A Király nevében

H

ámán halott, de még nem lehet megnyugodni, még nincs vége ennek az ügynek, hiszen a lepecsételt levelek Hámán tervével kimentek (Eszt 8,1-17). Eszter és Mordokaj átérzik ennek a felelősségét, és mindent megtesznek, hogy népük feje fölül is elhárítsák a veszedelmet. Aki átéli a szabadulást, felelőssé válik a többi rab iránt, és igyekszik mindent megtenni, hogy ők is szabaduláshoz jussanak. Ez a mi feladatunk is - tovább kell adni a jó hírt, el kell indulni, munkálkodni másokért.

Eszter a szabadulás után is vállalja nagybátyját a király előtt. Jó, hogy nem feledkezik meg róla. Bizony, gyakran megfeledkezünk azokról, akik az Úr Jézushoz segítenek bennünket. Jó megemlékezni róluk. A királynő tovább folytatja a harcot testvéreiért. Nekünk is tovább kell folytatnunk a gonosz elleni harcot azokért, akik még nem jutottak el a szabadulásra. Ne adjuk fel a harcot, mert a rossz tervet is lehet jóra fordítani kitartó imádkozással. Gondoljunk még arra az özvegyasszonyra, aki kitartóan ment a hamis bíróhoz, hogy rendezze el az ő ügyét, azonban a bíró csak az asszony kitartó könyörgésére mozdult meg (Lk 18,1-8). Mi túl könnyen megunjuk a harcot, és feladjuk a küzdelmet. Gyakran megelégszünk azzal, ha a mi dolgaink jól elrendeződnek. Legyen példa számunkra Eszter királyné és ez az özvegyasszony is.

Ahasvérós felhatalmazza Mordokajt és Eszter királynét, hogy a király nevében írjanak a zsidók számára. Engem ez ragadott meg, hogy a király nevében írhatnak, a király nevében járhatnak el. Ez által arra gondoltam, hogy mi is megkapjuk ezt a lehetőséget: a Király, a királyok Királya nevében járhatunk el. Az a csodálatos lehetőségünk van, hogy Jézus nevét használhatjuk a gonosz elleni harcban. De használjuk-e? Élünk-e ezzel a lehetőséggel, mert a mi nevünkben nem történik semmi, de Jézus nevében a sánta talpra áll, a leprás megtisztul, a bűnös bűnbocsánatot nyer.

Gondoljunk a pünkösd utáni napokra, Péter és János az ékes kapunál találkozik egy béna emberrel, aranyat, ezüstöt, bármilyen anyagi segítséget, alamizsnát nem tud adni. De ez nem baj, mert Péter rádöbben, sokkal többel rendelkezik, Ő ismeri Jézus nevét, és ebben a névben gyógyulás, új élet található. Merjük vállalni Jézus nevét, mert ebben a névben nemcsak gyógyulás, belső helyreállítás található, hanem üdvösség is. Merjünk kérni és merjünk élni, Jézus nevében.

A tegnapi részben átláttuk, amint beteljesedett az Ige: aki magát felmagasztalta, megaláztatott. Most a másik felének a beteljesedéséről olvasunk. A magát megalázó Mordokaj átéli a felmagasztalást. Nem ő emeli fel magát, hanem ezt más végzi el feléje. És mindezek mögött az Úr áll. Az a legcsodálatosabb, amikor azt élhetjük át, hogy nem mi törünk utat magunknak, hanem az Úr emel fel, Ő visz mindig előrébb.

János ismét feladatot kap, most már nemcsak ír, nemcsak néma, ha arra van szükség, hanem a nyitott könyvet kell átvennie (Jel 10,8-11). Ebből láthatjuk, mennyire sokrétű az Úrtól való megbízatás. Ezzel szemben mi nagyon egysíkúan éljük az életünket és a szolgálatunkat. Az idős apostol szó nélkül engedelmeskedik.  Azonnal megteszi, amit az angyal kér tőle. Azonban nem elég a könyvet kézbe venni, hanem meg kell ennie. A könyv az Igét jelenti, Isten szavát, és arra utal, hogy ez nem díszkönyv. Nem azért kaptuk, hogy a polcon tároljuk, mutogassuk, hanem táplálékként éljünk vele. Mégpedig jól meg kell rágni és emészteni.

A könyv édes az apostol szájában, mivel az Úr drága ígéreteit, Isten kegyelmét tárja elénk. Édes, mert elmondja, hogy van újrakezdés, nincs az a mélység, amiből az Úr ne tudna kiemelni. Azonban keserűvé vált János gyomrában. Miért? Mert az Ige nem csak pozitív és szép ígéretekből, áldásból áll, hanem ítéletes szavakat is tartalmaz. Bár mi nem igazán szeretjük az ítéletes beszédet. Mi csak Isten szeretetéről szeretünk hallani, azonban az Úr a bűnös, engedetlen életet megítéli. Azért keseredik meg János gyomra a könyv tartalmától, mert az ítéletes Igéket is tovább kell adni. A prófétai szolgálat velejárója az ítélet meghirdetése. Keserű azért is, mert János látja az ember történetét, és az nem szívderítő, mert nem az egész emberiség megtérésével szembesül, hanem azzal, hogy az ember megmarad a bűn útján, és továbbra is engedetlenkedik. Azért szól az Ige, hogy vegyük komolyan, hogy változtassuk meg a hatása által az életünket. Isten Igéje azt üzeni, hogy a Szentlélek ereje által lehetséges változni és változtatni.

Lelki próbáimban, Jézus, légy velem

1. Lelki próbáimban, Jézus, légy velem, El ne tántorodjék tőled életem. Fé-lelem ha bánt, vagy nyereség kísért, Tőled elszakadnom ne hagyj sem-miért.

2. Ha e világ bája engem hívogat, Nagy csalárdul kínál hitványságokat: Szemem elé állítsd szenvedésidet, Vérrel koronázott, szent keresztedet.

3. Tisztogass bár bajjal olykor engemet: Kegyelmeddel szenteld szenvedésemet; Bár e test erőtlen: te oltárodon Keserű pohárral, hittel áldozom.

4. Ha halálra válik testem egykoron: Ragyogjon fel lelked e hitvány poron; Ama végső harcon rád bízom magam: Örök hajlékodba fogadj be, Uram!

Isten áldásával.