A
|
z Asszír
hadsereg felvonult Júdában, sorra foglalta el a városokat, és most már
Jeruzsálem falai előtt áll, a kincstárnok vezetésével (Ézs 36,1-22). Nehéz a
helyzet, emberileg nincs esélye ennek a kis népnek, azonban királyuk, Ezékiás
nem emberi esélyekre figyel, hanem az Úrra. A kincstárnok lelki hadviselést is
folytat. Meg akarja értetni velük, hogy jobb, ha feladják, mert nincs esélyük a
megmaradásra. Győzelme érdekében mindent
bevet. Jól figyeljük meg ezt a fejezetet, mert így támad minket is a sátán.
Hatalmasnak, legyőzhetetlennek tünteti fel magát, és mindent megtesz, hogy
elbizonytalanítson minket.
Ha ellen akarunk állni, végig kell gondolnunk a kincstárnok kérdését:
Miben bízol? Ez jó kérdés, és ne sablonos feleletet adjunk rá, hanem
igyekezzünk őszintén megválaszolni. Amikor a mi ügyünk is reménytelennek látszik, amikor vesztésre állunk,
miben bízunk? Természetesen, Istenben,
vágjuk rá azonnal, de valóban így is van? Tényleg Benne bízunk, vagy keressük az emberi megoldásokat? Szövetséges
után járunk, szaktekintélyünkre építünk? Mert a nehéz élethelyzetekben derül ki,
hogy valójában kiben bízunk. Mit is jelent Istenben bízni? Azt, hogy bármi
érjen minket, nem emberekhez futunk, nem mi akarjuk megoldani a problémát, hanem
várunk az Úrra. Ezékiás is ezt tette, várt az Úrra. Hitte, hogy Isten
hatalmasabb az Asszír királynál, de én hiszem-e, hogy minden földi vezetőnél
hatalmasabb az én Uram? Ha még nem is látom világosan, miként fog kivezetni
ebből a helyzetből, de tudom, eljön a szabadulás ideje.
A követ rámutat: Egyiptomban reménykedni hiábavaló. Igen, mindenben
hiábavaló reménykedni, mert senki nem ad igazi segítséget, csak az Úr. A hitüket is megpróbálja megtörni az
ellenség, arra hivatkozik, Isten tudtával vonult fel ellenük, és maga az Úr
akarja, hogy elpusztítsa őket. Azt igaz, hogy Isten tudja, mi történik, és
megengedte nekik, hogy fenyegessék Jeruzsálemet. Azonban mindez azért van, hogy
ők megtanuljanak Benne bízni, másrészt meglássák Isten mindenekfelett való
hatalmát.
Jó meglátni itt a lelki hadviselést, el akarja őket bizonytalanítani, mert
ez az ördög módszere. Elbizonytalanít - ha Isten tudtával történt, ha Ő akarta,
akkor mit is kezdhetnék én. De ne hagyjuk megtéveszteni magunkat, Isten soha
nem akar elpusztítani, Ő mindig menti népét. De ha mi nem akarunk Rá
hallgatni, megengedi a nyomorúságot is, azért, hogy rádöbbenjünk, egyedül Ő
segíthet rajtunk. És azt is meg kell látni, hogy bűnbánatra van szükségünk. Ne
figyeljünk a gonoszra, mert Isten nem akar elpusztítani, az ördög az, aki
pusztít, és az ember, amikor rá hallgat. Isten azonban helyreállít, meggyógyít
és új esélyt ad. Ragadjuk ezt meg, mert
Jézusban közel jött hozzánk, segítségül hívhatjuk, és Ő meghallja kiáltásunkat.
Jézussal győzhetünk a gonosz felett.
Az Úr tovább vezet lelkünk mélységei felé, feltárja, ami ott van, és
rámutat, ott kell megoldani a problémákat (Mt 5,27-32). Lényünk mélyén kell
rendeznünk dolgainkat. Mert ha a szívünk
a régi, ha az óember irányít, és as test kívánsága vezet, hiába a törvény. A
törvényt csak az új ember képes megtartani, csak a bennem élő Jézus képes nem
kívánni.
Jézus rámutat arra is, hogy az emberi megoldások vagy a dolgok szépítése,
megmagyarázása sem megoldás. Adhatnak
válólevelet, és így az emberek előtt legalizálhatják tettüket, Isten előtt
azonban továbbra is bűn. Nem az a lényeg, mit mond a környezet, a világ, hanem
az, mit mond az Úr. Nemcsak az elbocsátás házasságtörés, hanem az elbocsátott
elvétele is. Az Úr Jézus az egész
életünket akarja meggyógyítani, mert akkor a kapcsolataink is gyógyulni fognak.
Rámutat: nem az elbocsátás, a válás a megoldás, hanem a kapcsolat gyógyítása.
Meg kell adnunk az esélyt a gyógyulásra, illetve mindent meg kell tennünk, hogy
meggyógyuljon a kapcsolatunk.
Jézus szavaiban benne van, ne gondoljuk, hogy az új kapcsolat gyógyítja
meg az életünket. Ha mi nem születünk újjá, akkor az új kapcsolat is elromlik.
A kukacos alma új kosárban is kukacos marad. Nem kosarat kell cserélni, hanem a
kukacot eltávolítani. Mi azonban legtöbbször a kosárcserében hiszünk. Hiába
változik azonban a környezet, ha mi maradunk ugyanazok. Az új környezetet is
megfertőzzük. Ezért nekünk kell megváltozni, ám ez magunktól nem megy, de Jézusnak
van hatalma újjáformálni a szívünket és egész életünket.
Új szívet adj
1. Új szívet adj, Uram, énnekem,
Új szívet adj, én Istenem,
Amely csupán csak teérted ég,
Véled jár szüntelen, csak véled szüntelen.
2. Nyájas, vidám, szelíd, jó szívet,
Mely, Jézusom, te lakhelyed,
Hol egyedül a te hangod szól,
Mely véled van tele, csak véled van tele.
3. Jézus, a te gyógyító kezed
Megfogta már a szívemet,
Én is tudom, bűntelen leszek
Majd nálad odafenn, a mennyben odafenn.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése