2016. április 21., csütörtök

A Király érkezik



A
z élet áll Isten népe életének középpontjában (5Móz 19,1-21). Ennek a védelmére szólítja fel az Úr népét, ezért készülnek menedékvárosok. Az élet a legdrágább, a legértékesebb a földön. Az életet csak élettel lehet ellensúlyozni. Ezért is szól a törvény, életet életért. Ha valaki kioltja a másik életét, a saját életével felel. Azonban vannak nem szándékos életellenes cselekmények, a menedékvárosok azért jöttek létre, hogy a nem szándékosan embert ölők számára nyújtsanak védelmet.
Ezek a városok az életet jelentik a nehéz helyzetben lévők számára. Ha ezek nem lennének, a család bosszúja érné utol őket. Azonban az Úr gondol rájuk, és olyan helyet készíttet, ahová bemenekülve biztonságban lehetnek, és újrakezdhetik az életüket. Isten mindig ment, a bűnös embernek is ad lehetőséget a megtérésre, az újrakezdésre. Mentette Noé idejében is a világot, elkészíttette a bárkát, ám nem hittek Noénak, és nem mentek be az életmentő helyre. Aztán eljött az idő, amikor Isten újabb menedékhelyet készített a Golgotán, ide menekülhet minden bűnös, ez az egyetlen reményünk. A kereszthalálra ítélt lator is odamenekült Jézushoz, meglátta, hogy Ő a Menedék. Hozzá fordulhat és segítséget kérhet még a gyilkos is. Ő élt ezzel a lehetőséggel, odafordult Jézushoz, és segítséget kért. Te éltél-e már vele? Odafordultál-e már bűnbánattal a Megváltóhoz? Nagy kegyelem, hogy áll a kereszt, van egy biztos pont ebben a világban, ahová bátran lehet menni. Életünk legnehezebb pillanatában is jöhetünk. Ott békélhetünk meg Istennel és önmagunkkal is.
Isten védi, menti az életet, és tudja, az életet csak élet egyenlíti ki, ezért küldte el Fiát a világba. Ő a saját életét adta oda, hogy általa kifizesse az árat, és megmentsen bennünket. Az Úr Jézus saját életével fizetett, nem aranyat, ezüstöt, bármilyen földi kincset adott értünk, hanem a vérét, mert csak így lesz kiegyenlítve a számla. A legtöbbet adta. Így hát mi is adjuk Neki a legtöbbet, saját életünket. Ne tartsuk vissza, hanem szolgáljuk Őt. Mert azért ragad ki a halálból, hogy innentől ne magunknak, hanem Őneki éljünk.
A hetedik angyal is trombitál, ő is, tehát végig kell mennie az eseményeknek, nem történt átütő változás az eddigi trombitálások és történések nyomán (Jel 11,15-19). Az emberek többsége nem hallotta meg a trombitaszót, vagy nem vette komolyan. Isten jelzéseinek van-e foganatja az életemben? Hallom, amit mond, és látom, amit tesz értem, de mégsem fordulok Hozzá, és nem változtatom meg az életem. Megyek én is tovább a magam útján, mint az emberiség, vagy elindulok követni Jézust? Fontos ezt végiggondolni, mert a hetedik trombitaszó lezárást jelent. Az eddigi korszak, a kegyelem korszaka lezárul, és Krisztus uralma következik. Az idő letelik, amíg van időnk, addig lehet változtatni, újat kezdeni.
Ez a trombitaszó diadalmas hangot ad ki, bejelenti a Király érkezését, a hatalom átvételét.  Minden tanítvány, az egyház számára öröm napja ez. Nem a gonoszé a végső diadal, hanem Krisztusé. Személyes életünkre nézve is reményt keltő ez az eseménysor. Nem a gonoszé a győzelem, hanem az Úr Jézusé. Ez azt üzeni, hogy ne csüggedjünk, mert Jézus a győztes. Ha most úgy látjuk, rosszul állnak dolgaink, fordulhat még győzelemre életünk. Jézussal fölébe kerekedhetünk a lehúzó erőknek, a depresszió fölött is győzhetünk, mert Jézus ad erőt. Ehhez állandó kapcsolatra van szükség. Olvassuk mindig az igét, erősítsük vele szívünket, és amikor a gonosz el akar csüggeszteni, olvassunk egy verset az evangéliumokból, figyeljük Jézus lényét, és felszabadulunk. Sokat segíthet, ha elolvassuk vagy felidézzük magunkban a negyvenkettedik zsoltárt, amelyben szintén a csüggedéssel harcol a zsoltáros (42,12).
Krisztus örökké fog uralkodni. A huszonnégy vén arcra borul Előtte, és imádja. Ez a jó út, boruljunk arcra, és imádjuk Megváltónkat, Aki életét adta értünk. Nem elvesz tőlünk, hanem ad. Ő ad szabadulást a világ hatalma alól, és segít új életre, és ebben vezet is Szentlelke által. Krisztus át fogja venni a hatalmat, mert minden hatalom az Övé, és ez realizálódni is fog. Ő a királyok Királya - bár meglátnák ezt a mai uralkodók, és átadnák Neki hatalmukat. Tegyük mi is a kezébe az életünket, koronánkat, engedjük, hogy Ő vezessen.
A népek megharagudtak; olyan nyomorultak vagyunk, nem magunkra, hanem Istenre haragszunk. Mindig Őt tesszük felelőssé a rosszért, pedig magunknak köszönhetjük mindazt, ami rossz. A tékozló fiút sem az atya zavarta ki a világba, ő akart elmenni otthonról. Így van ez a mi életünkben is. Mindig mi akarunk elmenni az Atya közeléből, és amikor elromlik az életünk, összeomlik a ragyogó terv, Őt hibáztatjuk. Pedig Ő mindenkor mindent megtesz értünk. Ő vissza akar hívni és vonzani magához, még a leggonoszabbat, a legmélyebben élőt is vonzza, de mi ellenállunk. Nagy kár, mert eljön az idő, amikor már nem lesz lehetőség a visszafordulásra, és szembe kell néznünk Isten ítéletével.
Isten megteremtette a földet, majd nekünk adta, mi pedig pusztítjuk. János látja, milyen pusztítást végez az ember a földön. Próbáljuk elrejteni, vagy elterelni erről a figyelmet, ám Isten tudja, hogy pusztítjuk ajándékát. Pedig a teremtéskor azt mondta, védjük, óvjuk és műveljük. Mit is tettünk a világgal, mindig azon harcolunk, ki vegye át az uralmat a másik földrész vagy nép fölött. Kifosztjuk a földet, az embert. Ám Isten elpusztítja a pusztítókat. Urunk irgalmazzon, hogy meghallják a pusztítók, és meghalljam én is, aki szűk környezetemet pusztítom, az Úr hívását. Mert Ő azt akarja, hogy megtérve ne pusztítsunk tovább, hanem mentsük és építsük a földet, az életet.


Úr lesz a Jézus mindenütt

1. Úr lesz a Jézus mindenütt, Hol csak a napnak fénye süt, Úr lesz a messze tengerig, Hol a hold nem fogy s nem telik.
2. Őneki mondjunk hő imát, Díszítsük azzal homlokát, Jó illat légyen szent neve, Minden napon dicsérete.
3. Országok, népek és nyelvek, Ő dicsőségét zengjétek, Gyermekek hangja hirdesse: Áldott a Jézus szent neve!
4. Ő királysága bő áldás, Ott van a felszabadulás, Fáradtak ott megnyugszanak, Ínségesek megáldatnak.
5. Minden teremtés dicsérje, A Király Krisztust tisztelje; Angyali ének zengjen fenn, S mind e föld mondja rá: Ámen.


Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése