2016. június 9., csütörtök

Jézus a bűnösökhöz érkezik



M
ég a tegnapi szakaszhoz visszatérve, fontos megjegyezni, hogy Izráel népe az Úr megkérdezése nélkül döntött a harc mellett (Bír 20,29-48). Erre azt mondhatjuk: de megkérdezték az Urat. Meg, de csak azért, mert nem tudták eldönteni, ki kezdje. Ők már a gibeaiak tettéről való hír hallatán fegyvert ragadtak, és amikor a törzsek vezetői megtanácskozták az ügyet, elhatározták, hogy elbánnak Gibeával. Tehát mielőtt Istenhez fordultak, eldöntötték, hogy harcolni fognak. Nem szoktuk-e mi is így kérdezni Urunkat? Eldöntjük előre, mit akarunk, és majd csak azután kérdezünk. Bizony, gyakran megtörténik, és azt gondoljuk, jól cselekedtünk, de ez nem jó sorrend. Előbb kérdezzünk, aztán cselekedjünk.
Izráelt ösztönei vitték előre. Nem gondolkodtak, nem kerestek más megoldást, azonnal fegyverbe szólították a törzseket. A rendkívüli helyzetekben látszódik meg lényünk igazi, mély tartalma. Amíg nyugodtság van, a felszínt látjuk, de ha beüt valami váratlan, felkavarodik a mély. Ekkor szembesülhetünk lényünk mélységeivel. Ekkor derül ki, mennyire csak a felületen mozog az ige, meg vagyunk elégedve a formalitásokkal, és nem engedjük Jézust a mélybe. Pedig csak akkor tisztulunk és gyógyulunk meg teljesen, ha a mélységekhez is odaengedjük Urunkat. Fontos meglátnunk lelkünk mélységeit, azokat a tartalmakat, amikről nem akartunk eddig tudni, de ott vannak mélyen meghúzódva, és olyan könnyen önállósulnak, robbannak. Urunk azonban nemcsak a felszínen, hanem lényünk tengerének mélységeiben is békességet akar adni. Kérjük Tőle ezt a békességet, tegyük Számára hozzáférhetővé egész lényünket.
A mai szakaszon is végigvonul a lényük mélyén található őserő, a pusztító indulat, a harag, ez vitte őket előre. A harag és bosszú hatalma lángra lobbantotta Benjámin törzsét, mindenkit kiirtottak, meggondolatlanul tettek esküt, majd amikor ebből a mámorból kijózanodnak, teszik fel a kérdést: miért is történt mindez? Miért? Mert nem keresték Istent, nem kérdezték, csak saját ösztöneikre, indulatukra hallgattak. Elragadta őket lényük mély, de át nem adott tartalma. Mi visz előre minket? Haragunk és gyűlöletünk? De vigyázzunk, mert a harag meggyűlik, és pusztító gyűlöletté válik. A Bírák könyvének végére teljes összeomlást látunk, a nép nem Istenben bízik, nem Ő a középpont, mindent maguk akarnak megoldani.
Milyen a mi életünk? A káoszból csak az Úr felé mozdulva van kiút. Induljunk el Felé, kérjük segítségét, mert magunkban nem boldogulunk. Történetünk is azt mutatja, hogy minél inkább igyekeztek maguk rendbe hozni a dolgokat, annál jobban belegabalyodtak, annál több problémával kellett szembenézni.
Keresztelő János az utána érkező erősebbről beszélt, Aki majd megtisztítja szérűjét (Lk 3,21-38). És most már látjuk, eljött az erősebb, de nem úgy, ahogy János várta. Jézus megjelenése meglepetés. Nem csupán az eljövetele az sokak számára, hanem az, ahogyan érkezik. Miért? Mert Jánoshoz hasonlóan harcos Messiást vártak, úgy gondolták, Isten népét megtisztítja a rómaiaktól, a pogányoktól. Erre azt látjuk, hogy alázatosan, imádkozva, a bűnösök közé állva jön.
Jézus a bűnösökhöz érkezik, azokhoz, akik ezt látják, de szeretnének szabadulni, változni. Én látom-e, hogy bűnös vagyok és kegyelemre van szükségem? Jézus beáll közéjük a Jordán partján, és üzeni, értetek jöttem, így vállallak benneteket, és azért jöttem, hogy a szíveteket tisztítsam meg. Igen, Jézus nem a társadalmat, az országot tisztítja meg a másik embertől, hanem a szívünket a bűntől. Eljön majd az idő, amikor ez a tisztítási folyamat Rómába is megérkezik. Az élet vize árad, hömpölyög, és amerre jár, elvégzi munkáját. Ahogyan a megáradt folyók tisztították a környezetüket, és termelésre alkalmassá tették, úgy az Úrtól áradó élő víz is elhozza számunkra az élet feltételeit. Engedjük, hogy elárassza lényünket, és megtisztítson, új életre alkalmassá tegyen.
Jézus megkeresztelkedett, nem azért tette ezt, mert Ő bűnös és bocsánatra van szüksége, hanem így jelezte, hogy az Ő vére fog megtisztítani minden bűntől. Nélküle nincs bűnbocsánat, nincs új élet. Jézus megmutatja, hogy az Atyával való összeköttetés vonala az imádság. Mindenütt lehet imádkozni. Még a Jordán partján, emberek gyűrűjében, a tömegben is. Ezt nekünk is meg kell tanulni, az Úrra bárhol rá lehet hangolódni. Az is fontos, hogy mi Jézus reakciója a keresztség után: imádkozás. Előtör szívéből a hála, és ezt nem szégyelli, meri mindenki előtt vállalni. Mi tör elő belőlem? Merem-e mások előtt vállalni szívem háláját?
Jézus imádsága megnyitja az eget, van válasz, leszáll a Szentlélek. Az őszinte, szívből jövő, az Urat dicsőítő imára van válasz. A Szentlélek eljött, a mi szívünket is betölti. Jelenléte felemel, és nagy távlatokat nyit. Engedjük, hogy vezessen a Lélek.
Hang is hallatszik a mennyből: Isten bizonyságot tesz Jézusról. Akit vártatok és eljött, az én szeretett Fiam. Tehát Jézus már most Isten Fia, nem tettei vagy engedelmes élete és halála által lesz Isten Fiává. Ő már a jászolbölcsőben, csecsemőként is Isten Fia. Ha itt van Isten Fia, ha itt van Isten köztünk, engedjük élre állni, mi pedig kövessük Őt. Hát kit követnénk, ha nem magát Istent? Ha már eljött a világba, ilyen esélyt ne szalasszunk el, mert az élet esélye Jézus. Azért jött, hogy Benne és Általa megoldást találjunk az élet problémáira, mert mindenre Ő a megoldás, és elnyerjük hit által az örök életet.



 Itt van Isten köztünk, Jertek őt imádni


1. Itt van Isten köztünk, Jertek őt imádni, Hódolattal elé állni, Itt van a középen, minden csendre térve Őelőtte hulljon térdre. Az, aki Hirdeti S hall -ja itt az Ígét: Adja néki szívét!
2. Itt van Isten köztünk: Ő, kit éjjel-nappal Angyalsereg áld s magasztal. :/: Szent, szent, szent az Isten! Néki énekelnek A mennyei fényes lelkek. Halld, Urunk, Szózatunk, Ha mi, semmiségek Áldozunk Tenéked!
3. Csodálatos Felség, Hadd dicsérlek Téged: Hadd szolgáljon lelkem Néked! :/: Angyaloknak módján Színed előtt állván, bárcsak mindig orcád látnám! Add nékem Mindenben Te kedvedben járnom, Istenem, Királyom!
4. Általjársz Te mindent; Rám ragyogni engedd Életadó, áldott Lelked! :/: Mint a kis virág is Magától kibomlik, Rá ha csöndes fényed omlik: Hagyj, Uram, Vidáman Fényességed látnom S országod munkálnom!
5. Egyszerűvé formálj Belső, lelkiképpen, békességben, csöndességben. :/: Tisztogasd meg szívem: Tisztaságod lássam Lélekben és igazságban. Szívemmel Mindig fel- Szállhassak sasszárnyon: Csak Te légy világom!
6. Jöjj és lakozz bennem: Hadd legyen már itt lenn Templomoddá szívem-lelkem! :/: Mindig közellévő: jelentsd Magad nékem, Ne lakhasson más e szívben; Már itt lenn Mindenben Csakis Téged lásson, Leborulva áldjon!


Isten áldásával.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése