A
|
gonosz munkálkodik, Isten népét akarja
elpusztítani, azt szeretné elérni, ne legyenek, akik Istenre mutatnak (Eszt
4,1-17). Ne legyen lámpás a sötétben. Amikor Isten gyermekei végzik a dolgukat,
és jelenlétük bizonyságot tesz, az mindig zavarja a sátánt. Tehát, ami Ahasvéros
idejében történt, az Isten népe bizonyságtevő életéről beszél. Mordokaj bátran
elutasította a Hámán előtt való leborulást, nem igazodott a világhoz, ezért
támadják őket. Ha csendben van, elkerülhetik az összeütközést. Merem én mindig
vállalni Istent, az Ő akaratát? A bizonyságtétel nem csupán azt jelenti, hogy
beszélünk az igéről, hanem azt is, hogy ahhoz tartjuk magunkat. Ha Mordokaj
csak beszél Istenről, nem történik semmi, hiszen eddig is megtette. Ő azonban az
életben is az Úr szavához tartotta magát. És ahhoz, hogy ne boruljon le Hámán
előtt, nagyobb bátorság kellett, mint elmondani: hisz Istenben. Amikor nem hajol
meg Hámán előtt, Mordokáj nem a többséghez igazodik, hanem Isten akaratához. És
ez már veszélyes. Nem meghódolni a király első embere előtt, nemet mondani
arra, amit mindenki helyesnek lát, ez már bizonyságtétel. Ebben a helyzetben mi
talán azt gondolnánk, Hámánnal jóban kell lenni, sokat érhet még a befolyása, a
segítsége. Segíthet a már hazamenteket támogatni, az itt maradottak
hazamenetelét előkészíteni. De Mordokaj nem ezekre a hangokra figyel, ő nem
emberektől várja a segítséget, hanem Istentől. Ismeri Őt, és tudja, itt is Úr
Ő.
Amikor meghallja Mordokaj a király rendeletét, azonnal
bűnbánatot tart, és az Úr elé borul. Őt keresi, tudja, hogy segítség csakis Tőle
jöhet. A zsákruha és a hamu a bűnbánat, a tehetetlenség kifejezése. Mordokaj
így vallja meg, ő nem tud mit tenni, de hiszi, hogy Isten még ebben a helyzetben
is tud megoldást adni. Isten számára soha nincs lehetetlen. Bármilyen
lehetetlen helyzetbe kerülünk, vagy olyan hírt hallunk, amivel nem tudunk mit
kezdeni, ahol nincs emberi megoldás, vigyük hittel, bátran az Úr elé. Ha Érte
ér támadás, Ő kisegít abból a helyzetből. Fontos a közösségi bűnbánat, a
gyülekezet együtt kiáltson az Úrhoz. Együtt boruljunk az Úr elé, és kérjük
kegyelmét. A zsidók éltek ezzel a lehetőséggel, készek voltak böjtöt és
imahadjáratot folytatni. Felismerték, hogy legnagyobb fegyverük az imádság. Imádság
által megváltoztathatók a megváltoztathatatlannak tűnő döntések is. Isten
cselekszik, amikor az Övéi egy szívvel és egy akarattal kérnek Tőle. Élünk-e az
imádság fegyverével? Ha élünk vele, nagy dolgokat tapasztalhatunk meg. Imádság
által fordulatot vehetnek a dolgok, mert ha hit által kérünk, Isten cselekszik.
Vigyük Elé azt a sötétséget, ami ma árad körülöttünk. Könyörögjünk az Úrhoz,
hogy fordítsa életre azt, ami most halottnak látszik. Elevenítse meg
gyülekezeteinket.
Eszter most döbben rá, miért is alakult így az élete. Most
látja meg, Mordokaj üzenete által, hogy Isten előtte ment, Ő vezette a király
palotájába. Nem azért lett királynő, hogy jobban éljen, mint a többi zsidó nő.
Nem azt jelenti ez a helyzet, hogy őt jobban szereti Isten, hanem célja van
ezzel. Mégpedig Isten népének a megmentése. Eszter közbenjárhat az övéiért.
Milyen hatalmas Urunk van, amikor még senki nem sejt semmit, előreküld egy
fiatal lányt, és majd általa menti meg gyermekeit. Fontos Eszter
engedelmessége is. Bár most nehezen akarja érteni, és ez jelzi, milyen könnyű
beleszokni a jólétbe. Mordokaj szavaira van szükség ahhoz, hogy a királynő
felismerje, pont ezért az alkalomért lett királynő. Jó elgondolkodni: én miért
kerültem oda, ahol vagyok? Csak azért, hogy jobban éljek? Miért kaptuk a
szabadságot? Csak azért, hogy anyagilag előreléphessünk? Vagy azért, hogy ebben
a helyzetben közbenjárjunk az elveszettekétr?
Jakab az előzőekkel egybehangzóan azt kéri, ne a szánkkal,
hanem az életünkkel igyekezzünk bizonyságot tenni hitünkről (Jak 3,1-12). Mert
bizony, beszélni sokkal könnyebb, mint megélni mindazt, amiről vallást tettünk.
Csodálatosan beszélhetünk a felebaráti szeretetről, és közben nem látjuk meg a
nyomorultat, vagy éppen félreállítjuk, amint a levél címzettjei is tették.
Urunk is feltette a kérdést, mi könnyebb: azt mondani, hogy kelj fel és járj,
vagy azt, hogy megbocsáttattak a bűneid? Könnyű kimondani: megbocsáttattak a
bűneid, de van-e ezeknek a szavaknak fedezete? Amikor az Úr mondja, van, mert az
élete is alátámasztja ezt. Meggyógyítja a bénát, és így hitelessé válnak előbbi
szavai is. A gyógyulás jelzi isteni hatalmát. Mi is úgy szóljunk, hogy az
életünk jelezze: amit hiszünk, az valóság, az valóban meg is történhet, mert az
Úr megteheti. Saját életünk megváltozása, evangéliumi töltése mutatja másoknak,
hogy a hitünk élő hit.
Szükséges ezért az Úr kezébe tenni a nyelvünket, a
beszédünket. Az Úr fékezzen minket, és az ige az a zabla, mivel Urunk irányítja
beszédünket és életünket. Szükség is van erre az Úrtól való irányításra, mert a
nyelv vadállat az ige szerint. Egy olyan vadállat, amit csak az Úr képes
megszelídíteni. Ő az igazi vadállatszelídítő. Ember nem képes megszelídíteni a
nyelvet, csak egyedül az Úr.
Jakab rámutat: a nyelv halálos méreggel van tele. És ezt a
mérget csakis az Úr kegyelme képes kitisztítani belőlünk. Tulajdonképpen a
forrással, a szívünkkel van a gond, mert a nyelvünk azt szólja, amivel tele
van a szívünk. Ha azt az Úr megtisztítja, és az evangéliummal töltődik fel,
bizonyságtevővé válik az ajkunk is. Tehát a forrást vigyük az Úr elé, és kérjük,
hogy tisztítsa meg. A saját forrásunkat, mert bizony, gyakran árad abból keserű is,
meg édes is. De az Úr meg tudja tisztítani, és ha mindig Elé visszük, és
olvassuk az igét, Ő folyamatosan tisztán tartja. Mert nem elég egyszer
megtisztíttatni a szívünket, tisztán is kell azt tartani.
CSAK
NYISD KI A SZÍVED
1.
Csak
nyisd ki a szíved, és sose félj, mert él az Úr!
Csak
nyisd ki a szíved, s kérd te is Őt, hogy Ő legyen Úr!
2.
Az
Úr áldása van teveled és békesség.
Az
Úr áldása van teveled és békesség.
3.
Salom
haverim, salom haverim, salom, salom!
Löhitraot,
löhitraot, salom, salom!
Isten
áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése