Immánuel: Békesség

fejezet mai részében sem változik semmi (Dán 11,21-45). Teljes mélységében feltárul az Isten nélkül élő ember minden belső tartalma. Van itt minden, amit, ha őszintén elcsendesedünk, magunkban is megtalálunk. Sőt, lehet, hogy a Bibliát még igazolásul is használjuk a magunk életére nézve. Azt mondjuk, lám a Bibliában is csalás, hazugság, harc, egymás ellen fordulás található. Igen, így van, mert a Biblia az embernek szól, Isten szava hozzánk, de Ő az emberi történelemben szól. Dániel idejében jelenti ki mindazt, amin népe keresztül fog menni. Mivel az emberi történelemben ölt alakot az ige, bemutatja az embert is. Megláthatjuk magunkat, úgy, amint vagyunk.

A Biblia soha nem hazudik, Isten nem akar megtéveszteni, és elmondja, ha nem hívjuk Őt segítségül, nem a töretlen fejlődés útját járjuk. Nem, az ember magától nem változik. Birodalmak jönnek-mennek, fejlődik a technika, még pusztítóbbak lesznek a fegyverek, egyre rendesebbé válik az ember, de igazából a természete marad, amilyen volt. Ezt tapasztaljuk is. A modern világban sem lettünk jobbak, de hála legyen az Úrnak, még mindig van lehetőségünk megváltozni. Igaz, ezért nem kell erőlködnünk, hanem egyszerűen csak az Urat behívni az életünkbe. Ő megadja a lehetőséget arra, hogy valóban megújuljunk.

Amikor az embert elragadják indulatai, minden addig ismert határt átlép. A gazdagság és hatalom utáni vágy fékezhetetlenné tesz. Mindent akar, ennek érdekében elsöpör mindenkit, aki útjában áll. Ha kell, megvásárolja az embereket. Talán azt gondoljuk, minek olvasni ezeket a sorokat, hiszen semmi építő nincs bennük. Azonban jó, hogy mindez meg van írva, mert megláthatjuk, mennyire mai történések ezek. Ma is van érdekből való behódolás, mert aki így tesz, több pénzhez és hatalomhoz jut. A földet szétosztja a hatalom jutalomként az őt szolgálók között. Nagyon mai ez, és az a szomorú, amikor ezek a történések az egyházban is jelen vannak. Isten népének mindig szabad felfelé nézni. Isten körülveszi Övéit, és aki bízik Benne, az a nehéz időben is meg tud maradni a helyes úton.

Olyan csodálatos a 32. vers: De az Istenét ismerő nép fölbátorodik és tettre kél. A de azt jelzi: lehet másképpen. Nem szükséges az árral sodortatni, vállalhatom az Úr akaratát. Ő megadja hozzá a lehetőséget. Aki Krisztusban van, nincs egyedül, azzal ott van az Úr. Élhet mindig krisztusian, mert a benne élő Úr képessé teszi erre. Az is benne van ebben a versben, hogy az marad meg, aki ismeri Istent. Ezért fontos megismerni Őt. Hogyan ismerhetem meg? Az ige által. Abban jelenti ki magát. Nagyon fontos, hogy ne az emberek által elénk vázolt kép alapján gondolkodjunk Istenről, hanem ismerjük meg Őt igazán. Ő az Élet Fejedelme. Soha nem a pusztulást pártolja, hanem az életet. Azért is lett emberré, hogy a lelki-testi pusztulásból kimentsen. A kereszten mindent elvégzett. Eleget tett az Atya akaratának, és így lehetséges a Belé vetett hit által újat kezdeni. Meg kell ragadnunk Isten kegyelmét Krisztusban, és Általa újjá lehetünk. Igyekezzünk ma is megismerni Urunkat. Kérjük Isten Lelkét, hogy segítsen igazán annak látni Urunkat, Aki, Akinek kijelentette magát.

Azt is olvassuk: az Istenét ismerő nép fölbátorodik. Igen, Isten gyermekei bátrak, nem ijednek meg semmitől, mert ismerik az Úr hatalmát. Nem azért vagyunk bátrak, mert magunkban bízunk, hanem azért, mert Őbenne. Tudjuk, hogy Ő megteheti. Szavára lecsendesedik a vihar, elmúlik a veszedelem. Isten hatalmas csodákat cselekszik életünkben. Hányan gyógyultak meg, és nyertek életet Jézus által, akik már nem bíztak abban, hogy ismét teljes értékű emberek lehetnek. Kiszabadultak hit által a bűn rabságából, bocsánatot nyerve dicsőítették az Urat. Aki ismeri Őt, az nem az emberek véleményére ad, hanem bizonyságot tesz Isten munkájáról. A gadarai, és sokan mások, amikor megtapasztalták az Úr szabadítását, örömmel mondták el másoknak. Legyen ilyen örvendező bizonyságtétel az életünk. Isten gyermeke mindig tettre kész, kész megvalósítani Isten akaratát. Kész mindig elmondani másoknak mindazt, amit az Úr munkájából megismert.

Olyan jó tudni, hogy az Úr él, mindent kézben tart, és nincs távol tőlünk (1Thessz 5,1-11). Közeli Istenünk van, Akivel együtt lehetünk. Ő nemcsak vészhelyzetben érkezik, hanem arra hív, hogy Vele együtt éljünk. Ez azt is jelenti, hogy aki enged a hívásnak, és valóban Rábízza az életét, befogadja Őt, az nincs egyedül. Emberileg lehetünk magunkban, de többé nem egyedül, mert Vele együtt élhetünk. Mellénk szegődik, és vezet, úgy, ahogy az emmausi tanítványok mellé is odaszegődött. Kérjük meg az Urat, nyissa meg a szemünket, hogy lássuk Őt. Mert nem az a baj, hogy Ő nincs velünk, mert Övéit soha nem hagyja el, hanem inkább az, hogy csak magunkat látjuk, vagy az ellenséget, a problémát. Hit által azt vegyük komolyan, amit az ige mond. Az pedig így szól: Vele együtt éljünk. Erre vagyunk elhívva. És gyakran olvassuk ezt: ne félj, Én veled Vagyok. És ha Ő ezt mondja, akkor így is van. Ő veled van! Ne félj!

A gyülekezet a világosság fia, és ez azt jelenti, hogy úgy is kell élnie. Tehát nem úgy, mint akik még a sötétségben élnek. Nem a dogmánk, hanem az életformánk különböztet meg a nem hívőktől. Éberek, józanok és mértékletesek az Úr tanítványai. Akkor maradhatunk meg ezekben, és állhatunk ellen a világ propagandájának, ha magunkra öltjük a hit és szeretet páncélját. Ez ad védelmet a sok információval szemben. A hit páncélja megvéd a divattól, és odaterel az ige mellé. Sisakot is kapunk, az üdvösség reménységét. Azért reménység, mert tudjuk, hogy Krisztusért kapjuk. Nem mi szerezzük meg, nem az érdemeinktől, tetteinktől függ. Ez a reménység egyben bizonyosság is: Krisztusban örök életem van. Bármilyen nyomorúság is vesz körül, mindig az Úrra nézek, és az Ő szavára építek.

Aki Rá figyel, az nem téved el, és nem is csügged. Tudja, hogy az Úr el fog jönni. Akkor is így van ez, ha közben telik az idő. Mi várjuk Őt. Várjuk úgy, hogy nem dátumokra figyelünk, hanem végezzük a ránk bízott feladatokat. Közben ügyeljünk, hogy el ne nyomja az álom éberségünket, mert ha az időpontot nem is tudjuk, látunk eseményeket, amik jelzik: bármikor eljöhet az Úr. Legyünk készek ajtót nyitni, amikor érkezik. Mikor érkezik? Amikor az emberiség úgy gondolja, minden problémát megoldott, békessége van, nincs már szüksége Istenre, se az Ő népére. Azonban ez hamis békesség, a pajzs és sisak pont ettől őriz meg. Az igazi békességet Urunk adja, mégpedig nem úgy, ahogy a világ adja. Krisztus békessége a szívben megy végbe, megbékélek a kereszt által Istennel. Azonban a világban továbbra is békétlenség és háborúság tapasztalható. Az Úrtól kapott békesség azonban megmarad, bármi történik velem és körülöttem.

A béke messze tőled

A béke messze tőled, szíved örömtelen.

A lépted is oly fáradt, szemed de fénytelen.