Világosságban járunk

E

lső olvasásra pesszimista gondolatoknak tűnnek Salamon szavai (Préd 1,1-11). Úgy látszik, mintha mélyponton lenne és mindentől elment volna a kedve. Lemondást, értelmetlenséget sugároz, amit mond. Ám ha csendben vagyunk, rájövünk, hogy nem erről van szó. Nem egy kiábrándult ember nyilatkozik az életről, a világról, hanem ez is egy bizonyságtétel. Megvallja, hogy az élet csak Istenben nyer értelmet, ha kivonjuk Őt a világból, megszakítjuk Vele kapcsolatunkat, értékét és értelmét veszíti minden. A világ Isten teremtése, így minden Általa nyer értelmet.

Bizonyára mi is megtapasztaltuk az életünk folyamán a hiábavalóság érzését. De amikor Isten belép az életünkbe, kisüt a nap, elvonulnak a felhők, oda lesz a csüggedés. Élettel telik meg minden, és meglátjuk életünk értelmét és célját. Minden Benne nyeri el értelmét. Amennyiben ránk tör a depresszió, nézzünk fel Jézusra, Ő a világ Világossága, Benne és Általa minden más fényben tűnik fel.

Rámutat a szentíró, hogy hiábavalóság gyűjteni, halmozni, sikert, hatalmat hajszolni, mert minden elmúlik, letelik az élet, és itt marad minden. A helyes cél Isten megismerése, ha Ő válik életünk Urává, az Ő országa jelenti az élettért, akkor a világ dolgai, az anyagi javak is a helyükre kerülnek. Akkor már nem ezeknek élünk, hanem Istenből élünk, és mindent az Ő szolgálatának vetünk alá.

A bölcs ember látja, hogy sok minden ismétlődik, esetleg más alakban tér vissza, de újra felbukkan. Nem mi találunk ki dolgokat, mert előttünk is volt élet. Előttünk is éltek emberek, küzdöttek, fáradoztak. És utánunk is lesz élet, amíg az Úr le nem zárja a történelmet. Számunkra a jelen a fontos, az az idő, amiben most élünk, azért kaptuk, hogy megtaláljuk Istent. Csodálatos lehetőség ez, mert életünk Benne nyer értelmet. Nyugtalan szívünket semmi nem csillapítja le, csak a Vele való találkozás. Lényünkbe bele van pecsételve Isten jelenléte, azt, hogy képmása vagyunk, semmi nem tudja véglegesen kitörölni. Ezért van a sok lelkileg szomjazó ember, mert a lélek Isten után vágyakozik, ám a tudat nem segít neki. Sokan nem az Úrhoz, nem az élő víz forrásához viszik lelküket, hanem poshadt vízhez, pocsolyához, azonban ezek nem elégítenek meg. Sajnos, mi a  pocsolyát, a szennyet is széppé és vonzóvá tudjuk tenni, és amikor lépre megyünk, későn döbbenünk rá, hogy nem azt kaptuk, amire vágytunk. A pocsolya szépen becsomagolva is pocsolya marad. A tiszta élő vizet az Úr kínálja számunkra, Ő nem csomagol, hanem úgy adja, amint van. Jézusban kínálja kegyelmét, és láthatjuk annak frissességét. Járuljunk hittel a kegyelem királyi székéhez.

János apostol első kézből, az Úrtól vette az üzenetet, amit továbbad (1Jn 1,5-10). Tehát mindezt nem ő találta ki, hanem az Úrtól kapta, és mivel számára jó volt, továbbadja. A szentírók mindig a saját életükben is kipróbálják az igét, és amikor látják, hogy használ, továbbadják. Isten üzenetét az élet szüli, azt küldi, amire szükségünk van.

Az üzenet az, hogy Isten világosság. Igen, Ő a világosság, és ha behívjuk életünkbe, világossá válunk mi is. Sőt, be is kell engedni, a sötét csak a fényre távozik el. Nem mi szorítjuk ki a sötétséget, hanem a világosság űzi ki. A világosságnak a világossággal van közössége, ezt azt jelenti, hogy a megtért ember a világosság fiai között érzi jól magát. Tehát, amikor Jézussal új életet kezdünk, minden megváltozik. Megváltozik a baráti kör is, mert már Jézus tanítványai, a hasonlóan élők és gondolkodók között jó lenni. Most már a sötétség taszít minket.

Ha pedig a sötét megtéveszt, és vétkezünk, Jézus Krisztusnak vére megtisztít. Ő nem hagy cserben, hanem segít. Az Ő vére minden bűnt, foltot eltávolít. Ne akkor lepődjünk meg, ha vétkezünk, ha bűnt látunk magunkban, hanem akkor, ha nem látjuk. Mert ha valaki azt mondja, nincs bűne, becsapja magát. Magunkat be lehet csapni, de az Urat nem. Ő látja lényünket, így nem a megtévesztés a megoldás, hanem az őszinte bűnvallás. Mondjuk el bűnbánattal, ha elestünk, és Ő kész megbocsátani. Sőt, meg is tisztítja szívünket. Jöjjünk bátran az Úrhoz, Ő működteti a legjobb tisztítószalont. Nincs az a bűn, amivel ne tudna megbirkózni. Tárjuk fel hát Előtte szívünket, mondjunk el mindent, ne titkoljunk semmit, Ő meg akar tisztítani. Azt akarja, hogy tiszta lappal menjünk tovább. Letörli a táblát, és ami volt, az nincs. Így tehát most már nézzünk előre, ne azzal foglalkozzunk, ami tegnap volt. Ne a tegnapi sötét felhőkön gondolkozzunk, hanem vegyük észre: elmúltak, most már derült az ég, szép az idő, mert Krisztusban vagyunk. Aki Krisztusban van, új teremtés az, a régiek elmúltak, és íme, újjá lett minden. Most már járjunk az újban és dicsérjük érte az Urat.

 Új világosság jelenék

1. Új világosság jelenék, Ó, tévelygés csendesedék; Isten igéje jelenék, Újonnan nékünk adaték.

2. Evangéliom erejét, Krisztust, áldott szent Igéjét, Atya Isten nagy jó kedvét, Megmutatá ő kegyelmét.

3. Kit sok száz esztendeiglen Eltitkolt volt Atya Isten, Mint megmondá jövendölvén Ámos próféta könyvében.

4. Ezt a mi hitetlenségünk És nagy telhetetlenségünk, Érdemlette tévelygésünk, Emberbeli reménységünk.

5. Igaz az Isten Igéje, Kivel él ember elméje, Kinek megmarad ereje És el nem vész ő reménye.

6. Kérünk, Úr Isten, tégedet, Erősítsd meg híveidet, Hogy vehessük szent Igédet És vallhassuk te hitedet.

7. Mert csak te vagy bizodalmunk, Ördög ellen nagy gyámolunk, Testünk ellen diadalmunk, E világ ellen oltalmunk.

8. Dicsőség légyen Atyának És egyetlenegy Fiának, Ezeknek Ajándékának; A dicső Szentháromságnak.

Isten áldásával.