Mondj nemet az ördögnek!

A

 Bírák könyve azzal a többször is elhangzott megállapítással zárul: „Abban az időben nem volt király Izráelben: mindenki azt csinálta, amit jónak látott” (Bír 21,1-25). Azonban nem ez volt a fő probléma, hanem a könyvet figyelve inkább az, hogy úgy éltek, mintha Isten nem volna jelen. Ennek a korszaknak a nyomorúsága: nem engedték, hogy Isten uralkodjon fölöttük. Eljön az idő, amikor a királyságnak is meglesznek a maga problémái. Akkor majd a gonosz és bálványimádó királyok miatt fognak az Úrhoz kiáltani. Tehát nem a király hiányából fakadnak a gondok, mert Isten az Ő királyuk. Azonban ők nem akarják Isten uralmát. A pogány népek társadalmi berendezkedése után vágyakoznak, az jelenti a mintát, és nem az Urat tartják oltalmuknak. De hogyan is állok én ezzel a kérdéssel, ki az én királyom? Isten vagy a világ? Kire figyelek a mindennapokban? 

Izráel fiai a saját értékítéletük szerint cselekszenek. Azt teszik, amit jónak látnak, és ők a kiirtást, a bosszút látták jónak. Még Jábés-Gileád lakóit is kardélre hányják, mert nem mentek velük a bosszúhadjáratba. Nem keresték, mit lát jónak az Úr, hanem a saját indulataik vitték őket előre. Úgy gondolták, amit ők jónak tartanak, az az Úr előtt is jó. Azonban ez nem mindig van így. Ezért szükséges az igét kézbe venni és keresni Isten akaratát, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes, ahogyan Pál apostol is írja (Rm 12,2). Olyan könnyen eltévedünk és Istenre vetítjük saját elképzelésünket. Azonban még időben kereshetjük Őt, az ige elérhető, mi már gondolkodhatunk felette, tanulmányozhatjuk, és imádságban kereshetjük Urunk akaratát.

Utólag próbálják korrigálni ezt az elkapkodott, dühből végrehajtott tettet. Az oltár építése jelzi, hogy nem nyugodt a szívük, nincs békességük. A Bibliának az a csodálatos üzenete, hogy békétlen szívünket Hozzá vihetjük. Isten nem fordul el a bűnöstől, ha megbánja vétkét, és elismeri felelősségét, új lehetőséget kap Tőle.

A meggondolatlan tetteknek nehéz a következményeit elhárítani. Nemcsak elpusztították Benjámint, hanem még esküvel is nehezítették a helyzetet. Mennyire kemény is a szívünk, olyan, mint az útfél. A gonosz jól letaposta, nehogy Isten szava és Lényének hatása munkálkodjon benne. Lássuk meg, hogy kemény szívet örököltünk, de erre nem lehetünk büszkék, de van megoldás: Isten igéje át tudja formálni, az Úr szava megműveli, jó és termő földdé formálja. Jézus úgy beszélt magáról, mint magvetőről, az ige az Ő eszköze. Nem töri fel durván a kemény talajt, hanem hinti az igét, és bízik benne, hogy az majd elvégzi a maga munkáját. Urunk nem türelmetlen, kivárja, amíg célhoz ér szava. Mi türelmetlenek vagyunk, azonnal szeretnénk eredményt látni. De Isten országában nincs türelmetlenség és teljesítménykényszer.  

A Szentlélek leszállt Jézusra, ám ez nem jelenti azt, hogy földi élete diadalmenet (Lk 40,1-13). A Lélek nem palotákba, az élet csúcsára viszi Jézust. Emberi szempontok szerint nem felfelé ívelő pályára áll, nem mondhatjuk, most már egyre feljebb ível a karrierje. Jézust a Lélek a pusztába viszi, mert nem azért jött, hogy megmutassa, hogyan lehet csúcsra kerülni. Az Úr nem az emberi élet magaslataira akar elvezetni, hanem az Atyával való kapcsolat magaslatára és az örök életbe.

Az Atya szándéka szerinti életformára azonban fel kell készülni, és ez megy végbe a pusztában. Nem luxuskörülmények közt készül, hanem távol a világ zajától. Nincsenek jelen újságírók, nincs tele vele a média, csendben, elrejtettségben hangolódik Istenre, és egyezteti Vele a programot. A napi megpróbáltatások után nem vonul kényelmes szállodába, nem, hanem mindentől távol tartja magát, és a testét is szolgálatra alkalmassá teszi. Jézus  uralkodik vágyai és önmaga felett.

Ha a nyilvánosság nincs is jelen, ott van a sátán, és megpróbálja az Urat. Tevékenysége alatt derül majd ki, alkalmas-e arra a feladatra, amire az Atya elküldte. Tulajdonképpen Isten így méri fel a Fiú állapotát.

A tanítványi élet nem diadalmenet, nem dicsőségről, sztárságról szól, hanem felkészítés. Isten megpróbálja a hitünket, megnézi, milyen állapotban vagyunk. Valóban azok vagyunk-e, mint akiknek mondjuk magunkat. A legjobban a próbák idején derül ki, kik is vagyunk. Amíg süt felettünk az ég és lubickolunk az élet kellemes hullámaiban, hívőknek látszunk, nincs is semmi gond. Ragyog az arcunk, sugárzik belőlünk az életkedv. De mi látszódik, amikor beborul az ég, gyülekeznek a sötét felhők, szaggat a vihar? Akkor is megvan a békességünk és kapcsolatunk Urunkkal? A próbákban is hűségesek vagyunk, vagy hamar elveszítjük türelmünket?

Az ördög nem csapja össze a munkáját, Jézust kitartóan ostromolja, minden fontos területen próbálkozik. Kenyérgyárossá akarja fokozni, mert így népszerű lehet, sőt, könnyen azzá válhat, akinek mondja magát. Ha ingyen oszt kenyeret, és könnyűvé teszi a megélhetést, ha kenyeret ad a népnek, királlyá választják. Amíg ezt biztosítja az embereknek, trónja biztonságban lesz. Azonban Jézus ezt elutasítja, és rámutat: az ige is táplálék. Nem elég csak kenyeret fogyasztani, nem elég csak a testet táplálni, Isten szavára is szükségünk van, és Ő az igét hirdeti. Akkor is, ha ezért töviskorona jár. Mit választok: a kenyeret vagy az igét? A trónt vagy a töviskoronát?

Az ige táplálék az Úr számára, Benne van, ez élteti, és hiába próbálkozik sátán is a Bibliára való hivatkozással, Jézust nem lehet megtéveszteni. Jézus az Atyát is ismeri, nem csak a szöveget. Bármit kínál a sátán, Jézus nem borul le előtte. Ma is így próbálkozik, kínál mindent, amit csak tud, és bizony, sokan elfogadják ajánlatát. Vonzó a hatalom és a gazdagság, és nem látják meg, hogy közben rabszolgákká válnak. Mert az igazi szabadság az Úr követésében valósul meg. Mondj nemet a kísértőnek, mert a Szentlélek által lehetséges. Sátán pont azt akarja elhitetni, hogy neki nem lehet nemet mondani. De ez nem így van. Jézussal a szívünkben képessé válunk nemet is mondani. Magunkban ez nem sikerül, de Vele igen. Az ige ismerete segít a gonosszal szembeni ellenállásban. Az Úr szava mindig biztos talaj, de ehhez rendszeresen forgatnom kell, mert csak a szívünkben és értelmünkben jelenlévő igét tudjuk alkalmazni.

HA SÁTÁN KÍSÉRT

Ha sátán kísért, azt mondom

nem, nem, nem!

Ha sátán kísért, azt mondom

nem, nem, nem!

Ha sátán kísért, azt mondom

menj tõlem, mert egy az én királyom:

Jézus!

Ha Jézus szólít, azt mondom

itt vagyok!

Ha Jézus szólít, azt mondom

itt vagyok!

Ha Jézus hív, hogy kövessem

indulok, mert egy az én királyom:

Jézus!

Isten áldásával.