tartok semmit, legyen tiéd,

Félelmeimtől irgalmad véd!

2. Áttört kezedbe kezem teszem,

Ne engedd kérlek, ha elveszem.

Láncolj magadhoz örökre már,

Nincsen itt részem, nincs, ami vár.

3. Hű lenni nékem, tudom, nehéz,

De szívem lássad, hű lenni kész.

Járva az útat, ha botlanék,

Emelj magadhoz, keresztedért.

Isten áldásával.