Aratás

T

ovábbra is a tisztasági törvények állnak előttünk (5Móz 23,2-26). Isten népe számára a tisztaság fontos, mert nem lehet tisztátalanul az Úr elé járulni. Fontos a nemzetség tisztasága, ezért óv a pogányokkal való keveredéstől. Mert a törvény nem csupán tilt, hanem véd is. Ha megtartják, megőrzi őket a felhígulástól, a vallási keveredéstől. Csak olyanokat fogadhatnak maguk közé, akik készek Istent imádni. Bár mi is mindig odafigyelnénk szívünk és életünk tisztaságára. Mi már nem a külső dolgokra ügyelünk, hanem a szívünkre és az életvezetésünkre. Hangsúlyos: ne a nem hívőktől vegyük át a dolgokat, hanem a tanítványok élete legyen minta számukra.

Az ammóniak és a móábiak ki vannak zárva az Úr közösségéből, mert nem fogadták a vándorló ősöket kenyérrel és vízzel. Ők meg akarták átkoztatni az Úr népét, azonban Isten ezt az imát nem hallgatta meg. Vannak meg nem hallgatott imák, az Úr népe ellen szóló imádságok nem találnak meghallgatásra.  Az átkot áldásra fordította az Úr. Hányszor éljük ezt át, az átok áldásra fordul. Mert Isten a rosszat is jóra képes fordítani, erről tett József is vallást.

Mindezt miért teszi? Ennyi a felelet: „Mert szeret téged az Úr, a te Istened”. Nincs érdem, nem ezért ment meg, mert jobb vagyok, hanem, mert szeret. A Szentírás megrendítő üzenete: az Úr szereti a bűnös embert, meg akarja menteni, kínálja számára kegyelmét. Ez ma is így van, a kegyelem lehetővé teszi a bűnös megtérését.

Fontos a tábor tisztasága, mivel az Úr jelen van. Ma is jó erre figyelni, jelen van, ezért rendet és tisztaságot hagyjunk magunk után. Az Úr Jézus is ügyelt a környezet rendjére; amikor az embereket megvendégelte, mindig összeszedette a maradékot. Az Úr a táborban jár, mert meg akarja őket szabadítani az ellenségektől. Nem hagy magunkra. Olyan jó ezt látni, ma is jelen van, számíthatunk Rá. Engedjük, hogy cselekedjen.

Nem mindegy, honnan származik a bevétel, az Úr nem fogad el minden pénzt. Ezt is jó látnunk, hisz gyakran úgy gondolkodunk, mindegy honnan, csak jöjjön a pénz. Isten gyermekei nem pénz-, hanem Krisztusközpontúak. Számukra nem a pénz, hanem az Úr a megoldás. Hányszor olvassuk: vessük Rá terheinket, mert Neki gondja van Övéire. De sok bizonyságot olvasunk arról, ahogyan az Úr hordozta népét és gondoskodott róluk.

Csodálatos jelenet: az Emberfia fehér felhőn megjelenik, az egyház régóta várt nagy pillanata ez (Jel 14,14-20). Ez éltet, az Úr jön, és János látja a nagy pillanatot, eljött az Úr. Ez az ige ad erőt a további várakozáshoz, ez mutatja, hogy nem hiábavaló a reménységünk, mert az Úr el fog jönni. Mégpedig úgy, ahogyan megígérte, felhőkön.

Ez a jövetel egészen más lesz, mint az első volt. Nem egy kisgyermek érkezik, hanem a dicsőséges, a győztes Úr. Győzelmi korona van a fején. Ő a győztes, a gonosz ideje lejár. Az Úr megítéli az embert, a fenevad és alattvalói is Elé fognak állni.

Eljött az aratás ideje, amikor leszüretelik a beérett szőlőszemeket. Ma még lehet munkálkodni, még van idő beállni a munkába, de amikor az Úr megjelenik, már az aratás megy végbe. Istennek van haragja, ez a bűn ellen irányul, ezért amíg a kegyelem korszakát éljük, rendezhetjük életünket. A haragot az Úr Jézus vette magára, elszenvedte a büntetést. Most még lehet újat kezdeni, jöhetünk, mert az Úr vére megtisztít. Olyan jó, hogy nem kell összeroskadni, és nem kell harag alatt élni, mert van bűnbocsánat.

Amikor az Úr megjelenik, már nem a kegyelem, hanem az ítélet ideje kezdődik. Az emberiség megkapta az időt a megtérésre, a gyümölcstermésre - vajon hogyan él vele? Talál-e gyümölcsöt az Úr? János evangéliuma arról beszél, hogy csak akkor teremhetünk gyümölcsöt, ha megmaradunk a szőlőtőn, mert Nélküle semmit sem cselekedhetünk. 

Az aratás órája megérkezik, vajon hogyan talál? Ekkor már Ő arat, Ő takarítja be a termést. A sarlót földre vetette az Úr, és learatta a földet. Tehát az egész föld megítéltetik, mindenki odaáll az Úr elé. Jó, ha barátaiként állhatunk Elé, ha már ebben a világban megálltunk, mint bűnösök. Most még szabad kiáltani, mondhatjuk a latorral együtt: emlékezz meg rólam. Kiálthatom: légy irgalmas nekem, bűnösnek. Ez a kiáltás meghallgattatik. Az Úr megbocsátja bűneinket, és követésére hív. Aki követi, az célba ér, a cél Isten országa, az örök élet. Mindez kegyelemből.

Aki már most az Úré, annak nem kell félnie az ítélet napjától, mert az Úrral való örök együttlétet jelenti majd. Aki most az országban él, az ítéletkor is Vele lesz, mert Ő a menedékünk. Ő a kőszikla. Álljunk rá erre a kősziklára, és tegyünk meg mindent, hogy minél többen átéljék az Úr kegyelmét.

AZ ÚR CSODÁSAN MŰKÖDIK

1.  

Az Úr csodásan működik, de útja rejtve van:

Tenger takarja lábnyomát, szelek szárnyán suhan.

Mint titkos bánya mélyiben, formálja terveit,

De biztos kézzel hozza föl, mi most még rejtve itt.

2.  

Bölcs terveit megérleli, rügyet fakaszt az ág.

Bimbója bár igénytelen, pompás lesz a virág.

Ki kétkedőn kutatja Őt, annak választ nem ád,

De a hívő előtt az Úr megfejti önmagát.

3.  

Ne félj tehát, kicsiny csapat, ha rád felleg borul:

Kegyelmet rejt, s belőle majd áldás esője hull.

Bízzál az Úrban, rólad Ő meg nem feledkezik,

Sorsod sötétlő árnya közt szent arca rejtezik.

Isten áldásával.