F
|
igyeljük meg, miként reagál Ezékiás király az asszír kincstárnok fenyegető szavaira (Ézs
37,1-38). Számunkra is példa lehet az ő magatartása. Nem kezd el kapkodni, hanem bűnbánatot tartva
megalázza magát az Úr előtt. Ezzel megvallja, hogy ő tehetetlen, nem tudja
megmenteni népét. Menjünk mi is alázattal az Úr elé, szaggassuk meg szívünket, és valljuk meg tehetetlenségünket. Nem szégyen Isten előtt bevallani, hogy nem
tudunk mit tenni. Ezékiás első útja az Úr házába vezet. Nem a vezetőivel tárgyalja meg
a kialakult helyzetet, hanem Istennel. Hová vezet az első utunk, amikor nehéz
kérdéssel állunk szemben? Kivel beszéljük meg dolgainkat? Ezékiás számára az Úr
volt az első, a templom volt a menedékhely.
Ezután Ézsaiáshoz küld követeket a király. Jó, hogy Isten emberéhez
fordul, szavaiban megjelenik a bűnbánat. Ezékiás tudja, hogy nem véletlenül történnek
ezek az események, bűneik és engedetlenségük húzódik meg mögötte. A nép bálványozásának az ítélete ez. Egyben próba is, az Úr megvizsgálja, vajon még
most is a bálványokhoz, emberekhez fordulnak, vagy bíznak Benne. Minket, a mi hitünket és életünket is
megvizsgálja az Úr.
Ézsaiás bátorítja a királyt, azt üzeni, ne ijedjen meg. Ez fontos, soha ne ijedjünk meg a gonosz
szavaitól. Az nem ijed meg, aki Istent nagyobbnak látja a gonosznál és minden
problémájánál. Isten a rettegett Assszír
királynál is hatalmasabb, és csak egy apró mozdulat a számára, és a roppant haderő
elvonul. Isten könnyedén, erőlködés nélkül cselekszik. A félelmetes vezetők
életét is Ő irányítja.
Mire a kincstárnok visszatér a királyához, ő már nincs Lákisban, elvonult
onnan, és a kincstárnok is követi seregével az uralkodót. Isten hatalmas, dicsérjük Őt! Azonban küld
még egy levelet Ezékiásnak, ezzel is gyengíteni, elbizonytalanítani akarja.
Azonban ő nem hagyja ezt, hanem beviszi a levelet a templomba, és az Úr elé
teríti. Tehát beviszi az Úr házába a problémát, a fenyegető levelet, mert
tudja, hogy ez az Úr ügye. Istent gyalázta az Asszír vezető.
Az Úr házában Ezékiás megvallja hitét: Te vagy a föld minden országának
Istene. Hiszem-e, hogy Isten minden ország Istene, minden erőnél és hatalomnál,
minden fenyegetettségnél hatalmasabb? Kicsoda számomra Isten? Azt is megvallja,
hogy a környező, a legyőzött népek istenei nem istenek, csak emberi
csinálmányok. Jó, ha mi is látjuk ezt, ha lehull a varázslat, és rádöbbenünk, minden csodaszernek kikiáltott dolog csak bálvány, és semmit nem ér. Annyiféle
csodadologgal bombáznak, jó lenne, ha felismernénk, ezek csak pénzünket viszik
el. Igazi és tartós megoldás az Úrtól érkezik hozzánk.
Ezékiás megkapja Isten válaszát, az Úr megszabadítja a várost és pajzsa
lesz. Mindezt önmagáért teszi. Neve dicsőségéért szabadítja meg őket. Isten
megkönyörül népén, megkönyörül rajtunk, bűnös embereken, de mindezt neve
dicsőségéért és Jézus érdeméért teszi. Nekem nincs ebben szerepem, nincs érdemem,
amire hivatkozhatnék, a megváltás teljes egészében kegyelem, és ingyen kapjuk.
Egyedül a hála, amit adhatunk érte az Úrnak.
Tovább tanítja és vezeti Isten országa mélységeibe övéit az Úr (Mt
5,33-48). Bizony, elég mélyre visz, ez már csak úszóknak való hely. Ami azt jelenti, itt már csak az marad állva,
aki Krisztusban van. Mert bizony, sokkal
könnyebb fogadkozni, esküdözni, mint vállalni kimondott szavunkat, és aszerint
élni. Isten országa azonban a szó országa, mégpedig az erővel kimondott szóé,
hiszen szava által teremtette Isten a világot, szólt és lett. Szavában erő van,
ezért mondja Jézus, hogy csak azt mondjuk ki, amit vállalunk, amit meg is
teszünk. Vállaljuk, ha valamivel nem értünk egyet, és vállaljuk Isten országát, az evangélium ügyét. Ne csak a gyülekezetben, a testvérek között legyünk hívők,
hanem a nem hívők körében is merjünk és akarjunk hitvallásunk szerint élni. Az
igen és a nem azt jelenti, vállalom Isten szavát, vállalom a tíz igét is, akkor
is, ha ma azzal nem értenek egyet. Vállalom a házasságot, akkor is, ha mások nem
tartják modernnek. Vállalom az élet védelmét, még ha vannak is, akik számára
kényelmetlen vagy nem éri meg.
Isten országában más a rend, mint amit megszoktunk. Itt úgy működik: add vissza,
amit kaptál. Fizesd meg a sérelmet. Jézus azonban azt mondja, ne szállj szembe
a gonosszal, vagyis ne vágj vissza, se szóval, se tettel, ne akarj megfizetni,
hanem inkább fordítsd oda másik orcádat is. Ez még mélyebb víz, egyre mélyebb
területre haladunk - bírjuk követni Jézust? Így van ez az életünkben, vagy épp ez is olyan ige, amit nem vállalunk,
mert vállalhatatlan? Hogyan tarthatnám oda a másik arcom annak, aki megüt vagy
belém gázol, nem hagyhatom magam. Pedig
az Úr ezt kéri, ha tanítvány vagy, bízd rám magad. Na, ez már igazán sok,
gondolod, engedjem át a másiknak az örökséget, a saját részeszemet, egyébként
is, nekem van igazam. Meg itt van ez a
második mérföld, már alig vártam, hogy leteljen az egy, a kötelező, hát menjek
még tovább? Azt azért nem. Nem hagyom magam kihasználni. Pedig pont ez a
beszédes mérföld, ott figyelnek fel arra, hogy tanítványok vagyunk. Tudok-e
elengedni, második mérföldre indulni? Merjük-e úgy érteni az igét, ahogy olvassuk,
ahogy Jézus mondta? Persze, könnyebb ismét spekulálni, hogyan is kell ezt
érteni, mintsem élni. Mert ha meg akarnánk élni, meg kellene vallani, képtelenek
vagyunk rá. Az Úr kegyelmére, segítségére van szükségünk. Pedig meg kell látni,
pont erről van szó, Isten országa nem rólam, hanem Jézusról szól. És ha
számomra is Ő lesz a legfontosabb, ez meglátszik az életemen is.
Jézus új célt ad: legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok
tökéletes. Vagyis most már nem az a cél, hogy elkerüljem a sérelmeket, a
kudarcot, hogy ne legyen összeütközés, és minél jobb legyen az életem, hanem
az, hogy egyre jobban olyanná váljak, mint Jézus. És ez a Vele való kapcsolat által valósul
meg, ha Ő növekedik bennem, mert ekkor én egyre kisebbé leszek.
VÁGYOL-E ELHAGYNI BŰNEIDET?
1.
Vágyol-e elhagyni bűneidet?
Az Úr vérében van nagy erő.
Vágyol-e győzni a Sátán felett?
E vérben csodás az erő!
Van erő, van, csodás erő van
Jézusunk vérében,
Van erő, van, csodás erő van
Jézus drága, szent vérében!
2.
Ó, ha a büszkeség rabja vagy tán,
Jézus vérében van nagy erő!
Jöjj csak, hisz gyógyírt lelsz a Golgotán,
E vérben csodás az erő!
Van erő, van, csodás erő van
Jézusunk vérében,
Van erő, van, csodás erő van
Jézus drága, szent vérében!
3.
Érzed-e, hogy szíved oly salakos?
Jézus vérében van nagy erő!
Tisztátalan szívet tisztára mos,
E vérben csodás az erő!
Van erő, van, csodás erő van
Jézusunk vérében,
Van erő, van, csodás erő van
Jézus drága, szent vérében!
4.
Szolgálni vágyol-e Jézust talán?
Jézus vérében van nagy erő!
Csak neki zengeni nap nap után?
E vérben csodás az erő!
Van erő, van, csodás erő van
Jézusunk vérében,
Van erő, van, csodás erő van
Jézus drága, szent vérében!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése