2019. október 17., csütörtök

Növekedjetek a kegyelemben!


M
ilyen érdekes, mintha mai embereket hallanánk, amikor olvassuk a napi részt (Mal 2,17-3,1-5). Ezek a vélemények sok ember szájából elhangzanak, Isten mindenkit szeret, és nem fog megítélni senkit, mert Ő a szeretet Istene. Így téveszt meg sátán, el akarja az emberekkel hitetni, sokakkal már el is hitette, hogy a végén mindenki üdvözülni fog. Isten nem akar senkit kárhozatra juttatni. Igen, ez így van, de a bűnt megítéli, azonban az Úr Jézus Krisztusban elkészítette a menekülés útját. Elküldte Őt, hogy magára vegye minden bűnünket a kereszten, és így már itt a földi életben elrendezzük dolgainkat Istennel. Most élhetjük át a kegyelmet. Aki ezt elutasítja, annak Isten haragjával kell szembenéznie. Ő azonban már kétezer éve hirdetteti mindenkinek, hogy térjen meg gonosz utairól, és ma sok alkalom kínálkozik Isten szavának a meghallására. És nem is ezzel van a baj. A kérdés: hiszünk-e az igének, és akarunk-e változtatni, Őneki élni?
Jó olvasni, hogy Isten nem azonnal cselekszik, szól ítéletről, de mielőtt bekövetkezne, figyelmeztet, üzentet küld. Az üzenet által beszél hozzánk, mert azt szeretné, ha megbánnánk bűneinket, és teljesen rábíznánk magunkat az Úr Jézusra. Ígéri, hogy elküldi követét maga előtt, és ebben már azt jelzi, hogy el fog jönni a világba. De ezt sem teszi anélkül, hogy ne jelezné, és ne készítené fel rá az embert. Mindenkivel találkozni akar, a követ pedig előtte érkezik, és készülésre serkent. Ez a követ Keresztelő János volt, de nem igazán hallgattak rá. Kifogásaink mindig kéznél vannak, amikor az Úr hívogat.
Hirtelen eljön az Úr, de előtte a követ ráirányítja a figyelmet. Kétezer éve szól a követ, szól az ige, Jézusra mutat, ne engedjük, hogy hirtelen lepjen meg. Izráel szomorú pillanata, amikor eljött, akit kívántak, de ők nem vették észre, nem ismerték fel. Ne járjunk így. Ne engedjük, hogy ez a világ elvonja a figyelmünket a legfontosabbról: az Úr keres, és érkezik. A követ elkészíti a király előtt az utat, mert a világ mindent elkövet, hogy járhatatlanná tegye. Elénk hoz sok mindent, csakhogy elterelje a figyelmet a legfontosabbról, Jézusról. Nagyon le tud az ördög foglalni, ráadásul mindaz, amit elénk hoz, jó, fontos, hasznos dolog. Mert nem csak a bűn választ el Istentől, hanem gyakran a jó dolgok, a munka is, mert egyre több időt fordítunk rá. Tartani kell a lépést másokkal, csak le ne maradjunk, és így minden erőnk és időnk kitöltődik. Istenre és gyakran egymásra se marad időnk.
Csodálatos üzenet található Péter levelében, egy olyan jövőkép, amit senki más nem tud felmutatni, csak Isten gyermeke (2Pét 3,14-18). Mi nem a világvégét, nem mindenek megsemmisülését várjuk, hanem új eget és új földet. Miért? Mert ezt ígérte a mi Urunk. Ez a föld végére fog érni, mert a bűn mindent tönkretesz, és az ember szembemegy Istenével. Azonban Isten nem a pusztulás, hanem a helyreállítás, az új teremtés Istene. Várhatjuk az új földet, amelyben igazság lakik. Milyen csodálatos, nem lesz jelen a bűn, és így semmi olyan, ami belőle származik. Nem találunk hazugságot, Isten igazsága, Ő maga lesz jelen. Szívünk az Úrban lel nyugodalmat, és teljes béke tölt el mindent. Nem lesznek háborúk, igazságtalanságok, éhezők. Öröm és szeretet uralkodik majd.
Mindez azokra vár, akik már ezen a földön az Úréi, akik Neki szentelték az életüket, és teljesen Őrá bízzák magukat. Nem mindegy, hogyan várjuk, tegyük úgy, hogy az életünk várakozás közben is az Úrról beszél. Mert ha mi is a világban keressük a kincseket, az érvényesülésre fektetjük a hangsúlyt, hiába beszélünk az új égről és földről. Mennyei kincseket kérjünk, mert a földieket úgyis itt hagyjuk.
Ismét visszatér a hamis tanítókhoz Péter, akik ellen a kegyelemben való növekedéssel tudunk védekezni. A kegyelemben való növekedés magával hozza az Úr minél jobb megismerését. Ha ismerjük Urunkat és az Ő hangját, el tudjuk kerülni a tévtanításokat. Minél inkább elmélyedünk az ige ismeretében, annál könnyebben szűrhetjük ki a hamis hangokat. Ha nem foglalkozunk eleget az igével, és nem engedjük Jézust uralkodni életünk felett, a megtévesztés áldozatai lehetünk.
Növekedjetek, írja Péter, és ez a mi feladatunk, ezért nekünk kell tenni. A növekedés feltétele a táplálkozás. Csak én táplálkozhatom, én élhetek az igével, és mélyedhetek el benne. Annyiféle hír van ma, ezek lekötik a figyelmünket, ha nem állunk ellent nekik. De ha elutasítjuk, hogy mindenről tudni kell, marad elég időnk Istenre. 


A BIBLIÁT HA FELNYITOD

1.  
A Bibliát ha felnyitod,
Mily nagy csodát mutat neked!
Megnyílik benne fenn az ég
S itt lenn a szíved és szemed.
Urunk szava, te égi fény,
Ragyogj a nagyvilágon át,
Míg üdvözül ezernyi nép,
S nap űzi szét az éjszakát!
2.  
E drága könyv tükör neked,
Megláthatod te szívedet;
Oly szennyes az s oly elveszett,
De Jézus által új lehet!
Urunk szava, te égi fény,
Ragyogj a nagyvilágon át,
Míg üdvözül ezernyi nép,
S nap űzi szét az éjszakát!
3.  
Az Úr szerelme benne szól,
És zengve zúg Atyánk szava,
Az elveszettnek így mutat
Napfényes utakat haza.
Urunk szava, te égi fény,
Ragyogj a nagyvilágon át,
Míg üdvözül ezernyi nép,
S nap űzi szét az éjszakát!
4.  
Elmondja a kereszthalál
S feltámadás örömhírét,
Mint vitte végbe Jézusunk,
Mit kezdettől Atyánk ígért.
Urunk szava, te égi fény,
Ragyogj a nagyvilágon át,
Míg üdvözül ezernyi nép,
S nap űzi szét az éjszakát!
5.  
Új élet magva szent Igénk,
S e pusztán át a manna is,
A lábunknak szövétneke,
Amíg utunk hazánkba visz.
Urunk szava, te égi fény,
Ragyogj a nagyvilágon át,
Míg üdvözül ezernyi nép,
S nap űzi szét az éjszakát!

Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése