A Szentlélek ereje

Mai igénkben azt látjuk, hogy könnyű elrontani dolgainkat, de olyan nehéz rendbe hozni azokat (2Sám 14,1-33). Az elrontás mögött ott áll a sátán, ő akarja szétdobálni életünket és kapcsolatainkat, és ha ez megtörtént, hathatós munkát végez annak érdekében, hogy ne tudjuk egykönnyen helyrehozni. Sátán célja a káosz, és ezért mindent megtesz. Ezt látjuk Dávid életében. Absolon Amnón megölése után Gesúrba menekül, a király nem tudja jól kezelni ezt a helyzetet, és így megromlik Absolonnal való viszonya. Dávid haragszik Absolonra, mert ölt, a testvérét gyilkolta meg. Dávid korábban az egyik leghűségesebb emberét ölte meg. Akkor Isten lehajolt hozzá, megbocsátott neki, de Dávid mintha ezt elfelejtette volna. Nem engedi magához közel a fiát, úgy véli, a  távolság, a büntetés majd megoldást jelent. Mi is gyakran megszakítjuk az ellenünk vétővel a kapcsolatot, azt gondoljuk, ha magunktól távol tartjuk a másikat, ha nem beszélünk vele, megoldódnak a problémák. Azonban ez nem így van.

Dávid nem az Úrtól tanult módszert alkalmazza a kapcsolat megjavítása érdekében. Mi az Úr módszere? A beszélgetés és a megbocsátás. Isten nem tartotta magát távol Dávidtól vétke után sem, elküldte hozzá Nátánt, és általa kommunikált vele. Így megadta számára a magába nézés, a bűnbánat lehetőségét. Dávid élt is ezzel. Megbánta vétkeit, az Úr pedig megbocsátott neki. Ez ma is a járható út, engedjük a vétkest a magunk közelébe, beszélgessünk, mert általa juthatunk el az Úr közelébe. Ige és imádság nélkül nehezen találjuk meg a megoldást. Dávid nem ezt alkalmazta. Olyan könnyen megfeledkezünk arról, hogy Isten nekünk is megbocsátott.

Ha nem lehet beszélni a másikkal, lehet érte imádkozni. Mindenkor hordozhatjuk az Úr előtt, és kérhetjük, adjon Ő jó megoldást. Joáb próbál közvetíteni apa és fia között, de ő sem az Úr előtt intézi ezt. Mindig vigyük Urunk elé problémáinkat, mert Nélküle bajosan találjuk meg a jó megoldást. Vigyük mindig igeközelbe a problémás embert. Adjunk igét a kezébe, mert nem a bibliaolvasás zavar össze, hanem ellenkezőleg, Isten szava megnyugtatja még az idegrendszerünket is. Az ige Isten ismeretét és a Tőle való békességet közvetíti életünkbe.

Az is lényeges, hogy nem látunk Absolon szívében bűnbánatot, ő csak az idő múlása alapján, a múlt elfelejtésére akar építeni. A kapcsolatok csak magunkba szállás és mély bűnbánat által állhatnak helyre. Absolonnál ez nincs: ha bűnös vagyok, ölessen meg a király. Tehát csak feltételes módban mondja ki, ez látszatmegoldás. Arra van szükség, hogy meglássuk és felvállaljuk: igen, én voltam. De ez az őszinte vállalás csak Krisztus által megy végbe. Amikor keresem az Urat, Lényében meglátom magam. Az ige tükörré válik, és látom, ki vagyok én. De nemcsak látom, hanem vállalom és megvallom, igen, ez vagyok, Uram. Nem beszélek mellé, miattam történt mindez, de kérlek, bocsáss meg. Amikor ez megtörténik, az Úr megbocsát, békességünk lesz, és a kapcsolataink is javulni fognak. Már nem a másikban látjuk a hibát, és engedjük, hogy az Úr munkálkodjon.

Sault is ott látjuk István megkövezésénél (ApCsel 8,1-25). Hallja a bizonyságtételt, de nem azzal ért egyet, hanem a főpap és a vezetők véleményével. Hallja az igét, de nem jut még el a szívéig. Hányan hallják ma is, de nem azzal értenek egyet, amit az Úr mond, hanem az emberek véleményével. Ráadásul az ifjú Saul úgy gondolta, mindez Istennek is tetszik. Mennyire vak az ige felé, hogyan is tetszhetne ez Istennek, amikor a tíz ige által megparancsolja: ne ölj! Milyen hamisak is vagyunk, mert a még az igét is fel tudjuk használni magunk igazolására.

Azonban mindenképp már most ott kell lennie a szemünk előtt, hogy Saul pusztította az egyházat, de eljön az idő, amikor építeni fogja. Ez Isten csodája! Ilyen hatalmas Urunk van, a pusztítóból építőt formál. Ezt látva imádkozzunk a mai pusztítókért, mert lehet belőlük építő. Imádkozzunk azokért, akik önmagukat pusztítják szenvedélyek által, belőlük is lehet még Isten országának építője. Az Úr ma is ugyanaz, ma is végzi ezt az átalakító munkát. Kérjük, hogy a mi pusztító természetünket is tegye újjá igéje által.

A tanítványok szétszóródnak, de tulajdonképpen az Úr szórja őket bele a világba. Nagyon jó nekik ott, jó együtt lenni, de a világosságot vinni kell a sötétségbe. Ezért az Úr megengedi az üldözést. Ezek nem siránkoznak, nem kérdezik, miért engedi az Isten. Nem is mentik az életüket. Felismerik, hogy mindez azért történt, hogy ők elvigyék mások számára az evangéliumot, hogy Krisztushoz vezessék az embereket. A magunk élethelyzetében ismerjük fel az ige hirdetésének lehetőségét. Talán azért kerültem oda, hogy ott is elmondjam, kicsoda nekem az Úr. Mert mindenütt Jézusra van szükség.

Fülöp elment Samáriába, egy általuk pogánynak és nehéznek tartott vidékre. Felismerte, hogy Samáriát az ige, az evangélium formálhatja újjá. Hirdetik az igét, vállalják Isten szavát, annak életformáló erejét.

Simon is Samáriában tevékenykedik, általa is történnek dolgok, mégis micsoda különbség van Fülöp és Simon között. Világossá válik az Úr gyermeke és a gonosz munkás közti különbség. Fülöp Jézust hirdeti, Őt tartja nagynak, míg Simon magát tartja és mondja nagynak. Rendkívülinek mondja magát, pedig egyedül Jézus a rendkívüli. Az Úrnak életmentő, bűnből szabadító hatalma van. Simon pedig megkötöző erőket ad tovább. Az Úr gyermeke mindig Jézust hirdeti, Őt tartja nagynak, és Hozzá segíti el az embereket.

Szomorú, hogy az ámítóra, a gonosz megkötöző erejét hirdetőre is hallgatnak. Sőt, ma jobban hallgatnak az ilyen emberekre. Azonban Fülöp által hatalmasan munkálkodik az Úr, nem megkötöz, hanem felszabadít, leoldja a bilincseket. Simon szeretné ezt a hatalmat, azonban a Szentlélek ajándék. Nem lehet megvásárolni, csak bűnbánó és nyitott szívvel kérhetem. Istent nem lehet csodákra kényszeríteni. Az Úr munkája nem vásárolható meg, a Szentlélek által munkálkodik. Kérjük Őt, hogy munkálkodjon a szívünkben, és munkálkodjon közöttünk. Ezért szabad imádkozni. Isten országa nem a pénz, hanem a Szentlélek ereje által terjed.

Péter nem üzletel a Szentlélekkel, elutasítja a pénzt. Isten munkája nem árusítható. Ma is nagy veszély a pénz csábítása. Péter nemet mondott rá. Mondjunk mi is nemet a sátán trükkjére. Péterék továbbra is evangéliumot hirdetik, mert az hat. Nem a pénzre hajtanak, hanem a lelkeket mentik az Úr számára. Pénz nélkül végzik a munkát, helyette a Lélek erejére számítanak.

Isten élő Lelke, jöjj, Áldva szállj le rám

1. Isten élő Lelke, jöjj, Áldva szállj le rám, Égi lángod járja át szívem és a szám! Oldj fel, küldj el, Tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj, áldva szállj le rám!

2. Isten élő Lelke, jöjj, légy vezérem itt, Ó, segíts, hogy hagyjam el bűnök útjait! Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj, légy vezérem itt!

3. Isten élő Lelke, jöjj, hadd lehessek szent, S Jézusommal légyek egy már e földön lent! Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj, hadd lehessek szent!

4. Isten élő Lelke, jöjj, győzedelmet adj, S majd a végső harcon át mennybe fölragadj! Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj, győzedelmet adj!

Isten áldásával.