A maga idejében

S

ámsont most a gyűlölete hajtja, nem a Lélek vezetése viszi előre, megy, ahogyan az ösztönei mozgatják (Bír 15,1-20). Azonban Isten hűséges, nem hagyja őt magára, nem engedi, hogy az ösztönök megemésszék.  Istennek terve van az életével, és ezért az Úr cselekszik általa.  Isten mindig hűséges, ott áll életünk mögött, pedig hányszor nem Rá figyelünk. Minket is ösztöneink visznek előre, hajt a megélhetés vágya, gyakran a gyűlöletünk, de az Úr nem ösztönemberként akar használni minket, azt akarja, hogy Lelke által új, isteni természet részeseivé legyünk. Ha ez megtörténik Ő tölti be a lényünket, már nem a régi természet kívánsága fog irányítani, hanem az Úr szava. A gyűlölet rossz irányba visz, pusztít. Pusztítja a környezetet, mert úgy gondolja boldogtalanságának a másik az oka, de pusztítja azt is, aki gyűlöl. A bosszú bosszút szül, Sámson és a filiszteusok is a bosszúra építenek, azonban ez nem megoldás. A megoldás mindig az Úrral való új kezdés, a megbocsátás.

Sámson, mint az Úr népének követe, Isten elhívott embere nem tud más választ adni, csak azt amit a filiszteusok alkalmaznak. Tudunk-e mást felmutatni a világ számára, mint amit tőle látunk?  Megjelenik-e bennünk Krisztus élete? Mennyire más az Úr Jézus, aki elviselte a szenvedést és nem fizetett érte vissza. Őt nem a bosszú éltette, még a kereszten is az Atya bocsánatáért esedezett a kereszt alatt állók számára. A mi utunk az Úr Jézus útja, az Ő nyomdokaiba kell lépnünk, még ha nehéz is.  Néha úgy gondoljuk könnyebb visszafizetni, megérdemlik, ez jár nekik, velünk így nem lehet viselkedni, de Urunk mást mutat. Ő nem viszonozta a gyalázást, és inkább Ő halt meg, hogy általa életeket mentsen.

Isten népét a félelem uralja, elfogadják, hogy a filiszteusok uralkodnak rajtuk.  Pedig az életük ura az Úr, ők azonban félnek és nem mernek Sámson mellé állni. A hamis, a látszat békességet követik, az a jelszavuk, csak nyugtunk legyen, és valahogy túléljük ezt a helyzetet.  Nem jellemző ez a hozzáállás ránk is? Mindig a nyugalmunk a fontos, nem akarunk változtatni, mert így szoktuk meg, vagy, mert az túl fáradságos lenne. Engedjük a bűnt uralkodni, nem állunk vele harcba, mert így kényelmesebb. Aki ki akar lépni a rabságból azt is leállítjuk, ez van, nem lehet rajta változtatni, fogadd el.  Az ige azonban azt üzeni, az elnyomónak, a bűnnek nem kell engedni, van Szabadító. A bűnnel, a szenvedélyekkel szembe lehet szállni, mert az Úr Jézus azért jött, hogy megkeresse és megmentse az elveszettet. Igen, Ő azt akarja, hogy felszabaduljunk, azért jött el a világba, hogy szabadságot hozzon. Ez azonban Benne érkezik meg Hozzánk. Nem elsősorban politika, hanem belső szabadság, amikor nem a vágyak, nem az ó ember uralkodik, amikor nem kell valamit megtenni, hanem szabad azt nem megtennünk. Azért jött az Úr, hogy már ne más szablya meg életünk menetét, ne a test, a játék, az alkohol, a pénz, a drog, kényszerítsen, hanem Isten Lelke vezessen.  A szenvedélyek kényszerítenek, azt éljük át muszáj megtenni, az Úr azonban nem kényszerít, megajándékoz a szabadsággal. Szabad és lehet már nemet mondani a bűnnek, a szenvedélyeknek, mindannak, aminek eddig nem tudtunk nemet mondani Krisztus által lehet nemet mondani önmagamra, és kimondhatom, ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint Te.

Ha Izráel fiai nem is állnak ki Sámson mellett, Isten ismét vele van. Megszállta az Úr lelke és kiszabadult és győzelmet aratott a filiszteusok felett.  Ne csak alkalmi kapcsolatban legyünk a Lélekkel. Ne bajból kimentőként tekintsünk Rá, hanem engedjük, hogy betöltsön, és vezessen.  A Szentlélek Isten állandóan jelen akar lenni. Isten nemcsak szabadítást, hanem vizet is ad Sámson számára. Mindez bizonyságtétel, lássátok meg Isten hatalmát, ne féljetek, mert nincs előtte akadály, Isten számára nincs lehetetlen. Ahol mi elakadunk, az Úr megnyitja a lehetőségek forrásait. Ehhez csupán élő hitre, kiáltásra van szükség.  Kiáltsunk úgy, hogy közben hisszük, Isten meghallgat, és megcselekszi, amit kértünk. Számunkra az Úr Jézus Krisztusban kínálja az élő vizet. Hív, menjünk Hozzá szomjunkkal, és vegyük az élő vizet ingyen. Jöjj Hozzá szomjas Lélek, az ige forrása felüdít. Isten ad élő vizet, de inni nekem kell belőle. Az igét nekem kell kinyitnom és olvasnom.

A levelek után evangéliumot, örömhírt olvashatunk (Lk 1,1-25). Nagyon nagy szükség is van rá, öröm, vagy jó hírre van szükségünk a mindennapok küzdőterén. Ez a hír tölt fel erővel, ad új lendületet és teszi értelmessé az életünket. Miért örömhír? Mert Isten értünk elvégzett munkájáról beszél. Nem rólunk, hanem az értünk született megváltóról, az Ő bűnösöket mentő szeretetéről van szó.

Bízhatunk ebben a hírben? Igen! Miért? Mert ki van próbálva. Lukács, aki papírra vetette saját életében tapasztalta meg a hatását. Az Ő életét is átformálta és megváltoztatta az evangélium.  Orvos volt, de mivel Jézus Krisztus belépett az életébe pályamódosítást hajtott végre, Pál munkatársa lett, és maga is vitte a Feltámadottról szóló örömüzenetet, másrészt mindenfelé megtapasztalta Isten szavának az erejét. Lukács nem légből kapja, amit leír, hanem maga is tapasztalta, másrészt szemtanúktól, Jézus munkáját, hatalmát személyesen megtapasztalt emberektől nyeri az anyagot. Tehát mindez, amit folyamatosan olvasunk kiállta az idő próbáját, maga a Feltámadott Úr tett mellette bizonyságot, amikor általa sokak életében munkálkodott. Mert a leírtak Isten Szentlelke által ma is élő és ható üzenetté válnak.

Isten megkészítette a Fiú számára az utat, mielőtt eljött a világba, küldött egy útkészítőt. Ez a személy lesz János. Már a születését is az Úr alakítja, felkészíti rá szüleit is.  Egy idős és gyermek nélküli házaspár tapasztalja meg, érdemes, várni és bízni az Úrban. Ő imádságot meghallgató Isten., De próbára teszi hitünket. Nem azonnal kapják meg, amit kérnek, hanem akkor, amikor emberileg erre már nincs esély.

A templomban szolgálatot végző Zakariás éli át, Isten követének megjelenését. Jó látni, ez a pap nem keseredett meg, azért, hogy nem lehetett gyermekük. Továbbra is hűséggel végzi szolgálatát.  Mi van az én szívemben?  Nem vagyok megkeseredett? Ha igen, bízzak Benne, és lássam meg, beteljesedett vágyaim nélkül is terve van velem, és értékes az életem. Minden vágyunk Benne, az Úr Jézusban teljesedhet be.

Zakariás nem hitt az Úr szavának, de én hiszek-e? Ha ma is megnémulás követné a hitetlenséget, milyen csönd is lenne, mennyi megnémult ember járna az utcán. Mennyi néma ember ülne a templom padjaiban.  Hiszem-e, hogy amit Isten ígért azt megcselekszi? Szava beteljesedik, de a maga idejében. Isten minden ígérete beteljesedik, de a maga idejében. Legyünk türelmesek, és bízzunk Urunkban.

Isten országának a titka és ereje, ez: a maga idejében. Itt nincs kapkodás, türelmetlenség, mindennek meg van a maga ideje. Ne siettessük hát a dolgokat, hanem tanuljuk meg, minden a maga idejében,. Mennyivel nyugodtabb lenne az életünk, ha mindig figyelnénk erre, a maga idejében.

Jöjjetek Krisztust dicsérni

1. Jöjjetek Krisztust dicsérni, Bízó szívvel hozzá tér -ni, Énekekkel zengve kérni, Krisztus népe, jöjjetek.

2. Bűn, pokol már búban éljen, Ördögöt hadd ölje szégyen, Üdvösségünk szent ölében Már levetjük mind a bút.

3. Küldte Őt az Úr kegyelme Öröklétre, győzelemre, Hogy szívünket felemelje Boldogságos ég felé.

4. Irgalommal szánva minket, Nagy jósága ránk tekintett, S ördögcsalta bús szívünket Mennymagasból látni jött.

5. Áldott óra, boldog óra, Nagy hitünknek meghozója, Ajkunk zengő hálaszóra Nyílik, édes Jézusunk.

6. Jászol-ölben drága Gyermek, Ég felé vigyen kegyelmed, Hol dicsérve énekelnek Édes hangú angyalok.

Isten áldásával.