2016. június 8., szerda

Új időszak



A
 lévita tényeket feltáró üzenete nyomán megmozdul Izráel népe (Bír 20,1-28). A törzsek mozgósítják haderejüket, a vezetők pedig megbeszélik a történteket. Izráel népe nem tesz úgy, mintha mi sem történt volna, bár Benjámin törzse a közülük származó mellé áll, hamis szolidaritást vállal velük. Inkább azt kellett volna szem előtt tartani, hogy ilyesmi Isten népe életében hogyan történhet meg? Hogyan jutottak ide ennek a városnak a lakói? A bűn nem lehet Isten népe között soha természetes. Számunkra nem a világ életformája a minta, hanem az Úr Jézus. Ami természetes, magától értetődő és elfogadott a modern világban, az az egyházban nem lehet természetes. Ezt látták a törzsek is, ezért vonultak fel, úgy érezték, valamit tenni kell, ez nem mehet így tovább.
A reakció: egész Izráel fegyverbe vonul. Arra jutnak, hogy csak úgy lehet változtatni, ha elpusztítják a város lakóit. Mindig fegyveres megoldásban gondolkodunk. De ez arra mutat, hogy nincs jelen az Úr az életünkben. Jézus nélkül keressük az erőszakot, a pusztítást. Azonban az elvetett bűnmag továbbra is jelen van. Sőt, gyakran a bűnös együttérzésre lel, segítséget kap. Ha igénkbe nézünk, meglátjuk saját szívünk és életünk végletességét. Vagy pártoljuk a bűnt, vagy kiirtani akarjuk a bűnöst. A Szentírás szerint egyik sem a jó megoldás, a bűnt nem kell elfogadni, és a bűnöst sem kizárni vagy elpusztítani. Az Úr Jézus azért jött, hogy a bűnös embert megmentse. Isten nem védi a bűnt, de menti a bűnöst. Nem az a megoldás, hogy pártoljuk a bűnt, és az sem, hogy eltávolítjuk a vétkezőt, hanem az, ha a gyógyuláshoz segítjük.
Izráel népe azonban eltávolítani akarta a bűnösöket, megbüntetni őket, példát statuálni. Azonban igazi megoldást ez soha nem hoz. Olyan szomorú látni, hogy nincs szó bűnbánatról, és nem keresik Isten akaratát sem. Csak a harchoz kérdezik az Urat. Talán azért is szenved a koalíció vereséget, hogy rádöbbenjenek, bűnbánatra van szükség. A bűnbánat nyomán támad új élet. Isten mindig azt szeretné, ha a szívünkben történne változás. Az élet a megváltozott emberektől fog változni. Nem a törvény, hanem az újjászületett szív hoz változást. Ebben a szívben már Jézus lesz az Úr, az Ő szava fog vezetni. Jézus szava mindig az élet felé segít, mert Ő a mentésre teszi a hangsúlyt. Jézus maga az élet a mi számunkra is. Bármiben dönteni kell, menjünk bátran Hozzá, kérdezzük, és Ő az élet, a megbocsátás felé segít. Azért halt meg a kereszten, hogy lehetségessé váljon a megbocsátás, az újrakezdés, az Isten akarata szerinti élet.
Az élet halad tovább a maga útján. A megígért gyermekek megszülettek és felnőttek (Lk 3,1-20). János már szolgálatba is állt. Mindez az Úr szavával indult. Nem János tervezte meg a szolgálatát, hanem figyelt a puszta csöndjében Istenre, és amikor Ő küldte, engedelmesen elindult.  Meg kell tanulnunk az Úrra figyelni, de ehhez csendre van szükség, mert így halljuk igazán a szavát, ott nem nyomják el idegen hangok, és így jól rá tudunk hangolódni. János tudatosan kereste a csöndet, és azoknak a közösségét, akik szintén Isten akaratát igyekeztek megismerni. Tudatosan kell vállalnunk a csend utáni vágyat, mert világunk pont a csönd megtörésén, eltüntetésén fáradozik. Mindent megtesz a modern világ, hogy ne tudjunk csöndben lenni. Állandóan mennek a járművek, szól valami, de a munkavégzés is gyakran valamilyen géppel történik, ami szintén elveszi a csöndet. Így azután nekünk is tudatosan kell rá törekednünk. Azonban ez nem teljes elzárkózás János részéről, amikor Isten indítja, mozdul, nem zárkózik be a puszta magányába, hanem kilép az emberek közé. Viszi a rábízott üzentet, ami nem is olyan könnyű, de továbbadja, mert erre van szükség.
A megtérés általi életváltozást hirdeti. Mégpedig a személyes élet megváltozását. Rámutat, hogy az igazi hit Istenre hangolódik, és életét Hozzá igazítja. A bűnbocsánat nyomán megújult magatartás keletkezik. Készítik az Úr útját. Ez azt jelenti, hogy rendezik az életüket, egyenessé teszik azt, ami görbe. Mi görbe az életünkben? Mi az, ami nem az Úr útja szerint alakul? Mert a keskeny út egyenes, életre visz.
Egy új időszak érkeztét jelzi János. A személyes megtérés időszakát. És ezt nekünk is meg kell látni. Már nem az egyházba való beleszületés, hanem a Szentlélek általi újjászületés a hangsúlyos. Az a lényeg, hogy bennem történik-e változás, én átélem-e Isten kegyelmét. Az újjászületett szív jó gyümölcsöt terem, minőségi életet produkál.
A fejsze azt jelzi, sürget az idő, Isten hívására válaszolni kell. Eljött a gyümölcstermés ideje. Ha nem, eddig a türelem ideje volt, most a termés ideje jön el.
A nép Jánost látva reménykedve várt, várta a Krisztust. Úgy gondolták, János lesz az. Mit várok? Van-e még bennem várakozás? Várom-e a Krisztust? János rámutat: nem Ő a Megváltó, hanem majd utána fog jönni. A Krisztus Szentlélekkel keresztel, vagyis a szívben visz végbe változást. Jézus erősebb, mint János, vagyis nekünk Őreá van szükségünk. Ne érjük be kevesebbel, hanem hívjuk Őt segítségül. Jézus erősebb a bűnnél, óemberünknél. Általa győzhetünk önmagunk felett is. A legnehezebb győzelem a magunk fölötti győzelem, és ezt csak Általa érhetjük el.


Mind jó, amit Isten tészen


1. Mind jó, amit Isten tészen, Szent az ő akaratja, Ő énvélem is úgy tégyen, Mint kedve néki tartja. Ő az Isten, Ki ínségben Az övéit megtart -ja, Hát légyen, mint akarja.
2. Mind jó, amit Isten tészen, Ő engemet meg nem csal, :/: De igaz ösvényen viszen, Én megelégszem azzal, Hogy kedvében, Kegyelmében Ő forgatja dolgomat, Csak rá hagyom magamat.
3. Mind jó, amit Isten tészen, Ő engem meg nem utál, :/: Mint jó orvosom, úgy tészen, És mérget ő nem kínál. Orvosságot, Boldogságot Énnékem készít, tudom, Azért csak benne bízom.
4. Mind jó, amit Isten tészen, Ő az én idvességem, :/: Ő velem rosszul nem tészen, Rábízom egész éltem. Örömömben, Keresztemben Mind nyilván megmutatja, Hogy javamat akarja.
5. Mind jó, amit Isten tészen: Ha oly pohárt innék is, :/: Amelynek íze szívemnek Nagy-keserűn esnék is, De eltűröm, Mert víg öröm Felváltja ezt végtére, Sok búm enyhítésére.
6. Mind jó, amit Isten tészen, Mind örökké ezt vallom, :/: Ha rajtam bú, bánat lészen S kell bosszúságot látnom. Mindazáltal Megvigasztal, Mint édes Atyám, engem, Mert csak ő segítségem.


Isten áldásával.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése