Vigyázzatok!

É

zsaiás nehéz feladatot kap, mert nem elég hirdetnie az igét, hanem szimbolikus tettel meg is kell azt erősíteni (Ézs 20,1-6). Három éven keresztül alsóruhában és saru nélkül járt. Mennyire a gúny tárgyává válhatott, hányan nevettek rajta, és bolondnak titulálták. És ő vállalta mindezt, tudta, hogy amit az Úr mond, beteljesedik. Tudta, hogy cselekedete fontos és józanító üzenet. Egyiptom lakosait ilyen megalázva viszi majd Asszíria fogságba. Tegyük még hozzá, hogy Ézsaiás nem egy vidéki próféta volt, hanem Jeruzsálemben, az uralkodó közelében, a nép vezető rétegei között mozgott. Egy megbecsült, jó pozícióban lévő ember egyszer csak alsóruhára vetkőzik, és hirdeti: ez Isten akarta. Aki fellázad Asszíria ellen, azt fogságba hurcolják.

Már a korábbiakban is láttuk, Júda is hajlamos volt a nagy birodalom elleni összeesküvésre, de Ézsaiás munkásságának is köszönhetően végül nem állt a lázadók mellé, így Isten népét nem büntették meg.

Asdód a filiszteusok területén található, közel Júdához, a város bukása figyelmeztetés Júda számára, ha vállalják és tűrik a hódító nép elnyomását, megmenekülnek. De ha maguk akarnak segíteni magukon, ha ők akarnak harcolni szabadságukért, elbuknak. Vannak nehéz élethelyzetek, amik által az Úr formálja Övéit. Nem véletlenül történnek az események, ilyen helyzetben látszódik meg, hol is tart a hitünk. Készek vagyunk-e teljes mértékben az Úrra bízni magunkat, vagy hallgatunk a környezetünkre és saját megoldásokhoz folyamodunk. Nagy kísértés, hogy elhisszük, képesek vagyunk magunkon segíteni. De, hát pont azért jutottunk oda, ahol épp vagyunk, mert eddig is magunkban bíztunk, Isten nélkül akartunk boldogulni.

Ézsaiás vállalja ezt a szolgálatot, tálalja az Úr szavát, a királyi udvarban és a vezető emberek előtt is. Merjük-e vállalni az igét, olyan helyen is, ahol megvetnek miatta, ahol kinevetnek, és esetleg addigi jó hírünk is oda lesz? A próféta felfelé tekintett, és nem az emberek véleményére.

Amikor Júda népe látja Egyiptom bukását, szégyenkezni és rettegni fog. Szégyenkezik, mert meglátja, akiben bízott, akitől segítséget várt, maga is tehetetlen. Hányszor megszégyenülünk, amikor emberi segítségben és megoldásban bízunk. Azonban ennek ellenére sem mindig fordulunk az Úrhoz. A megszégyenülés célja, hogy végre Isten felé induljunk el, hogy merjünk mindig Benne bízni.

Amikor látják az asszírok által elhajtott egyiptomi foglyok hosszú sorát menetelni, feltör a szívükből a kérdés: Hogyan menekülhetnénk meg mi? Ez jó kérdés, főleg ha a válasz érdekében megindulunk az Úr felé. Mert pont azért történik mindez, hogy feltegyék a kérdést: hogyan menekülhetünk meg? Azért kerültünk oda, ahol vagyunk, hogy végre elgondolkodjunk, és megkérdezzük, hogyan menekülhetek meg. A kérdés el kell, hogy juttasson arra a felismerésre, hogy a magam erejéből semmiképp nem menekülhetek, Isten segítségére van szükségem. Jó, ha a mélypontok idején az igére figyelünk, mert a Szentírás reménységet ad, és azt üzeni, ne keseredjünk el, van segítség. Igen, van, de nem onnan jön, ahonnan eddig vártuk. Az igazi segítség felülről, a világosság Atyjától érkezik. Fogadjuk el az Ő segítségét, megoldását ma is. Ne essünk kétségbe, amikor azt látjuk, amiben bíztunk, az nem válik be, az nem segít. Inkább forduljunk teljes szívvel Urunkhoz, és hívjuk segítségül Őt.

A fejezet végén nincs válasz a feltett kérdésre, azonban jó lenne, ha mi nem hagynánk megválaszolatlanul, hanem eljutnánk arra a felismerésre, itt van Jézus. Ő az, Aki segíthet. Ahogy a vérfolyásos asszony is akkor látott reménységet a gyógyulására, amikor hallott Jézusról. És ahogyan Ő elindult az Úr felé, hittel, úgy menjünk mi is. Hidd, hogy Ő könyörül rajtad. Kész megbocsátani bűneidet, és meggyógyítani életedet.

Az újszövetségi rész figyelmeztetéssel kezdődik: vigyázzatok, hogy el ne utasítsátok azt, aki szól (Zsid 12,25-29). Szükség is van erre a figyelmeztetésre, mert olyan könnyen elsiklunk az Úr szava felett.  Legyintünk, és azt mondjuk, ugyan, ma nem lehet már komolyan venni a Bibliát. Gyakran még tudományosnak látszó alátámasztásokat is alkalmazunk, megváltoztatták a szöveget, ezért nem megbízható. Esetleg úgy vélekedünk, nem úgy értette a szentíró, ahogyan leírta, vagy ma már nem lehet úgy érteni és alkalmazni, mert sok évszázad választ el minket a keletkezés és az első olvasók korától.

Ne engedjünk ezeknek a hangoknak, hanem vegyük komolyan a ma is szóló Urat. Isten utolsó szava számunkra Jézus, Benne és Általa Ő szól. Ne engedjük megtéveszteni magunkat, Jézusban az élő Isten szólít meg, és legyünk hálásak, amiért ma is szól. Kérjük, gyógyítsa meg a hallásunk, hogy valóban azt halljuk, amit mond, és ne azt, amit hallani szeretnénk. Már Ézsaiásnál is láttuk, hogy a nép élete, jövőjének alakulása azon múlt, hallgatnak-e Isten szavára, komolyan veszik-e a prófétai üzenetet. Életünk, örök életünk múlik azon, hogy komolyan vesszük e az Úr szavát. Mert csak a kegyelem által menekülhetünk meg az ítélettől. Aki megbánja bűneit, bocsánatot nyer. Nincs más név, nincs más személy, csak egyedül Jézus, aki megmenthet.

Ebben a világban minden megrendül, az értékek nem örökkévalóak, eltűnnek az eszmék, a birodalmak, de Isten rendíthetetlen, örökkévaló országot készített a számunkra. Ragaszkodjunk ehhez az ígérethez, bízzunk beteljesülésében. Minden elmúlik, de Isten országa örökké fennmarad. Akik Benne hisznek, és már most Neki élnek és szolgálnak, ebbe az örökkévaló országba tartanak. Amint a szentíró mondja, legyünk mindezért hálásak. Ne csüggedjünk, amikor a földön nyomorúságot látunk, hanem adjunk helyet szívünkben a hálának, mindazért, amit Isten az Őt szeretőknek készített. Ragadjuk meg hittel, és tegyünk róla bizonyságot.

VELEM VÁNDOROL UTAMON JÉZUS

1.  

Velem vándorol utamon Jézus,

Gond és félelem el nem ér.

Elvisz, elsegít engem a célhoz,

Ő a győzelmes, hű vezér,

Ő a győzelmes, hű vezér.

2.  

Velem vándorol utamon Jézus,

Ott az oltalom hű szívén.

Ha a szép napot fellegek rejtik,

Ő az éltető, tiszta fény,

Ő az éltető, tiszta fény.

3.  

Velem vándorol utamon Jézus,

Bár az út néha oly sötét,

Soha nincs okom félni a bajtól,

Amíg irgalmas karja véd,

Amíg irgalmas karja véd.

4.  

Velem vándorol utamon Jézus,

Ez a vigaszom, baj ha jő.

Bármi súlyosak rajtam a terhek,

Segít hordani, ott van Ő,

Segít hordani, ott van Ő.

5.  

Velem vándorol utamon Jézus,

Túl a sír sötét éjjelén.

Fenn a mennyei, angyali karban

Nevét végtelen áldom én.

Nevét végtelen áldom én.

Isten áldásával.