2016. július 11., hétfő

Hírek helyett, örömhír



D
ávidnak Áron utódaira, a papokra is van gondja (1Krón 24,1-19). Őket  is beosztja az a szent sátor, majd  a templom körüli szolgálatokra. Papi szolgálatot végeztek, ők mutatták be a bűnért való áldozatot, és a hála áldozatot is. Fontos volt hálát adni, és hálából áldozatot mutatni. Annyi mindent kaptak az Úrtól és ezt meg kellett köszönni. Hogyan fejezem ki hálámat az Úrnak ajándékaiért? Meglátom-e mennyi mindenért lehetek hálás?  Mit adhatok én az Úrnak? Először is önmagamat, mert az életem is az Övé. És aki megtapasztalta az Úr kegyelmét, annak van szívében hála, az odaszenteli magát Neki. A bűnbocsánat elvégzi, hogy már csak az Úrnak kívánok élni, Őt teszem az első helyre. Neki adom időm, erőm, anyagi lehetőségeim javát.
A kisorsolt személyek megbízást kaptak az Úr házába való bejárásra.  Micsoda megrendítő lehetett, amikor beléptek az épületbe Isten jelenléte hatotta át őket. Nincs csodálatosabb, megrendítőbb, mint az Úr jelenlétébe kerülni. Jézus gyakran vonult félre és volt közösségben az Atyával, így töltődött fel, és merített erőt a szolgálataihoz.  Igen, mert az Úr szolgált, lehajolt hozzánk bűnös emberekhez és szolgált. Önmagát adta értünk.  Ő végezte az igazi papi szolgálatot, bűneinkért bemutatta a tökéletes áldozatot, amit nem kell többé ismételni. Ez az áldozat egyszeri és tökéletes, egyszer s mindenkorra eltörölte a bűnt.
A papi szolgálatok végzésénél nagyon fontos látnunk, hogy odafigyeltek, minden aszerint menjen végbe, ahogyan Isten megparancsolta. Áron nem maga találta ki az istentisztelet, a papi szolgálat rendjét, hanem az Úr határozta meg a számukra. Ők pedig ebben is engedelmeskedtek.  Mindent úgy csináltak, ahogyan az Úr megmondta. Útmutatás ez számunkra is, mindent tegyünk aszerint, ahogyan az Úr mondja. Ne a saját elképzelésünk szerint tiszteljük, hanem a kijelentés szerint.  Az ige pedig arról beszól, hogy az Atya azt kéri Lélekben és igazságban imádjuk Őt.
Az Úr Jézus útmutatást ad számunkra az élettörténéseivel kapcsolatban (Lk 13,1-21). Minden nehezen érthető, vagy tragikus esemény megtérésre sürgető üzenet.  Mert ha nem térünk meg, és nem adjuk életünket az Úr kezébe, elveszünk. Nem elsősorban a tragikus halál a hangsúlyos, hanem az örök halál. Isten a földi létünk alatt lehetőséget ad a megtérésre, ami által átléphetünk a halálból az életbe.
Hírvivők jöttek Jézushoz, olyan emberek, akiknek mindig az a fontos mi történik másokkal. A tragédiák hallatán pedig megnyugodnak, hogy nem velük történt. Úgy vélik, azok bűnösök, velük pedig minden rendben van. Urunk ebből a hamis magabiztosságból akar kimozdítani. Nem elég egy vallásba, felekezetbe beleszületni, hanem újjá is kell. Ezt pedig az Úr végzi el bennünk.
Ezeknek az embereknek az érdekes hír volt a fontos, nem Jézust keresték, nem Isten országa üzenete jelentette számukra a beszédtémát. Az volt a fontos mi történik másokkal, és igyekeztek megszerezni, majd tovább adni az információkat. Ők voltak a mindig jól értesültek. Talán dicséretre vártak, azt gondolták Jézus elismeri tájékozottságukat.  De nem így történik. Felhasználja ezt az eseményt életük felrázására.  Azt akarja, hogy a különféle hírek helyett, a jó hír váljon fontossá. Azt ismerjék meg, mennyire szereti őket Isten, és mit tett értük. A legfontosabb hír az evangélium, és ez valóban, jó és örömhír. Mert nem pusztulásról, bajról, hanem helyreállításról, új kezdésről, Isten országa gazdagságáról szól. Ránk is ez bízatik, legyen mindennél fontosabb számunkra az Isten szeretetéről, a golgotai keresztről, a feltámadásról szóló hír. Vigyük mindenfelé és ismertessük meg az emberekkel.  Annyi hír jut ma el hozzánk, pedig azok nem mind fontosak, ha nem ismerjük őket, akkor sem jelentenek semmit. De ha nem ismerjük meg Isten kegyelmét, az örök életből maradunk ki.
A legfontosabb esemény, Jézus eljövetele, három éves munkássága. Ez a legnagyobb hír. Ennél nem történt nagyobb dolog, ez történelmi esemény, mert, Benne, Isten lépett rá bolygónkra.  Itt járta lehetőség volt az élet átértékelésére, a kegyelem megragadására. Meg kell látni, hogy nélküle terméketlenek vagyunk. Jézus életünkben való jelenléte nélkül csak díszfaként szolgálunk. Azonban Ő gyümölcsöt keres. Gyümölcstermő faként állít a világba, és nem díszfán. Azonban mi díszelegni akarunk, a külső látványra fektetjük a hangsúlyt. 
Olyan jó látni a vincellért, aki még haladékot kér a terméketlen fügefa számára. Mindent megtesz, hogy termővé váljon. Így cselekszik a mi életünkkel is, mindent megtesz a gyümölcs érdekében. Még van lehetőség. Ez az év a kegyelem év, a gyümölcstermés lehetőségének éve. Azonban nem tart a türelem a végtelenségig. Ha Isten népe, egy gyülekezet nem terem gyümölcsöt egy idő után, kivágattatik. Mi vagyok? Gyümölcstermő fa, vagy díszfa?
Urunk termővé teszi az életeket, így cselekedett ezzel a tizennyolc éve meggörnyedt asszonnyal is. Azért nem termett, mert betegség lelke lakott benne, az volt a féreg, ami elsorvasztotta, gyümölcstelenné tette. Vajon mi lakik bennem? Mi az ami elfoglalja Jézus helyét? Mert minden, ami Jézuson kívül lakója lesz az életünknek, megbetegít, gyümölcstelenné tesz.
Ezt az asszonyt is megszabadítja, attól, ami beteggé tette. Mi betegített meg? Vigyük Urunk elé, kérjük alázattal kegyelmét, kérjük, tegye ránk a kezét. Jézus keze gyógyít, lényének érintése talpra állít. Ez az asszony is kiegyenesedik, így egyenesedhet ki a mi életünk is.  A gyógyulást nyomában Isten dicsőítése jár. Aki meggyógyul, akinek az életébe Jézus beköltözik, az dicsőíteni fogja az Urat.
Isten országa nem látványosan, hanem szinte észrevétlenül érkezik. Olyan, mint a mustármag, ami alig volt látható, de életerő lakozott benne. Isten országában is nagy erő van, de nem látható azonnal a jelenléte. A világ azért is veti meg, mert olyan jelentéktelennek tűnik. Növekedéséhez időre és türelemre van szükség. A cél, a nagy fává való növekedés, ami oltalmat nyújt mások számára. Isten országa alap természete a növekedés. Kicsiny kezdetből, egyre nagyobbá válik. Egyéni életünkben is így jelenik meg, állandóan növekedni akar.


MÉG MA, MÉG JÉZUS HÍV

1.  
Még ma, még Jézus hív,
Nyíljon az ajtó, táruljon a szív,
Holnap talán késő!

2.  
Jövök Hozzád, Uram,
Kérlek, fogadj el, halljad meg szavam,
Tarts meg mindörökké!

3.  
Jézust áldjad, szívem,
Halála árán van új életem,
Illesse Őt hála!

4.  
Zengjünk mind Neki hát,
Dicsérjük együtt Isten szent Fiát!
Téged is vár még ma!

Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése