2013. szeptember 3., kedd

Bízz Istenben!

A
 tegnap olvasott örömteli törvényhallgatás, az Ige felfedezése nem pillanatnyi felbuzdulás volt (Neh 9,1-21). Két nap múlva ismét összejönnek, böjtölnek és gyászolnak, vagyis bűnbánatot tartanak, mert ezek a bűnbánat jelei. Az olvasott és hallgatott Ige munkálkodott bennük, hatást fejtett ki a szívükben, hiszen Isten Igéje élő és ható. Ez az élő Ige döbbentette rá őket bűneikre, arra, hogy nekik is részük van abban, ami történt. Nem véletlen események szerencsétlen áldozatai. Nem a sors kegyetlen játékszerei ők, hanem az Úrnak való engedetlenségük következményeivel kellett szembenézniük. Minden döntésünknek és tettünknek következménye van.
Azt is felismerték, hogy amin még lehet, azon változtatni kell. A legtöbb problémát a keveredés, a pogány népek szokásinak, hitéletének az átvétele okozta. Most igyekeznek ezektől megszabadulni. Az új élet megtisztulással kezdődik. A múlt maradványait kitakarítom a szívemből, az életemből, és az életem vezetését hozzá igazítom Isten szavához.
Egy gyönyörű imádságot olvashatunk a továbbiakban. Ez egy őszinte dicsőítő vallomás, amelyben megtalálható az Úr korábbi tetteiért való hálaadás és a bűnbánat is. Ez az ima mintát szolgáltathat számunkra is az imádság tartalmához. Ez nem csupa kérés, hanem Isten előtt való hódolat.
Megvallja a szerző, hogy Isten ad életet mindennek. Ez nagy felismerés, Isten az élet forrása, ez azt üzeni, hogy az élet, az életem Isten ajándéka. Nem véletlenül és nem is céltalanul kerültem e földi világba. Istennek terve van az életemmel, de ezt meg kell ismerni, és bele kell simulni. Jó megismerni az Úr tervét, hiszen Ő Jézus által Édesatyám, és ha ez így van, akkor mint Atya nem akar nekem rosszat. Ő jó tervet készített, még ha nem is azt, amit én elképzeltem.
Isten nincs távol övéitől, látja az életüket, így tekintett rá népe nyomorúságára, vagyis elkészítette a szabadulást, a megoldást. Benne nyugodtan bízhatunk, van megoldása minden élethelyzetre. Éjjel-nappal vezette népét a pusztában, így nem kellett félni az eltévedéstől. Az Úr vezeti népét ma is, így szól: Jöjjetek utánam. Ő megy előttünk, tapossa az utat, mi pedig az Ő nyomaiba léphetünk.
Vezetést és kenyeret is ad. Nem csak a lelket táplálja, hanem a testre is gondja van. Vezethet utunk pusztaságon át, Ő megoldja az ellátást, magára veszi megélhetési gondjainkat.
A probléma az, hogy Izráel sem engedelmeskedett, kemény volt a szívük, és makacs, de az Úr mindig adott lehetőséget az újrakezdésre, mert Ő bűnbocsátó Isten. Vegyük komolyan az Úr szavát, hangoljuk életünket az Igére, és ne legyünk önfejűek. Engedjük, hogy vezessen minket Urunk, legyen bátorságunk követni Őt. Annak ellenére, hogy a bálványokhoz fordultak, az Úr nem hagyta el őket. Isten nem hagyja el gyermekét, nem hagyja magára, mindenkor kitárt karral várja, hogy visszafogadhassa. Induljunk vissza Hozzá, használjuk ki a lehetőséget, és ne várjuk meg, amíg bezárul az ajtó.
A kegyelem csodálatos dolog, nagyszerű átélni, hogy az Úr megbocsátja bűneimet, tenger mélyébe veti azokat, tehát már nem léteznek (Jel 2,18-29). Ebből következik, hogy Isten elfogad engem, mint gyermekét, de soha ne feledjem, hogy mindez Jézus érdeme. Ő azért halt meg, hogy én szabad lehessek. Azt is jó látni, hogy a kegyelem nem jelent gondtalan életet. Ezekből a rövid Levelekből meglátjuk, hogy a gyülekezeteknek van feladata a világban. Szolgálnak, továbbadják, amit az Úrtól kaptak és az Ő kegyelmét és szeretetét beleélik ebbe a világba. Ezáltal igyekeznek menteni a lelkeket. Sok problémás ember van ma is, akiknek az evangélium kivezető utat mutathat a válságból. Jézussal új alapokra helyezhetik életüket.
Azonban vannak próbák is, a gyülekezet ebben a világban él, itt tölti be küldetését, így szembe kell néznie ellenségekkel is. Ez a világ nem akarja Istenre bízni magát, sőt, le akarja törni Őt, az ember önmaga akar isten lenni. Ezért a hívő ember, a gyülekezet szálka a szemében, mindent megtesz ellene. 
Thiatirában tévtanításokkal operált. Össze akarta keverni a tiszta hitet, az evangéliumi életformát a pogány világ szabadosságával. A sátán mindig elméletté akarja tenni a keresztyének hitét, azonban Jézus életformát adott. Ezért nem élhetünk úgy, ahogyan a világ mutatja, hanem számunkra Jézus élete a követendő minta. Mindig veszélyes, amikor a hívők úgy gondolják, nyugodtan átvehetik a világ életvitelét. De ez nem így van, Isten népe tiszta fényként kell, hogy világítson.
Megragadott, hogy még ennek a Jezábelnek is adott időt az Úr a megtérésre. Őt nem okolhatjuk, még a gonosznak, a bűnösnek, az ellenségének is ad időt, így nekünk is. Arra adja, hogy rádöbbenjünk, rossz irányba tartunk, és megforduljunk, megtérjünk. A megtérés azt jelenti, elfordulok attól, ahogy eddig éltem, ami bűn, azt nem teszem tovább hanem, Isten Igéjéhez igazodom.
Jó lenne, ha meglátnánk, időt kaptunk, és élnénk is vele. Thiatírában ez a gonosz és hazug próféta nem élt vele, megmaradt olyannak, amilyen volt. Az Úr azonban azt akarja, hogy megváltozzunk, ne maradjunk meg a bűnben - ehhez a változáshoz Igéje és Szentlelke erejét adja.
Az is látható, hogy nem dőlt be mindenki Jezábelnek, voltak, akik megmaradtak a hitben, őket bátorítja az Úr, hogy tartsák meg, amijük van. Tartsák meg a hitüket, Benne való bizalmukat, és vállalják Urukat addig, amíg eljön. Mert el fog jönni. Legyünk azért készen, mert sem a napot, sem az órát nem tudjuk. Éljünk úgy, mint akik mára várják Uruk érkezését. Készüljünk a fogadására.



Istenre bízom magamat



1. Istenre bízom magamat, Magamban nem bízhatom; Ő formált, tudja dolgomat, Lelkem ezzel biztatom. E világ szép formája Az ő keze munkája. Mit félek? - mondom merészen: Istenem és Atyám lészen. -
2. Öröktől fogva ismerte, Hogy mire lesz szükségem, :/: Éltem határát kimérte, Szükségem s elégségem. Lelkem, hát ne süllyedezz, A hitben ne csüggedezz! Egy kis bajt nem győznél-e meg? Hogy tántorítana ez meg?
3. Tudja Isten kívánságod, Ád is, mert csak ő adhat, :/: De bölcs, Uram, te jóságod, Tudod, sok elmaradhat. Tudom: gondod reám nagy, Mivel édes Atyám vagy; Mint akarod, hát úgy légyen! Másként hinnem volna szégyen.
4. A valóságos igaz jót Az Úr meg nem tagadja; :/: Nagy gazdagság és rakott bolt Nem fő jó, ritkán adja. Ki az Isten tanácsát, Megszívleli mondását, Azt ő Lelkével serkenti, Gondját is megédesíti.
5. E világnak dicsősége Igen hamar elmarad, :/: Kit ma gondok sújtnak, végre Holnap diadalt arat. Csak Atyámban bízhatom, Ő megsegít, jól tudom, Mert az igazaknak Atyja Hű szolgáját el nem hagyja.


Isten áldásával.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése