2019. október 12., szombat

Ellenszérum


A
 prédikátor könyve végére ér, és summázza gondolatait, rámutat a lényegre (Préd 12,1-14). Arra jutott, hogy legfontosabb Istent megismerni. Az az ember dolga, azért van ebben a világban, hogy keresse Őt, és amikor rátalált, Neki éljen. Mindez nem kényszerű és savanyú dolog, hiszen, aki igazán megismeri és átéli az Ő szeretetét, az nem is vágyakozik másra, mint Vele és Neki élni. Minél inkább feltárul előttünk Isten Lényének mélysége, annál inkább érezzük, hogy nincs jobb dolog, mint Hozzá tartozni. Hála Neki, hogy mind a mai napig ad lehetőséget a Vele való találkozásra. Mindent megtesz, hogy megismerjük és megszeressük Őt.
Ha figyeljük az Úr Jézus életét, lehetetlen nem szeretni azt, Aki egészen más, mint mi. Benne nincs egy porszemnyi rossz sem. Bármerre jár, helyreállítja azt, amit a gonosz és általa az ember tönkretesz. Mert bizony, a mi lábunk sok mindent széttapos. Ő azonban helyrehozza ezeket. Egyedül Neki van erre hatalma, és az Ő Lényéből csakis élet áramlik. Jézushoz hozhatjuk elrontott életünket, Ő az, Aki nem küld el, és nem mondja, nincs számodra megoldás. Ő úgy szeret, ahogy vagyunk, de ez nem a rosszban való megmaradásra ösztönöz, hanem hív egy új életre. Jézus emel ki a bűn mocsarából, és tesz képessé Isten tetszésére és a magunk javára élni.
Mindez arra ösztönöz, hogy Vele éljük az életünket. Mert ha Őreá figyelünk, akkor jó döntéseket hozunk. Vezetése alatt képessé válunk a rosszra nemet mondani. Tudjuk, hogy Isten irányt szabott, azt akarja, hogy a Tőle való jó és keskeny úton járjunk. Aki rálép, az minden dolgát Isten félelmében igazítja. Ez nem tesz mogorvává, hanem felszabadít az igazi örömre. Örülhetünk Őbenne, és ha úgy látjuk, ezen az úton vannak korlátok is, akkor azokban nem akadályt, nem a boldogságunk gátját látjuk, inkább segítséget, védelmet. A korlát megőriz a lezuhanástól, és segít, amikor elfáradunk, és belekapaszkodhatunk. Az Úr korlátai lehetővé teszik, hogy örömünk ne pillanatnyi, hanem állandó legyen. Sátán pillanatnyi örömöket kínál, amiknek a nyomában fájdalom és szenvedés jár. Isten félelme távol tartja az életmódunkból, a bűn következményéből származó bonyodalmakat.
Istennel járva nem a félelem dominál bennünk. Tudjuk, hogy eljönnek a nemszeretem esztendők, de mindezt Vele élhetjük meg. Egyrészt tudom, hová tartok. Ez nagyon fontos. Aki Krisztusban van, az hazafelé tart. Benne vagyok? Hazafelé tartok? Megvan ez a bizonyosságom? Tudom az igéből, hogy Ő megvásárolt a gonosztól, saját élete árán, és így az Úr Jézus tulajdona vagyok?
Ez azt is jelenti, hogy ebben a világban minden az elmúlás felé tart, lesznek nemszeretem és ezért nehéz pillanatok, de Ő ezekben is velem van. Krisztusban átélhetem, hogy már nem a nehézségekre nézek, hanem Őreá. És aki Őreá néz, az örömre derül. Krisztusban öröm van a szívünkben. Örüljetek az Úrban mindenkor, írja Pál apostol. Ez az öröm Belőle fakad, Neki örülök. És ő ezt börtönben vetette papírra.
Pál szolgálata célba ért. Pedig nem úgy tűnt, hogy eljut Rómába (ApCsel 28,16-31). Annyi akadály lépett fel útközben, és most mégis itt van. Sátán meg akarta Pált akadályozni, hogy Rómába jusson. Mindent megtesz, hogy gátolja az evangélium terjedését. Ő az ember vesztét akarja, mégpedig örök vesztét. Azon fáradozik, hogy már a földi életünk pokol legyen. Tönkremenjen bennünk és körülöttünk minden, a végső cél pedig a kárhozatba taszítás. Az evangélium azonban mindezt meg tudja akadályozni. Benne az ember hatalmas segítséget kap. Pál ezt a megmentő hírt vitte, de a gonosz Pált el akarta veszíteni. Azonban, amikor az Úr küld, sátánnak nincs esélye. Pál mindenkor Jézusra nézett, még a tengeri vihar idején is, vagy amikor belemart a vipera. Jézusnál van az ellenméreg a bűn minden marására. Bármilyen sebet kapjunk is, ha Jézusra nézünk, a méreg nem árt. Amíg szól az ige, van remény, addig rendbe jöhetünk, gyógyulhatunk, szabadulhatunk, mert Ő mindent elvégzett. Nem kell már segítőt vagy valamilyen gyógyanyagot keresni, Isten elküldte az Ő Fiában a megoldást. Csak meg kell ragadni, Belé kell kapaszkodni. Túl sokat foglalkozunk a nyavalyáinkkal, a betegséggel, a rossz dolgokkal. Pedig itt a segítség. Ez pedig nem más, mint maga Isten.
Pál is tapasztalja, hogy az ördög megvakít, ne lássuk Jézusban a megoldást. Inkább, ha baj van, Őt okoljuk. Jó kis trükk ez, és sokaknál beválik. Ha betegség támadja meg, vagy belép a halál az életébe, azt mondja, Isten adta a betegséget, Ő vette el azt, akit szerettünk. A gonosz nem engedi meglátni, hogy bűneink miatt történnek ezek. Elszakadtunk Istentől, leváltunk az Élet forrásáról, és annak ez a következménye. És ha Istenre hárítunk, ha Őt tesszük felelőssé, már nem kérjük segítségét. És ez a gonosz célja. Bízz magadban, inkább támaszkodj saját erődre, tudásodra, de ne higgy Istennek.
Azonban az Úr vigyáz az evangéliumra, és célba juttatja. Pál is tudja, Jézusra van szüksége zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt. Ezért akarja hallgatóit Jézusról meggyőzni. Ő az a Szabadító, akire várt a világ. Már eljött, itt van, csak Hozzá kell fordulni. Lássuk meg Őt, és hívjuk segítségül.
Jó azt is meglátni, hogy amikor a zsidók felkeresték Pált, Ő nem a jeruzsálemieket vádolta, hanem Isten országáról tett bizonyságot. Nem ellenségeivel foglalkozott, és nem az igazát kereste, hanem feltárta előttük Isten országát. Azon fáradozott, hogy ők is belépjenek oda, ahol Ő van. Azt akarta, hogy ezek az emberek átéljék Isten kegyelmét, és így új életre, üdvösségre jussanak.
Tegyünk mi is bizonyságot az Úr munkájáról, mert ez hozhat változást. Pál bizonyságtételét az élete is hitelesítette. Mindenki látta, hogy amit hirdet, az őt is átjárta, és azért él. Pál egyszerűen élt. Nem földi ambíciók hajtották. Nem akart meggazdagodni, nem pénzkeresetet jelentett neki a szolgálat. Ő Isten országát élte az emberek elé. Megmutatta, milyen Krisztus uralma alatt élni.


Bár bűn és kín gyötör

1. Bár bűn és kín gyötör, És nehéz bár szívem, A Sátán életemre tör: Kétségbe nem
esem.
2. Bár vétkem súlya nagy, Mégis hozzád jövök. A bűnnek gyűlölője vagy, De kegyelmed
örök.
3. Az én erőm kicsiny, S a bűn erős nagyon: Te tudsz s akarsz segíteni, Hát segíts ba-
jomon!
4. Az ég oly messze van, Még messzebb tőled én, De szent igédben írva van, Hogy ir-
galmad enyém.
5. Nem félek senkitől, Hisz te vigyázsz reám, Már bánat és gond sem gyötör: Meghall -
gatod imám.
6. Jézusban bízva én szívemet átadom, Mert így, tudom: akármi ér, Atyám szeret na -
gyon.

Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése