Hitben gazdag

E

szter fejére került a korona (Eszt 2,19-23). A csillag Ahasvérus udvarában is ragyog, úgy, hogy erre nem is készült. Nem ő akart királyné lenni, nem így tervezte meg, az Úr állította őt oda. Eszter engedte Isten akaratát megvalósulni, ahogyan majd később Mária is teszi. Amikor az angyal elmondja, mire választotta ki Isten, ezt válaszolja: Íme, az Úr szolgálóleánya, történjék velem a te beszéded szerint. Ez Isten ismeretét, a Benne való bizalmat fejezi ki, hiszen ilyen engedelmesség mindig következményekkel jár. Máriának és Eszternek sem volt könnyű meghozni a döntést, mégis Istenre bízzák magukat. Eszter élete eddig sikertörténet lenne, ma minden sajtótermék róla beszélne, pedig sok veszély rejlett ebben. A mindennapi nyugodt élet felborult, és amint láttuk, amilyen gyorsan felkerült a korona, olyan hirtelen le is kerülhet. Abban az udvarban élni nem életbiztosítás. Minden másképp fog alakulni, mint ahogy elképzelte, egy idegen világ ismeretlen és pogány közegében kell majd hitét is megélnie. Eszter elfogadja, hogy Isten kezében az élete, még nem tudja, miért is került oda, de majd a maga idejében minden kiderül.

Az Urat követni gyakran az eddigi életünk teljes megváltozását jelenti. Nem mindig így, mint Eszternek, nem az a jellemző, hogy a külső körülmények jobbra változnak, hanem legtöbbször rosszabbra. De, aki belép Isten országába, az megtapasztalja, hogy amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve el nem képzelt, azt készítette el az Úr az Őt szeretőknek. Isten országának gazdagsága, az Úr Jézus követésének boldogsága nem mérhető pénzben, világi érvényesülésben. Mindennél nagyobb kincs az Úrhoz tartozni. Hallani az Ő hangját, átélni, hogy Ő szeret és mindennap szól, nincs ehhez fogható.

Talán csodálkozunk, hogy Eszter nem beszélhetett származásáról, de ne feledjük, hogy ő egy idegen nép fia, Isten népének tagja, és nem a maga álmai beteljesítéseként került az udvarba, hanem Isten szándékából. Ő még nem tudja, mi Istennek a célja ezzel, és azért nem beszél magáról, mert majd eljön az idő, amikor a Mindenható felfedi, miért is helyezte oda őt. Eszter tud hallgatni, és ez fontos ma is, sok beszédünkkel megtörténhet, hogy akadályozzuk Isten munkáját. Meg kell tanulni, hogy csak akkor beszéljünk, amikor az az evangélium ügyét is előreviszi.

Mordokaj így él, csendesen, de mindig ott van, ahol lennie kell. Figyel az Úrra, és tudja, hogy mindig csak a következő lépést mutatja meg az Úr. A Tőle való világosság, amint a lámpa is, csak a közvetlenül előttünk lévő területet világítja meg. Isten szava nem reflektor, mindig azt teszi láthatóvá, ahol épp vagyunk. Csak ül a királyi kapunál, és megtud egy tervezett lázadást a király ellen, elmondja Eszternek, és később ezt használja fel az Úr. Van, amikor apró, jelentéktelennek tűnő dolgokon keresztül ad változást Urunk. Amiről úgy gondoljuk, nem a mi ügyünk, Isten kezében eszköz lehet megmentésünkre.

Jakab olyan nagyszerűen írja: dicsőséges Urunk, Jézus Krisztus (Jak 2,1-13). Ő több, mint ember, megdicsőült, felment az Atyához, és ott uralkodik Vele együtt. Hitünket Őbelé vetjük. Jó erre gondolni, a dicsőséges Úrban hiszünk, és ez azt jelenti, hogy Ő ma is mindent meg tud tenni. Ugyanazzal a hatalommal rendelkezik, mint amikor a földön járt. Ő Úr, Akit mi örömmel szolgálunk. Aki igazán megismerte Őt, annak a szíve tele van örömmel és hálával, és azért követi Őt, mert ez a legjobb, amit tehetünk. Mivel Ő a benne hívők Ura, így az életben Őt képviseljük. Ahogyan élünk, az mindig Róla tesz bizonyságot. Ezt nem szabad elfelejtenünk, ahogyan élünk, az emberekhez viszonyulunk, az Jézusról beszél. Őt gyakran a hívőkkel azonosítják. Azért kéri Jakab, hogy ne legyünk személyválogatók a gyülekezetben. Nekünk is úgy kell kezelni a gyülekezeti alkalmat, hogy az Úr jelenlétében vagyunk, és itt az a fontos, hogy Érte legyünk ott, és az Ő segítségére várjunk.

Jakab meglátta, hogy beszüremkedett az Úr népe közé a vagyoni és a társadalmi alapon való megkülönböztetés. Aki jobb pozícióban volt, vagy vagyonnal rendelkezett, azzal másképp bántak. Megkülönböztették őket a többiektől. Jakab rámutat: ez nem helyes. Jó elcsendesedve végiggondolni: hogyan van ez ma közösségeinkben? Nem kísért-e meg minket is ez a szemlélet? A gyülekezetben, az istentiszteleti helyen nem az a lényeg, ki honnan, hanem hogyan érkezik. Nem a vagyon tesz különbbé az Úr előtt, Ő arra figyel, milyen szívvel jövök. Azt várja, hogy bűneinket megbánva, egyedül az Ő kegyelmében bízva jöjjünk.

De be mer ma jönni az istentiszteletre egy nyomorult, elhanyagolt külsejű ember? Reménységet jelent-e számára Isten népének közössége? Úgy jön-e ma hozzánk az elrontott életű vagy perifériára került ember, mint az Úr Jézushoz? Megkapja-e azt a reménységet, hogy itt rendbejöhet, mert Jézus ma is a bűnösök barátja? A gyülekezet a megkegyelmezett bűnösök közössége. Azonban ettől eltértek, talán már ők is úgy gondolkodtak, a gazdag pénze jól jöhet. Ő tud támogatást adni. Azonban Urunk nem így gondolkodott, Ő a világ szegényeit, az egyszerű, a kegyelemre szoruló embereket hívta el. Hívja a gazdagot is, csak legtöbbször ők úgy gondolják, maguk is képesek megoldani gondjaikat. Jézus a gazdag ifjút vagyona nélkül hívta, és nem részesítette külön figyelemben, csak azért, mert gazdag.

Mire hív az Úr? Hitben való gazdagodásra. Mit is jelent ez? Olyan hitre hív, amely arany és ezüst helyett Jézus nevére támaszkodik, és megtapasztalja annak erejét. Ez a csodálatos, Isten gyermeke hitben lehet gazdag és erős. Erre hív el az Úr, és így küld a világba, hogy az Ő bűntől szabadító, életet talpra állító hatalma jelenjen meg általunk. Miben vagyok gazdag? Hitben?

Ne feledjük, hogy a nevünket Róla kaptuk. A keresztyén Krisztushoz tartozót, krisztusit jelent. Ezt a szép nevet képviselhetjük, Krisztust mutathatjuk fel a ma emberének. Ne engedjük, hogy torzképet kapjanak Róla, vagy azt mondják, Jézus sem különb, mint a világ fiai. Urunk azért jött, hogy megkeresse és megmentse az elveszettet. És ma is áll, amit mondott, nem az egészségeseknek, hanem a betegeknek van szükségük orvosra.

Hinni taníts, Uram, kérni taníts!

1. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Gyermeki, nagy hitet kérni taníts! Indítsd fel szívemet,

Buzduljon fel, neked Gyűjteni lelkeket! Kérni taníts!

2. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Lélekből, lelkesen kérni taníts! Üdvözítőm te vagy,

Észt, erőt, szívet adj. Lelkeddel el ne hagyj! Kérni taníts!

3. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Gyorsan elszáll a perc: kérni taníts! Lásd gyengesé-

gemet, Erősíts engemet, Míg diadalt nyerek: Kérni taníts!

4. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Jézus, te visszajössz: várni taníts! Majd ha kegyelme-

sen Nézed az életem: Állhassak csendesen. Hinni taníts!

Isten áldásával.