A
|
még fogságban lévő, de már a hazatérés hírét
és lehetőségét ízlelgető népet szólítja meg az Úr (Ézs 54,1-17). A fogság
időszaka alatt, ha ki is estek sok mindenből, és veszteséget éltek is át, már
ne erre figyeljenek, és ne bizonytalanodjanak el. Nézzenek az Úrra, és bízzanak
ígéretében. Bízzanak Istenükben, aki újjáteremt és ismét felépít. Amikor az Úr
lehajol a bűnöshöz és könyörül rajta, úgy fogadja vissza, mint az apa tékozló
fiát. Nagyon örül a megtérő bűnösnek, és amint a tékozlót tiszta és új ruhába
öltöztette, úgy cselekszik ma is. Olyan megrendítő, hogy az Úr szívből örül,
amikor megtérünk, mert úgy tekint ránk, mint akik a halálból támadtunk fel.
Mert a bűn halálos kór, tönkretesz, kizsákmányol, és amikor átéljük az Úr
kegyelmét, egy új életre való feltámadáson megyünk keresztül.
Izráelnek azt ígéri, hogy jelenléte által olyan gyarapodást fognak minden
téren tapasztalni, ami felülmúlja a fogság előtti időszakot. Mert Isten
jelenléte meglátszik, amikor engedelmeskedünk Neki, olyan úton vezet, ami a
környezet számára is bizonyságtétel lesz. Hány mélységből megszabadult ember
élte át Isten munkáját, életének újra felépítését.
Az Úr bátorít: ne félj, nem vallasz szégyent. Krisztust követni nem
könnyű, csakis a Szentlélek vezetése és ereje által lehetséges. Azért biztat az
Úr, ne félj, ha figyelsz Megváltódra, a Lélek vezetésére, nem vallasz szégyent.
De mit is jelent ez? Azt, hogy most már minden vállalkozásunk sikerrel jár,
hogy egyre többet keresünk, és nem veszítjük el munkánkat, vagy nem betegszünk meg? Nem, az Úr nem erre adja ígéretét, hanem azt helyezi a szívünkre, hogy amennyiben elindultunk a keskeny úton, ott nem fogunk szégyent vallani.
Sikerülni fog megmaradni és megállni a hitben, Isten igéje szerint élni. Nem
vallunk szégyent a bizonyságtétel terén és Isten országa építésében. Mert az
új élet nem önmagunk, hanem Isten országa építéséről szól. Arról, hogy itt már életem Gazdája van az első helyen, mindenben Őt engedem előre, és szavára
figyelek.
Isten népe úgy élte meg a fogság évtizedeit, hogy Isten elhagyta őket, az
Úr azonban most így szól: Nem elhagytalak, csak magadra néhány pillanatra. Miért? Azért, hogy így rádöbbenjenek, egyedül
nem megy. Gyakran játszunk hőst, és azt
gondoljuk, nekünk nincs szükségünk Isten segítségére. Ilyenkor az Úr megengedi,
hogy próbálkozzunk, és majd rádöbbenünk, milyen tévedésben vagyunk. Nagyon is szükségünk
van az Úrra. Nem csupán segítségére,
hanem személyesen az Ő jelenlététére. Amikor szembesülünk tehetetlenségünkkel, az Úr irgalmasan hajol le
hozzánk. Merjük megvallani: Uram, Nélküled fogtam Hozzá, de látom, egyedül nem
megy, szükségem van Rád. Egyedül nem megy a gyermeknevelés, munkánk Isten
akarata szerinti végzése, még az sem, amiről úgy gondoltuk, nagyon értünk hozzá.
A tanítványok is úgy gondolták, a hajózáshoz nagyon értenek, Jézusra nincs
szükségük, aztán halálra rémülten mennek az Úrhoz, ments meg minket, mert
elveszünk. És olyan jó, hogy Urunk jön, nem mondja, ha eddig nem számítottál
rám, ha nagyon okos voltál, most oldd meg magad. Az Úr hűsége nem szűnik meg, Őreá valóban
mindig számíthatunk.
Nagyon fontos: a hazatért népnek meg kell tanulnia teljesen az Úrtól
függni, Rá hagyatkozni. Akkor fognak növekedni, ha engedik, hogy Isten építse
fel őket újra, és hagyják, hogy Ő védelmezze őket. Ezt nekünk is meg kell tanulni, mindazokat a
dolgokat, amik miatt eddig aggódtunk, bízzuk Rá. Ne másoktól várjuk a biztonságot, hanem
egyedül Tőle. Az Úrnak van ma is ereje és lehetősége népe megoltalmazására, ne
engedjünk a kísértésnek, és ne kormányoktól, pártoktól, ne a világgal való
szövetségtől várjuk a megoldást, a védelmet. Az Úr meg tud oltalmazni, sőt, az
igazi oltalom az Ő szárnyainak árnyékában található. Ne féljünk, mert ránk
lőnek ugyan, de a fegyver célt téveszt. Áldott legyen az Úr.
Az Úr Jézus elhívott tanítványait
a Tőle való felhatalmazással és Isten országa erejével küldi ki bizonyságot tenni (Mt 10,1-42). Olyan sok drága és ma is aktuális üzenet van ebben a fejezetben, próbáljuk
meg részletekben olvasni, vagy újra kézbe venni. Ne engedjük, hogy átrohanjunk
rajta, mert nemcsak a gyógyítási történetek a fontosak, hanem Jézus beszédei
is. Fontos, mert minket is kiküld a világba, hogy amit Tőle kaptunk, azt adjuk
tovább. Mégpedig ingyen, mert az evangélium ingyen van. Isten nem kér érte
pénzt, az árát Jézus fizette ki a kereszten.
Vigyük Isten országa gyógyító, szabadító hatalmát a megkötözöttek, a
bűnösök számára. Ma is erre van szükség. Szolgálatunkban ne biztosítsuk be
magunkat, hanem bízzunk az Úrban, Neki gondja van övéire.
Felkészít Urunk arra is, hogy a Neki való szolgálat nem sikeres út,
hanem számítani kell támadásokra. Nem leszünk népszerűek, aki Őhozzá marad hű,
azt mindenki gyűlölni fogja. Talán túlzónak tartjuk azt, hogy mindenki gyűlöl,
azonban jó, ha felkészülünk rá, és nem diadalutat várunk, hanem a kereszt útját
járjuk. Szenvedések közepette is gondoljunk arra, hogy a tanítvány nem különb a mesterénél; bizony, mi gyakran különbek akarunk lenni. Azonban lehet kitartani a hitben, a
követésben szenvedések közt is, és aki mindvégig kitart, célba ér. Megérkezik oda, ahol Jézus van, és ott kárpótolva lesz minden szenvedésért. Örökké az Úrral lenni a kárpótlás.
A mai napon gondoljuk végig: szeretünk Jézusnál jobban bármit is? Ez fontos, mert bizony, gyakran Elébe
helyezünk dolgokat. Nagy kísértés, hogy Jézus elé engedjük házastársunkat,
gyermekünket, munkánkat, az Úr azonban az első helyet kéri. Ne engedjünk senkit
az Ő helyére. Őszintén vizsgáljuk meg az ige fényében szívünket: ki van az első
helyen?
Aki jobban szereti Őt mindennél, és kész felvenni a keresztjét, az életet
talál, mert Jézus maga az élet. Jó, ha mindent elengedünk Jézusért, hiszen mi
senkit nem tudunk se megmenteni, se megtartani. Még családunk tagjait sem, de
ha átengedjük őket Neki, visszanyerhetjük Isten országa polgáraként. Mert az Úr
számára semmi sem lehetetlen. A mi lehetőségeink korlátozottak, de az Úr
számára minden lehetséges. Engedjük el égető kérdéseinket, és ne mi szerezzük
se a társat, se a munkát, ne mi építsük karrierünket, hanem bízzuk Rá. Mi csak
kövessük Őt a kereszt alatt, a többit pedig bízzuk Rá. Aki Érte elveszti az
életét, az megtalálja.
VÉGIG MEGÁLLD A NAGY TUSÁT!
1.
Végig megálld a nagy tusát!
Erőt Urad, a Krisztus ád.
Nyerd el, mit félretett neked,
A koronát, az életet!
2.
A célra fuss, hogy mennybe juss,
Ott vár reád az égi juss!
Az út oda bizton vezérl,
Krisztus az út, Krisztus a cél.
3.
Ne csüggedj el, Ő felemel,
Új erőt ád, csak bíznod kell!
Ha gondodat mind ráveted,
Segít vinni a terhedet.
4.
Bízzál, ne félj, a Krisztus él!
Ő hűn szeret és megsegél.
Csak higgy, és Ő lesz Mestered,
Urad, s mindenben mindened!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése