Immánuel: A békesség folyama

runk elmondja, hogy nem Neki van szüksége épületekre, hanem nekünk (Ézs 66,1-24). Hányszor Neki akarunk építeni, az objektumokra tesszük a hangsúlyt, pedig Ő Lélek, és akik imádják, azoknak lélekben és igazságban kell imádni Őt. Ő nem egy szobor, akit behelyezhetünk egy asztalra, vagy falra függeszthetünk. Ami Urunk élő valóság, személy, akihez oda lehet fordulni. Mit is adhatnánk Neki, amikor Ő teremtette a világot, minden az Övé. Mi kaptuk Tőle a földet lakóhelyül, és mégis már úgy teszünk, mintha az ember lenne mindennek az Ura. Mi akarunk lakható bolygót keresni, robotokat gyártunk, mintegy jelezzük, Isten helyére akarunk lépni. Milyen jó lenne, ha alázatra jutnánk és felismernénk: minden Isten ajándéka. Hálásak lehetünk, hogy átengedte nekünk a földet, hogy itt élhetünk. Sőt, az életünk is Tőle van, ajándék. Még a saját életünket se mi hoztuk létre, teremtmények vagyunk, de ez jó, mert azt jelzi, tartozunk valakihez. A Teremtés jogán Őhozzá tartozunk, az Ő képét és hasonlatosságát hordozzuk magunkon, az Ő jegyei vannak rajtunk, még ha nem is nagyon látszik.

Az ember kapcsolatra lett teremtve, elsősorban az Istennel való kapcsolatra, és ha ez megszakad, hiány lép fel a szívünkben. Hányszor fájdalmasan érezzük, hogy valakihez tartozni kell. És pont ezt akarjuk eltépni. Istenhez tartozni jó, Ő elégíti meg szívünket. Jézusban azért lett emberré, mert tudja, Hozzá tartozunk, meg akar keresni, és ha átadjuk szívünket, átéljük a Hozzá tartozás örömét. Hányan úgy érzik, senkinek sem kellenek, magányosan kóborolnak, pedig van, Aki szeret, Jézus szeret téged. Azért jött, hogy ne egyedül kóborolj a világban, hanem indulj el Felé. Fedezd fel szeretetét, és lásd meg, pont erre vágyott a lelked. Isten után szomjazik a lelkünk, minden belső vágy, ami sokszor szenvedélyek után hajt, azért gyötör, mert az Úrral való kapcsolat hiányzik. Szívünket csak Ő tudja lecsillapítani, megelégíteni.

Azt ígéri azoknak, akik Benne bíznak, hogy folyamként árasztja rájuk a békességet. Mint egy folyó, úgy árad felénk az Úr békessége. Milyen csodálatos ígéret ez, Krisztusban valóban békességgel ajándékoz meg. Mennyit keressük, és nincs békességünk, mert Isten nélkül nem találhatunk rá. E folyam előtt nyissuk meg ma a szívünket, engedjük, hogy az Úr békessége átjárja életünket. Ez a békesség a kereszt tövében fakad, ott békülhetünk meg Istennel Jézus által.

A másik ígéret a vigasztalásról szól, úgy vigasztal, ahogyan az anya vigasztalja gyermekét. Ha el vagy keseredve, könnyek közt látod csak a napot, jöjj Hozzá, engedd, hogy megvigasztaljon. Az Úr vigasztalása nem csupán szó, hanem valóságos vigasz. Igéje által békesség és remény árad szét a szívünkben. Az Úr szava megmutatja a kiutat, feltárja előttünk a megoldást. A keserűség helyére örömöt ad. A fiát sirató naini özvegynek visszaadta a fiát az Úr. Így ad nekünk is a halál helyére életet.

Ézsaiás szól a népeknek szóló jelről is, és tudjuk, ez nem más, mint a kereszt, ott nyerhetnek a népek fiai is új életet. Isten nem zár ki senkit a kegyelemből, megnyitja kapuit, és bárki mehet bűnbánattal és hittel. Nincs olyan ember, aki igazán keresi Őt, és elutasítást kapna. Aki bűneitől szabadulni akar és új életre vágyik, az a kereszt tövében elnyerheti, bármely néphez tartozzon is.

Minden a hitünkön múlik, azon, hisszük-e, hogy a názáreti Jézus a Krisztus (Mt 13,53-58). Isten Őbenne nagy lehetőségeket kínál a számunkra. De élünk-e vele? Leragadunk a teológiai vitáknál, vagy csodálkozunk, mint a názáretiek, de nem mondjuk ki hittel: én Uram, és én Istenem.

Tanította őket Jézus, ám a megdöbbenésnél nem jutottak tovább. Megakadtak a származásánál. Mi meddig jutottunk? Nem elég megdöbbenni, csodálkozni, nagy embernek tartani Jézust, el kell jutni a felismerésig: Ő az élő Isten Fia, az én Megváltóm.

A tanítás és a megtapasztalt csodák nem segítették hitre őket, nem jutottak el oda, hogy saját életükre nézve is segítségül hívják. Csak a mások által átélt csodákat tanulmányozták, de nem hívták Őt személyesen segítségül. Eljutottam-e már oda, hogy segítségül hívom Jézust? Annyit hallottam Róla, de most kipróbálom. Erre van szükség, ne csak tanulmányozzam, hanem ismerjem meg, és akkor megtapasztalom hatalmát és kegyelmét. Akinek megváltozik az élete, és megszabadul a bűn bilincseitől, az előtt nem lesz kétséges, kicsoda Jézus. Az örömmel borul le Előtte, és követi Őt.

A BÉKE MESSZE TŐLED

A béke messze tőled, szíved örömtelen.

A lépted is oly fáradt, szemed de fénytelen.