Motiváció

A

z Úr számára fontos Egyiptom, fontos a másik nép és a többi ember (Ez 32,1-16). Ő nemcsak Izráelt keresi, hanem minden embert, mert azt akarja, hogy az emberiség Hozzá térjen, Akaratába simuljon bele. Így fontos számára a mi életünk is, akkor is, ha még nem ismerem Őt, járom a saját utamat, Ő azonban utánam jön és keres. Az idegenbe távozott tékozló fiú is fontos volt apjának, ezért várta őt vissza.

Isten célja, hogy megtudják, Ő az Úr. Mindenkivel kapcsolatban ez a cél, eljutni arra a felismerésre, hogy a Izráel Istene az egyedüli Úr. Ő a Teremtő és Megtartó Isten. Azért keres minket is, hogy életünk egy napján térdre hulljunk Előtte és őszintén megvalljuk, én Uram, és én Istenem. Személyes Úr akar lenni életünkben, Ő nemcsak azt akarja, hogy elhiggyük, létezik, hanem azt, hogy Rábízzuk életünket, személyes kapcsolatban éljünk Vele. Azt akarja, hogy bizalom legyen iránta szívünkben. Az ember nem akar az Úrban bízni, pedig a Benne való bizalom teljesíti ki életünket. Aki Benne bízik, az nem csalódik, az célhoz ér. Amikor Izráel bízott Istenébe mindig célba jutott, odajutott, ahová Isten ígérte, hogy elviszi őket. Ábrahám eljutott a megígért földre, pedig nem tudta előre, hogy hol lesz és milyen lesz az, de rábízta magát Istenre. Egyiptomot most az ítélet meghirdetése által szólítja meg az Úr, vegyék komolyan, hogy a fáraó is csak ember, mint, ahogy Tírusz felé is szólt az Ige, „Csupán ember vagy és nem Isten” (Ez 28,9). Nehezen akarta ezt a fáraó elfogadni és nehezen akarja a mai ember is elfogadni. Pedig ha leszállunk a trónról és átengedjük azt az Úrnak, rendbe jönnek dolgaink. Rendbe jön az Úr vezetése alatt az életünk és a másik emberrel való kapcsolatunk. Ha az Úr lesz az Isten és az Ő akarata jut érvényre mássá lesz az életünk.

Izráel népének is meg kell tudni, hogy Jahve az Úr. Egyiptom bukása által eljuthatnak oda, hogy akitől a  segítséget várták, önmagukat sem tudták megoltalmazni. „Ne bízzatok az előkelőkben, egy emberben sem, mert nem tud megtartani” (Zsolt 146,3). Sőt inkább az Úrban való bizalmat igyekeznek erősíteni zsoltárírók, és a próféták. „Jobb az ÚRnál keresni oltalmat, mint emberben bízni” (118,8). Mi is gyakoroljuk magunkat az Úrban való bizodalomban, tanuljuk meg, hogy a legjobb Benne bízni, a legcélravezetőbb Rá hagyatkozni.

Pál apostol elárulja számunkra motivációját, ami az életre és a szolgálatra ösztönzi (2Kor 5,11-15). Ez pedig nem más, mint Krisztus szeretete. Megtapasztalta, hogy Jézus annyira szereti őt, hogy meghalt érte, és erre a szeretetre viszont szeretettel válaszol. Krisztus iránta való szeretete lendíti át a holtponton, a nehéz helyzeteken. Mi is gyakran kerülünk holtpontra, de ha látjuk, hogy az Úr az irántunk való szeretet által győzte le a nehéz helyzeteket, akkor mi is át tudunk ezeken a pontokon lendülni. Krisztus szeretete nagy erőforrás lehet a számunkra, hiszen megrendítő, az hogy engem valaki így szeret. Képes volt értem meghalni, pedig én nem vagyok szeretetre méltó, hanem utolsó bűnös, aki annyi fájdalmat okozok Neki. Mégis szeret, mégis elhordoz, mégis megbocsát. Ez segítsen minket is a másik elhordozásában, és a megbocsátásban.

Aki felismeri, hogy érte halt meg Jézus, az átalakul és megszabadul az önző élettől. Az már Neki akar élni. Aki átéli az Úr szabadítását, elrontott élete helyreállítását, abban kialakul az Úrnak való szolgálat vágya. Az már csak Neki, a Szabadítójának akar élni. Adja Urunk, hogy Neki éljünk ma is, hogy Ő legyen életünk középpontjában.

Ki Istenének átad mindent

1. Ki Istenének átad mindent, Bizalmát csak beléveti, Azt csudaképpen őrzi itt lent, Ínség, baj közt is élteti. Ki mindent szent kezébe tett, Az nem fövényre épített.

2. A súlyos gondok mit használnak, A sóhaj, sok jajszó mit ér, :/: Ha sebeink még jobban fájnak S mindennap kínunk visszatér? Így terhünk egyre súlyosabb, Ha lelkünk búnak helyet ad.

3. Csak légy egy kissé áldott csendben: Magadban békességre lelsz, :/: Az Úr rendelte kegyelemben Örök, bölcs célnak megfelelsz. Ki elválasztá életünk, Jól tudja, hogy mi kell nekünk.

4.                   Zengj hát az Úrnak s járd az utat, Mit éppen néked Ő adott; :/: A mennyből gazdag áldást juttat S majd Jézus ád szép, új napot. Ki Benne bízik és remél, Az mindörökké Véle él.

Isten áldásával.