Higgyétek: Jézus a Krisztus

I

génk rámutat: vannak gonosz emberek, van gonoszság, vannak, akik rosszat terveznek (Zsolt 140,1-14). Ez fontos, mert jelzi, a bűn jelen van a világban. Azonban ne másokban keressük a gonoszt, hanem elcsendesedve álljunk az Úr elé. Kérjük, vizsgáljon meg, mi is van bennem? Mert az a lényeg, mi van az én szívemben. Amíg nem születtem újjá, a bűn bennem is nagy erővel munkálkodik. Ha azonban meglátom, ki vagyok, hol tartok, segítséget kérhetek. Az Úr Jézus azt akarja, hogy többé már ne a bűn uralkodjon testünkben, hanem a Tőle kapott új élet. Mert lehet új életet kapni. Húsvét ünnepköre ezt is megmutatta, a kereszten meghal a régi ember, és amikor Őt befogadom, újjá lesz minden. Igen, újjá lehet az életem.

A nyelv mérgét is tapasztalja a szentíró, mint ahogy mi is gyakran szembesülünk ezzel az ártó fegyverrel. Amit leír a zsoltáros, az valóság, a nyelv valóban olyan, mint a vipera, mérget enged a másikba. Az az egészben a legtragikusabb, hogy a világ gyors fejlődése ellenére a nyelv mérgét nem tudtuk legyőzni. Nem találtunk rá ellenszert. Hiába változik minden, de ez is mutatja, hogy az ember nem változik.

Azonban jó a saját nyelvemre gondolni, és őszintén az igébe tekintve kimondani: Uram, az én nyelvemen is viperaméreg van. Mert olyan könnyen megállapítjuk másról: csíp és sebez a nyelve. De vajon milyen az én nyelvem?

Nem kell félnünk az őszinteségtől, mert mi már tudjuk, hogy van megoldás. Ha az ember nem is tud mit kezdeni a nyelv mérgével, az Úr Jézus elhozta az ellenszert. Erre a problémára is Ő a megoldás. Krisztusban a nyelvünk is megtisztulhat és átalakulhat. A kegyelem új tartalommal töltheti meg a nyelvünket is. Tulajdonképpen nem is a nyelvvel van a baj, hanem a szívvel. Mert onnan indul ki az élet. A szív tartalma jelenik meg a kommunikációban is. Ha a szívünket megtisztíttatjuk az Úrral, akkor tisztulni fog a beszédünk is.

Te vagy Istenem - milyen jó, amikor már ezt kimondhatom, mert átéltem, hogy Isten Jézus által Urammá lett. Mert nem úgy indulunk, hogy az Övéi lennénk, Jézusnak messzire és gyakran nagy mélységekbe kell utánunk jönnie. De áldott legyen, amiért vállalta az utat. Elment a keresztre is, csakhogy kimentsen e jelenlegi gonosz világ hatalmából, és Isten gyermekévé formáljon. Hatalmas Szabadítóm, ma is Ő a Szabadítóm. Rá támaszkodhatom, Tőle várhatok segítséget. Lényeges, ne gondoljam azt, ha élő hitre jutottam, már nincs szükségem szabadításra. De igen, minden élethelyzetben csakis az Úr tud igazi megoldást kínálni. Nála találhatunk védelmet is. Nélküle nagyon sebezhetőek vagyunk. A tanítvány önmagában nem képes megállni a kísértésekkel szemben, a különféle támadásokban. A tanítvány mindig együtt kell legyen a Mesterrel, azért tanítvány.

János apostol elmondja, nem egy szórakoztató vagy érdekességeket kínáló kiadványt készített, hanem egy evangelizáló, hitre segítő írást (Jn 20,30-32). A cél, hogy aki olvassa, hitre jusson. Higgye, hogy Jézus a Krisztus, az Isten Fia. Miért ez a szándéka? Mert Jézus nevében van élet. Ha nem hiszek Benne, mint Isten Fiában és az én személyes Megváltómban, akkor nincs életem. Igazi életem nincs. Elvegetálok, élem a világ látszatéletét, ami a fogyasztásról, a test vágyainak kielégítéséről szól. Miért? Mert a testből lehet jól megélni, és ezt ki is használják.

Fontos, János életének és írásának a célja másokat krisztusi hitre segíteni. Tehát nem elsősorban szociális és kulturális feladatokat lát el, hanem Krisztushoz vezet. Miért? Mert ő maga is megtapasztalta, micsoda különbség Krisztussal és Krisztus nélkül élni. Ő inkább a Krisztuskövetést választotta.

Az Úr munkássága nem korlátozódik azokra a tettekre, amik le vannak írva. Sokkal több mindent cselekedett, és ami papírra került, az a mi megmentésünkért történt. Azt íratta le az Úr Lelke, ami segít a hitre jutásban és az abban való növekedésben. Azért is nem ennyi az Úr munkája, mert Ő feltámadt, és a mai napig cselekszik. Sok ember élte már át az Ő beavatkozását, és tapasztalta meg, hogy az Úr Jézus által megszabadult bűneiből, megkötözöttségeiből, és kezdett Vele egy új életet.

Sőt, az Úr ma általunk, mai tanítványain keresztül végzi munkáját. Ma is láthatjuk, amint emberek élete megváltozik, új és örök életet kapnak hit által. Sokak szívéről leoldódik a Krisztusba vetett hit által a félelem. Bénító erőként lép fel a félelem, azonban az Úr szeretete kiűzi a félelmet.

Hogyan olvastam János írását? Úgy, mint aki egyre jobban meg akarta ismerni Jézust? És mindazt, amit megismerten ezen a bizonyságtételen keresztül, komolyan veszem? Valóban hiszem, hogy Jézus a Krisztus? Mert annak következménye van. Ha igazán hiszem, akkor megváltozik az életem. Akkor már engedelmeskedem Neki. Mert hinni azt jelenti, Ő lesz életem Ura, és én teszem, amit mond.

János határozottan mondja: azért írtam, hogy higgyétek, ne csak egy véleményt fogalmazzatok meg, hanem higgyétek, hogy Jézus az Isten, a Megváltó. Hiszem-e? Felszólításként írja, higgyétek, azt akarja, hogy valóban döntsünk Jézus mellett. Bizony, jó nem odázni, mert nem tudjuk, mennyi lehetőségünk van. Másrészt, sok jót vesztünk, ha nem Őt követjük. Őbenne az örök élet ajándékát kapjuk meg, Nélküle kimaradunk belőle.

Hinni taníts, Uram, kérni taníts!

1. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Gyermeki, nagy hitet kérni taníts! Indítsd fel szívemet,

Buzduljon fel, neked Gyűjteni lelkeket! Kérni taníts!

2. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Lélekből, lelkesen kérni taníts! Üdvözítőm te vagy,

Észt, erőt, szívet adj. Lelkeddel el ne hagyj! Kérni taníts!

3. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Gyorsan elszáll a perc: kérni taníts! Lásd gyengesé-

gemet, Erősíts engemet, Míg diadalt nyerek: Kérni taníts!

4. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Jézus, te visszajössz: várni taníts! Majd ha kegyelme-

sen Nézed az életem: Állhassak csendesen. Hinni taníts!

Isten áldásával.