A
|
próféta látomásban kapja az üzenetet, amelynek
lényege: minden olyan nép, amelyben reménységet lát, vagy amelyiktől fél Isten
népe, el fog bukni (Ézs 21,1-16). Most Babilónia bukását jelenti ki az Úr a
próféta által. Számunkra is üzeni, ne bízzunk senki másban, csak egyedül
Őbenne. Ne reménykedjünk semmilyen hatalomban, emberi erőforrásban, mert ami ma
reménységgel biztat, az holnapra már nem lesz. Az egyedüli biztos pont az Úr
Jézus. Félni se féljünk, mert a hatalmasnak tűnő ellenség, ami ma elnyomással
fenyeget, legyőzetik. A gonosz hatalma nem tart örökké, az Úr által van
szabadulás. Ehhez azonban hitre van
szükség. Merjünk hit által kapaszkodni az Úrba.
Babilon, amely félelmetes volt, és legyőzhetetlennek tűnt, amelynek népe is úgy
gondolta, soha nem veszíti el a hatalmát, mégis elbukik. Minden erő és hatalom,
amely nem az Úrra épít, és nem alázza meg magát Előtte, elbukik. Felidézhetjük
az Úr Jézus példázatát is, amely már nem birodalmakra, hanem személyes életekre
vonatkozik. Ha nem a kősziklára, tehát
Őreá építünk, összedől a ház. Igen, életünk háza összedől, legyen bármilyen nagy és mások által irigyelt is, de ha nincs alapja, nem tud megállni a viharokkal
szemben. Megtéveszt minket a sok alap nélküli élet, mert külsőleg úgy néz ki,
mint az alappal bíró, talán még szebb és nagyobb is, de a viharok, a vizek
mutatják meg, hogy baj van. Soha ne figyeljünk a külsőségekre, a pompára, hanem
mindig az alap fontosságát tartsuk szem előtt, és ez az alap számunkra Jézus.
Nem alap a pénz, a hatalom, a karrier, csak az Úr élete és igéje lehet az
igazi alap, ráépítve marad meg épületünk.
Az Isten nélküli élet megtévesztő. Babilon is élte a maga életét, úgy
vélték, minden rendben van. Mulatnak, isteneikben bíznak, gondtalanul élnek,
mert biztonságban érzik magukat. Azonban az Úr nélkül nincs biztonság. A mai
ember is hamis biztonságban él, mivel jólét veszi körül, mindene megvan, úgy
gondolja, minden rendben is van. Pedig
nem így van, a jólét nem minden. Az anyagi dolgok megadása nem minden, többre
van szükségünk: élő lelki kapcsolatra, mert pont ez hiányzik a legtöbbször. Megvan a kényelem, amit ez a világ kínál, de hiányzik a személyes kapcsolat, a
beszélgetés, egymás megismerése és megértése. Hiányzik az Istennel való kapcsolat. Tőle is csak akarunk valamit, de
nem Őt magát várjuk, nem Ő hiányzik nekünk. Elsősorban Istenre van szükségünk,
arra, hogy Jézus jelenlétét mindennap megtapasztaljuk, és hogy megtanuljunk
megelégedni az Úrral. Ha Ő jelen van, ha ott ülök lábainál, és figyelek Rá, az
elég.
A próféta tudja, mi fog történni, látja Babilon bukását. Miért? Mert nem hagyja
magát megtéveszteni a jelenlegi élet által. A jólét idején, a birodalom
növekedése idején is őrhelyén áll és figyel. Tudja, hogy eljön a változás
ideje, és erre fel kell készülni. Készen vagyok-e a változásokra? Az őrhelyemen
vagyok, vagy már rég elhagytam, mert veszélynek nyoma sincs? Csábít a világ, minden rendben, minek
vigyázzak, oly sok tennivaló van, minek figyeljek - mint a nagy vacsora
meghívottai. Ők is úgy gondolták, alkalmatlan a meghívás, olyan sok örömet
kínál a világ, annyi lehetőség nyílik, ezeket ki kell használni. Azonban mi ne így éljünk, figyeljünk, és lássuk meg a jeleket, készüljünk az Úr munkájára és
eljövetelére. Légy éber mindig, ne lepjen meg soha a gonosz és az élet
eseményei. Legyünk felkészülve hit által.
Jézus tanítványai, a gyülekezet elsősorban az életével tehet bizonyságot
környezete számára (Zsid 13,1-6). A Krisztus világossága az életformán
keresztül ragyog az emberek felé. Ezt látva veszik észre azt az újat és mást,
amit az Úr hozott világunkba. Ennek az életnek néhány fontos elemét mondja el a
szentíró. Ha ezekre odafigyelünk, nagy hatást érhet el az életünk. Mert nem
elég az életről, a krisztusi útról tanítani, azt be is kell mutatni. Urunk is
bemutatta az Atya szerinti életet, elénk élte Isten akaratát.
Elmondja az ige: fontos, hogy ne csupán magunkkal legyünk elfoglalva.
Lássuk meg a másik testvért, a kisemmizettet, a szűkölködőt, a foglyot, azokat,
akik Jézusért hátratételt szenvednek. Jézus is mindig odafigyel az övéire, és
amíg figyelünk egymásra, nem a magunk szenvedése lesz a középpontban.
Rádöbbennünk arra is, hogy nemcsak nekem nehéz, hanem a másiknak is, és talán
azt is meglátjuk, nekem nem is olyan nehéz az életem, mint ahogy eddig
hittem. Ha ezt felismerjük, hála lesz a
szívünkben. Lássuk meg, nem a mi életünk a legrosszabb, nem a mi problémánk a
legnehezebb, vannak nehezebb élethelyzetek, tragikus életutak. De bármilyen legyen is az életünk, ha benne van az Úr, gyönyörűségessé válik. Mert az Ő igája
jó, és az Ő terhe könnyű (Mt 11,28). Álljunk bele ebbe az igába, azzal a
bizonyossággal, hogy Ő is ott van mellettünk.
Fontos, és nagy bizonyságtévő ereje van a krisztusi házaséletnek. Ha odafigyelünk rá, gondozzuk, felértékelődik
a külvilág szemében is. Nem
megparancsolni kell a házasság megbecsülését, hanem bemutatni a megbecsült
házaséletet. A világ emberei számára a
pénz van a középpontban, a szentíró arról vall, hogy a tanítvány számára nem a
pénz, hanem Jézus a középpont. Ő ad megelégedett életet. Ez nem azt jelenti,
hogy nem vehetjük meg azt, amire szükségünk van, hanem azt, hogy ne a pénznek, a szerzésnek
éljünk. Engedjük, hogy az Úr gondoskodjon rólunk, ne megszerezni akarjunk,
hanem tanuljunk meg Tőle elfogadni.
A mindennapi életünket, a megélhetésünket is az Ő kezére bízhatjuk,
ígéretére építhetjük. És Ő ezt ígéri: „Nem maradok el tőled, sem el nem
hagylak téged” (Zsid 13,5). És ez így van ma is. Ez valóság, ez
tapasztalat. Mert Isten ígéreteit megtartja, és sohasem hagy magunkra. Vagyis,
Őreá mindig lehet számítani. Ha ezt tudjuk, akkor mi is így biztatjuk magunkat:
„Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem” (Zsid 13,6).
Légy éber reggel
1.
Légy éber reggel, bár felhőtlen égbolt
Vihartalan, csendes napot ígér.
Kelhet vihar szívedben, mely a vándort
Lesújtja, míg honába tér.
Ó, szüntelen légy éberen,
S imádkozzál, fiam!
2.
Légy éber délben, míg a földi zajban
Az ég békéje feledésbe megy!
Ó, lelj egy percet lenni egymagadban,
Hogy ott kiöntsd a szívedet!
Ó, szüntelen légy éberen,
S imádkozzál, fiam!
3.
Légy éber este, míg csend száll a tájra,
Keresd fel égi hű Barátodat!
Úgy fáj a szíve, ha hiába várna,
Ha jössz, kitárt karral fogad.
Ó, szüntelen légy éberen,
S imádkozzál, fiam!
4.
Légy éber, ó, napod bármerre fordul,
Mert szüntelen vigyáz az ellen is,
S a szentek szentjét elfoglalja orvul,
Ha égő hittel telve nincs!
Ó, szüntelen légy éberen,
S imádkozzál, fiam!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése