Jézus nagyobb

I

sten félelmét javasolja a prédikátor, úgy látja, hogy ha az Úr tölti be a szívünket, ha Ő vezeti életünket, minden a helyére kerül (Préd 5,1-19). Istent félni nem azt jelenti, hogy félek Tőle, hanem azt, hogy úgy élek és mindent úgy teszek, mintha Ő állandóan mellettem állna. Nem csak hívőnek mutatkozom, hanem mindig úgy végzem a dolgom, hogy az Úr látja, mit és hogyan cselekszem.

Az Úr félelmében, jelenlétében való élés kihat a beszédünkre is. Már Salamon észrevette, hogy a beszéd lehet építő, de lehet bántó, másokat mérgező. Amit mond, azt jó nekünk is komolyan venni: ne légy gyors a szólásra. Gyakran megtörténik, hogy elhamarkodottan szólunk, nem várjuk meg, amíg a másik részletesen elmondja, amit közölni szeretne, hanem közbeszólunk. Azt a látszatot keltjük, mi oszt' mindent tudunk, mindenhez értünk. Pedig a szólásnál fontosabb a hallgatás, a másik meghallgatása. Gondoljuk most végig, mennyi időt szánunk egymás meghallgatására. Le tudunk-e ülni nyugodtan beszélgetni? A beszélgetés első lépése, hogy meghallgatom a másikat. Nem az én bánatom öntöm rá, hanem kész vagyok figyelni rá. Számunkra különösen fontos, hogy beszédünk ne rombolja le hitelességünket. Ezért az életünk beszéljen, jobb, ha látva az Úr munkáját, kérdeznek, és akkor válaszolunk, mint ha előre beszélünk. A legerőteljesebb beszéd a megváltozott élet, amikor látja a környezet, hogy mások vagyunk, mint korábban.

Salamon sok mindent felismert élete során, valóban nyitott szemmel járt, jó, ha mi is követjük példáját és nyitva tartjuk a szemünket és a szívünket. Jó, ha elsősorban az Úr felé vagyunk nyitottak, felismerjük munkáját, halljuk szavát és komolyan vesszük az igét. Mert nem csak Salamon idejében voltak, akik a pénzt szerették és bőségre törekedtek, hanem ma is egyre többen pénzfüggővé váltak. Jó megvizsgálni szívünket, meg tudunk-e elégedni, vagy mindig többre vágyunk? Ma minden a fogyasztásról szól, elárasztanak a reklámok, és arra ösztönöznek, vásároljunk mindig, és fogyasszunk minél többet. Ne maradjunk nyugton, hanem járjuk az üzleteket, bújjuk az internetes ajánlatokat. Azonban a bőség hajkurászása üressé teszi a szívünket, sőt, gyakran pont azért vásárolunk, mert ezzel fejezzük ki, hogy valami hiányzik. Mi azt gondoljuk, a háztartásból, a bevásárlókosárból hiányzik még valami, pedig a szívünkből. A szívünk üres. Mi hiányzik? Isten hiányzik, az Ő szeretete és békessége. De Őt ne az üzletekben keressük, hanem az igében. Isten ott van, ahol átélik a belső ürességet, és keresik az igazi megelégítést, az igazi tartalmat. Ott van életünk mélységeiben, és várja, hogy kiáltsunk, hogy hívjuk segítségül. Ha megtesszük, Ő lehajol és könyörül rajtunk.

Ne hagyjuk figyelmen kívül azt sem, hogy aki ma jól él, holnapra elszegényedhet, tehát a pénz nem biztos alap. Egyedül Isten kegyelme a biztos, építsünk rá, hiszen mindazt, amit összegyűjtünk, itt fogjuk hagyni. Halálunkkor semmit nem viszünk magunkkal. Kedvenc kütyüjeink is itt maradnak, csupán mi megyünk el, és mezítelenül fogunk odaállni a Krisztus ítélőszéke elé. Milyen jó, ha megelégedve, Istennek való hálaadással töltjük el napjainkat. Legyünk hálásak, és elégedjünk meg azzal, amink van, mert minden Isten ajándéka az életünkben. Nem mi szerezzük meg, hanem kérjük és megkapjuk. A legcsodálatosabb ajándék a kegyelem, amiért az Úr Jézus fizetett.

A megtévesztés ellen harcol az idős apostol, rámutat, vannak hamis  próféták (1Jn 4,1-6). Ezzel azt mondja, hogy nem mindenki az, aminek látszik. Kívülről hívőnek, lelkésznek nézünk ki, de belülről is azok vagyunk-e? Ne fogadjunk el mindent, még ha képzett ember mondja is, hanem vizsgáljuk meg, tegyük mérlegre az ige alapján. Jézus tanítványainak meg kell tanulni felismerni a hamis tanítást, és ez bizony nem könnyű. De a gyakorlat teszi a mestert. Minél jobban ismerjük az Úr szavát, annál könnyebben fogjuk meghallani a hamis hangokat. Az Úr Jézus is arról beszélt, hogy Ő a jó pásztor, és az Ő juhai ismerik a hangját és követik. A tolvaj hangját nem ismerik, ezért elfutnak tőle. Ismerjük meg minél jobban Urunk hangját, és akkor nem lehet minket megtéveszteni.

Mi a hamis tanítás? Amikor nem egyezik az életünk és a beszédünk, ezzel megtévesztjük az embereket. A vasárnapi hit nem elég, az nem vonz, hanem taszít. Akkor lesz eredményes a bizonyságtétel, ha a hétköznapokban, a munkahelyen és az otthonunkban is éljük hitünket. Az igazi tanítás Jézust mutatja fel, oda éli az emberek elé a Krisztust, és így nyilvánvalóvá válik, hogy élő Urunk van. Jézus életünk Ura, Akit szeretünk, és ezért követjük és tesszük, amit mond. Úgy gondolom, ezen a téren van mit végiggondolni.

Jó a bátorítás: Istentől vagyunk, és nagyobb, aki bennünk van, mint aki a világban van. Szükségünk van erre, mert gyakran elrémülünk a világtól. Hatalmasnak látjuk, úgy véljük, nincs esélyünk vele szemben, nincs más, bele kell olvadni. Erre János azt mondja, legyünk egy kicsit csöndben, és tekintsünk magunkba, ha így teszünk, meglátjuk, hogy a bennünk élő Krisztus nagyobb, mint a világ. Általa lehet másként élni. Ha Jézusra figyelünk, lehet nem beleolvadni a világba, hanem megmaradhatunk tanítványnak. Jézus Krisztussal győzhetünk a világ csábítása fölött. Őt szeressük teljes szívből, és akkor a világ nem fog elcsábítani. Ne hagyjuk, hogy elcsábítson, hanem ragaszkodjunk Urunkhoz, bízzunk szeretetében és gondoskodásában.

A gonosz tombolhat, ahogy akar, ha ismerjük Jézust, nem rémülünk meg, mert bár hatalmasnak és veszélyesnek tűnik, Jézus legyőzte, láncra van verve. És csak addig mozoghat, amíg a lánc engedi. Ne féljünk hát a világtól, hanem hallgassunk Jézusra.

Hinni taníts, Uram, kérni taníts!

1. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Gyermeki, nagy hitet kérni taníts! Indítsd fel szívemet, Buzduljon fel, neked Gyűjteni lelkeket! Kérni taníts!

2. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Lélekből, lelkesen kérni taníts! Üdvözítőm te vagy, Észt, erőt, szívet adj. Lelkeddel el ne hagyj! Kérni taníts!

3. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Gyorsan elszáll a perc: kérni taníts! Lásd gyengeségemet, Erősíts engemet, Míg diadalt nyerek: Kérni taníts!

4. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Jézus, te visszajössz: várni taníts! Majd ha kegyelmesen Nézed az életem: Állhassak csendesen. Hinni taníts!

Isten áldásával.