2012. augusztus 13., hétfő

Új szív


A
 fogságra menetel után, Isten szava a prófétán keresztül az üresen maradt ország és a környező népek felé hangzik (Ez 36,1-38).  Izráel ellenségei tele voltak kárörömmel, amikor Babilon leigázta az Úr népét. Gúnyosan beszéltek a szent földről, és úgy gondolták minden az övék lesz: „Az ősi halmok a mi birtokunkba kerültek” (2)!
Isten ellensége, a világ mindenkor örül a tanítványok félre tételének, amikor visszahúzódnak, mert ilyenkor a bűn, a gonosz területe növekszik, munkája kiteljesedik. A gyülekezet visszatartó erő ebben a világban, amíg itt van, a bűn nem tud kiteljesedni, mert a tanítványok Isten akaratát képviselik. Életük akadályozza a gonoszt. Hiszen amíg itt vannak Jézus követői terjed az evangélium, terjed az Úr akarata szerinti élet. 
A szomszédos népek úgy gondolták, miután Izráelt elhurcolták a szent föld az ölükbe hullik, Isten népe országa az övék lesz. Azonban Isten kijelenti, hogy visszaviszi népét földjére, mert azaz övék. A nép haza megy, mert az Úr hazaviszi őket, „közel vannak ahhoz, hogy hazatérjenek” (8). Ez az ígéret még a fogságban, a babiloni birodalom virágzása idején hangzik el. Tehát mindez emberileg lehetetlennek tűnik. Ugyanúgy lehetetlennek tűnt, hogy majd kétezer éves száműzetés után a zsidók 1948-ban hazatérjenek, és ismét legyen országa Izráelnek. Nagyon kevesen hitték, hogy mindez megvalósul. Azonban az Úr mindenek felett van, Ő irányítja a népeket, a történelmet, ezért népe bárhol tartózkodjék, legyen akár szétszóratásban, biztonságban lehet, mert Ura kézben tartja az eseményeket. Mindenkor érvényes, amit Pál apostol ír: „az Isten ajándékai és elhívása visszavonhatatlanok” (Rm 11,29).
Nemcsak nem vonja vissza elhívását, hanem a visszavitt népet gazdagon megáldja. Izráel áldását a föld is megtapasztalja. Amikor Isten újrakezdi népével nem a régi viszonyokat állítja helyre, hanem még több jót ad számukra, mint annak előtte. Ilyen Urunk van, Aki még több jót ad, aki még áldottabbá teszi annak az életét, aki visszatér Hozzá. Nem béresnek, hanem fiúnak fogad vissza.
Azonban nem csupán a föld újul meg és tapasztalja Isten áldását, és terem majd gazdagon, hanem népét is megújítja a Gazda. Ez a megújítás teljes életváltozást eredményez: Isten a probléma gyökerét kezeli, nincs más megoldás csak a szív csere. Azért lesznek mássá, azért ragaszkodnak immár Urukhoz, mert új szívet és lelket kapnak.  „Új szívet adok nektek, és új lelket adok belétek: eltávolítom testetekből a kőszívet, és hússzívet adok nektek.  Az én lelkemet adom belétek, és azt művelem veletek, hogy rendelkezéseim szerint éljetek, törvényeimet megtartsátok és teljesítsétek” (26-27). Az új szív a megoldás, amit Isten ajándékoz a megtérőnek. Az Úr Jézus is azt mondta, szükség újonnan születnünk. Ezt az Úr viszi végbe Szentlelke által, Akit pünkösdkor elküldött a világba. Erre nemcsak Izráelnek, hanem nekünk is szükségünk van. Kérjük az Urat vegye el régi kő szívünket és adjon új élő, hússzívet, amelyben Ő lakozik.
Nagyon fontos, hogy nem ugyanúgy kerülnek vissza, ahogyan elmentek, ezt fejezte ki az új szív is. Ezen felül pedig az Úr megtisztítja népét minden tisztátalanságtól. Tehát amikor hazatérnek nem a szomszédos népek szokásai szerint élnek, nem a tőlük átvett bűnök irányítják életüket, mert ezeket kitisztítja belőlük az Úr. Isten megtisztítja népét. Erre a megtisztításra is szükségünk van, sok minden ránk rakodott már a világ életmódjából, szokásából, de ezektől meg kell tisztulni, mert Isten országába nem mehet semmi tisztátalan. A megtisztulás módja pedig ez: „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól” (1Jn 1,9).
Pál apostol a korinthusiak számára nem adja parancsba az adakozást, mert annak  a szívből kell származnia és önkéntesnek kell lennie (2Kor 8,7-24). Az Úr Jézus is önként, az irántunk való szeretetből adta magát a keresztre. Önként hagyta maga mögött az Atya világát és lett szegénnyé értünk. Az Úr elengedte mindazt, ami gazdagság volt a számára, és vállalta értem a szegénységet, hogy én legyek általa gazdag. Az Úr gazdaggá teszi, azt, aki Benne hisz. Ez a gazdagság nem elsősorban anyagiakban nyilvánul meg, hanem, úgy amint az első levélben leírja: „Mert a vele való közösségben mindenben meggazdagodtatok, minden beszédben és minden ismeretben, amint a Krisztusról való bizonyságtétel megerősödött bennetek. Azért nincs hiányotok semmiféle kegyelmi ajándékban, miközben a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenését várjátok” (1Kor 1,5-7). A Vele való közösségben válhattunk beszédünkben, tetteinkben, a kegyelmi ajándékokban gazdaggá.
Mindez és Macedónia gyülekezeteinek az adakozó készsége motiváló tényező a korinthusiak számára. Isten irántunk való szeretete ösztönzőleg hat ránk is, aki át éli mit tett érte az Úr, hogy a legtöbbet, az életét adta oda érte, az nem tart vissza semmit Tőle, annak megnyílik a szíve, a pénztárcája és annak lesz ideje is az Úrra és a Neki való szolgálatra.
Az adakozás nem látványosság, nem az a hangsúlyos, hogy mások tudják, mi mit adtunk. Nem is jelenti azt, hogy közben a ránk bízottak nélkülözzenek. Hanem úgy kell adni, ahogyan az Úr indít és aszerint, amink van. Az egyenlőség sem azt jelenti, hogy mindenkinek ugyanakkora részt kell juttatni, hanem azt, hogy legyünk készek a nekünk adott többől adni, azoknak, akik nyomorúságban vannak. Talán azért kapok én többet, hogy a bőségből juttassak annak, akinek nincs. Isten a gyermekei által ossza el a javakat. Bizony ma sokan arra törekszenek, hogy nekik legyen mindenből a legtöbb, és semmi nem elég a számukra.
Pál apostol odafigyel arra is, hogy az adomány körül minden rendben legyen, átláthatók legyenek a pénzügyek. Nem elég, ha az Úr előtt tisztességesek vagyunk, az embereknek is látniuk kell ezt. Mert ez is bizonyságtétel.



Új szívet adj, Uram, énnekem 

Új szívet adj, Uram, énnekem,
Új szívet adj, én Istenem,
Amely csupán csak Teérted ég,
S Véled jár szüntelen, csak Véled szüntelen.

Nyájas, vidám, szelíd jó szívet,
Mely Jézusom Te lakhelyed,
Hol egyedül a Te hangod szól,
Mely Véled van tele, csak Véled van tele.

Jézus, a Te gyógyító kezed
Megfogta már a szívemet.
S én is tudom bűntelen leszek,
Majd Nálad odafenn, a mennyben odafenn.

Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése