Személyes válasz

A

 jelen nyomorúságai közepette a jövendő boldog időszakáról és reménységéről beszél Ézsaiás (Ézs 32,1-20). Elmondja, hogy az Úr ad majd olyan királyt népének, aki úgy vezeti őket, ahogyan szeretnék. Olyan életet hoz számukra, amilyenre vágynak. Igazságosan uralkodik majd, és a vezetők törvényes döntéseket fognak hozni. Ez a király nem a maga érdekeit keresi, hanem a rábízottakért fog tevékenykedni.

Felsóhajtunk mi is, mert ilyen vezetőre és ilyen országra vágyunk, igazság és jogosság minden területen. Végre nem siklanak el a gonoszság felett, és észreveszik a jót. Nem változnak meg az értékek, a gonoszt gonoszként kezelik. Minden a helyére kerül.

Végigolvasva a próféta szavait, arra jutunk, ez mind szép, de csak álom csupán. Mikor lesz olyan, hogy az emberek nem a hatalmat, a pénzt hajszolják? Mikor lesz olyan, hogy az ember élete lesz az érték, és nem egymásból, hanem egymásért fogunk élni? Eljutunk-e oda, hogy nem kisgyermekek dolgoznak nyomorúságos körülmények közt azért, hogy még jobb legyen néhány embernek? Valószínűleg legyintve mondjuk, ilyen soha nem lesz, mert az emberrel van baj. Mégpedig a szívével.

Olyan jó, hogy az ige elmondja a számunkra, hogy mindezt nem mi valósítjuk meg, hanem Istentől jön ez a király. Mi már tudjuk, hogy eljött, az Úr Jézus az. Az Ő munkássága alatt meggyógyulnak a betegek, a vakok látnak. Az Ő országa már jelen van, és aki belép, más értékrenddel, másfajta életformával találja magát szembe. Rádöbbenünk, hogy itt a Király nem uralkodik, hanem szolgál, életét adja övéiért. Ennek az országnak Jézus a királya, Aki azt mondta, hogy nem azért jött, hogy Neki szolgáljanak, hanem, hogy Ő szolgáljon és adja életért sokakért. Szolgáló Urunk van. Ha azt gondoljuk, nekünk kell kiszolgálni Őt, akkor rosszul ismerjük. Ő akar nekünk szolgálni, csak engedjük. Ne tegyünk úgy, amint Péter, aki nem akarta megengedni, hogy Jézus megmossa a lábát. Engedjük, hogy szolgáljon nekünk, mert csak így lehet közünk Hozzá. Engedjük, hogy ezen a napon is lehajoljon és megérintse életünket. Engedjük, hogy megmossa lábunkat, mert szükségünk van rá.

Ézsaiás látja pünkösd csodálatos eseményét, a Lélek magasból való kiáradását. Isten Lelke eljött a világba, és így már lehetséges mindaz, amiről fenntebb úgy láttuk, soha nem valósulhat meg. Beteg az ember, de az Úr Jézus azért jött el, hogy szívcserét vigyen végbe a Szentlélek által. Új szívet ad nekünk, amely már kész és képes Isten szavának engedelmeskedni. Mert ott változik meg az élet, ott kerül helyére minden, ahol Isten Lelke jelen van, ahol Krisztus uralkodik a szívben.

Ahol Krisztus jelen van, ott az ember élete válik értékké, ott a szolgáló élet valósul meg. Jelen van-e Ő az életemben, a mindennapjaiban? Őérte élek-e, vagy még más éltet engem? Jó elcsendesedve végiggondolni: Krisztus uralma alatt van-e az életem.

Az első elhívottak immár követik Jézust (Mt 4,23-25). Minden mögöttük maradt, ami eddig az életük értelmét jelentette, egy egészen új kezdődött el a számukra, egy olyan világ, amiben nem volt még részük. Ez az új élet halad Krisztus nyomában, oda mennek, ahová Ő. A halászok életterülete kinyílik, a tengerről a szárazföldre tevődik át, és Krisztust követve tanulnak. Öreg halász Péter, és most tanuló lesz belőle, újrakezd mindent, de teszi, mert Jézus hívta, és benne olyat látott meg, amit rajta kívül senki nem adhat a számára. Krisztusban az örökkévalóság jelent meg az életében, Isten kegyelme érkezett meg, és az örök élet realizálódott. Az örök élet mindent megér. És ha ezt látjuk, akkor ki kell mondani, a négy tanítvány világa kitárult, most már nemcsak a földi létben gondolkodnak, nemcsak a megélhetés, a siker, a még több vezérli őket, hanem ők most már Krisztusért, Isten országáért élnek. Krisztusért élek-e? Ő jelent e mindent a számomra?

Kövessetek engem, szólt a hívás, és hová visz az út, hová jutnak Jézus nyomában? Nem jobb álláshoz, több fizetéshez jutottak. Nem siker, hírnév, sok-sok pénz várja őket, de nem is a végtelen szórakozás, hanem a szolgálat. Az akkori élet legsötétebb helyeire viszi őket az Úr. Emberi mélységekkel, nagy nyomorúsággal találkoznak, és átélik: ahová Krisztus beteszi a lábát, ott újra kinő a fű, újra élet lesz a pusztulás helyén. Krisztus által Galilea sötétségét világosság árasztja el, gyógyulnak az életek, Isten dicsősége átjár mindent. Ahol Isten Jézusban megjelenik, múlik a gonosz pusztításának a nyoma, ott gyógyul az élet. Jézus a bűn által okozott sebeket kitisztítja és meggyógyítja. Bár mi is látnánk mindezt, és valóság lenne a számunkra Jézus bűnt eltörlő, életeket újjáformáló hatalma.

Jézus elindult, a tanítványok pedig mennek utána, mindezt önként teszik, senki nem kényszeríti őket, mert a kényszer nem Jézus munkamódszere. Ő azt akarja, hogy gondoljuk végig hívását, ajánlatát, és azért kövessük, mert felismertük, Ő mindennél többet jelent a számunkra, és megláttuk, hogy Ő az Élet. Mi se kényszerítsünk senkit, ne használjunk erőszakot, hanem hagyjunk időt a szabad döntésre. Jézust követni nem kötelező, nem kollektív döntésre van szükség, hanem személyesre. Az Úr mindenki személyes döntésére vár. Itt nincs tömegevangelizáció, tömeges keresztelés, csak igehirdetés, amire személyes válaszokat adnak az emberek. Te már adtál választ Jézusnak? Ha igen, mi a válaszod? Örömmel követed, vagy azt mondod, most még nem, menj tőlem?

Az Úr Jézus tanított a zsinagógákban - fontos számára az istentisztelet helye, és az, hogy az emberek megismerjék Isten munkáját, megismerjék Őáltala magát az Atyát. Jézus tanítása Isten megismertetésére irányul, nem egy vallásra tanított, hanem Isten tiszta ismeretére. Felragyogtatta számunkra Isten atyai lényét, úgy mehetünk Hozzá, mint Édesatyánkhoz, teljes bizalommal.

Hirdette Isten országának evangéliumát. Örömhírt hirdetett, mert ahol Isten országa megjelenik, ott öröm fakad. Ez az öröm a kegyelem megtapasztalásából, az atyai házba való visszafogadásból ered. Örömhír, hogy itt van Isten országa, már most polgárai lehetünk, Jézus által. Milyen jó, amikor ezt meglátjuk, és a bűn uralta világból, az emberi érdekek ütközéséből, a hatalom, a siker hajszolásából beléphetünk ebbe az országba. Isten országát a kegyelem és Isten szeretete hatja át, mert Isten a szeretet. Ez az ország az új esély országa, itt a leírt emberek újra kezdhetik, itt a bűnös kegyelmet nyer, és más értékek szerint élhet. Ebben az országban a polgárok egymásra találnak, és a Királyt dicsőítve és szolgálva élnek.

Úr lesz a Jézus mindenütt

1. Úr lesz a Jézus mindenütt, Hol csak a napnak fénye süt, Úr lesz a meszsze tengerig, Hol a hold nem fogy s nem telik.

2. Őneki mondjunk hő imát, Díszítsük azzal homlokát, Jó illat légyen szent neve, Minden napon dicsérete.

3. Országok, népek és nyelvek, Ő dicsőségét zengjétek, Gyermekek hangja hirdesse: Áldott a Jézus szent neve!

4. Ő királysága bő áldás, Ott van a felszabadulás, Fáradtak ott megnyugszanak, Ínségesek megáldatnak.

5. Minden teremtés dicsérje, A Király Krisztust tisztelje; Angyali ének zengjen fenn, S mind e föld mondja rá: Ámen.

Isten áldásával.