2019. november 1., péntek

Igaz beszéd


H
álaadásra késztet ez a néhány vers, az Úr munkájának kiteljesedését látjuk (Eszt 10,1-3). Elkezd valamit, és azt egyre előrébb viszi. Áldása tapasztalható, és mások számára is látható. Mordokaj a második ember lett a király után egy világbirodalomban. Mindez úgy, hogy nem ő törtetett, hanem csendben Istenre bízva élte az életét. Ismerte az Urat, megbízott Benne, és Isten kézbe vette Mordokaj életét, és egyre előrébb lendítette. Mindezt úgy, hogy senki nem fogadott volna arra, hogy így fog alakulni az élete. Sőt, volt olyan időszak, amikor teljesen elveszni látszott. Már kiadták az elpusztításukra felhatalmazó iratot, el volt döntve, hogy Mordokajnak meg kell halnia. És ekkor Isten megfordította a dolgokat. Az utolsó percben született a győztes gól.
Mindezt jó olvasni, mert arra biztat, hogy soha ne adjuk fel. Építsünk az Úrra, nézzünk fel Rá, ott, ahol épp vagyunk, és higgyük, hogy meg tudja fordítani életünk menetét. Amíg a bíró le nem fújja a meccset, addig van remény. Urunk soha nem késik el. Neki nem kell besegíteni, inkább engedjük, hogy Ő alakítsa dolgainkat. A legrosszabból is jót tud kihozni. Józsefnek sem állt túl jól a szénája, amikor a testvérei az életére törtek. Egy mély, kiszáradt kútba dobták, majd eladták rabszolgának, és végül az egyiptomi fáraó után a legnagyobb ember lett. Miért? Mert a  kútból is felfelé nézett, a szolgaságban, a börtönben is vele volt az Úr. Nem volt semmije, de volt élő Istene. Vele volt tele a szíve, és a sötét órákban is a menny fényét látta. Az Úr pedig cselekedett. Mindezek azt üzenik, hogy a jelen helyzetet éljük meg az Úrral. Ne a körülményt akarjuk megváltoztatni, hanem a jelenlegi problémák között, a mostani élethelyzetben kezdjük el keresni Őt. Istennel a kút mélye és a börtön is kibírható, ott is van jövő, mert ezek a helyek sincsenek elzárva Előtte. Kezdd el keresni őt házasságod romjain, munkanélküliként, kórházi ágyon, halálos diagnózissal a kezedben. Ő ott is elérhető. Hívd Őt, mert azt ígéri, ha segítségül hívjuk, megszabadít, és onnan már neve dicsőítése lesz a dolgunk.
Mordokaj nagy volt, mert javát kereste népének. Nagyon újszövetségi irányvonalat látunk ebben. Mordokaj úgy lett nagy, hogy szolgált. Nem a maga javát kereste, hanem meglátta a másikat. Urunk is ezt tanította az övéinek. Aki első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája. Ne mi tornázzuk egyre feljebb magunkat, hanem inkább szálljunk egyre lejjebb, engedjük Őt növekedni, a többit pedig elvégzi Ő. Arról is beszélt Urunk, hogy aki meg akarja menteni az életét elveszíti azt, és aki elveszíti az életét Őérte, megtalálja azt. Aki nem maga harcol, hanem kész mindent elengedni és az Úr kezébe helyezni, az Krisztussal együtt mindent megkap. Így történt Mordokaj életében is, elengedett mindent, nem kapkodott, nem emberi megoldásokban bízott, hanem teljesen az Úr munkájára bízta az életét. Nincs jobb dolog ebben a világban, mint az Úrra bízni magunkat, és követni a Megváltót a keskeny úton. Jézust követni az igazi élet és kiteljesedés. Ő nem megfoszt a boldogságtól, hanem kiteljesíti azt. Isten országában az igazi boldogságot élhetjük át, és ennek Ő a forrása.
Kolosséba írja ezt a levelet Pál, egy olyan városba, ahol nem járt (Kol 1,1-8). Ennek ellenére fontosak ők is neki. Hall róluk, Epafrász számol be az ottani gyülekezet életéről. Jó látni, hogy az evangélium nincs helyekhez kötve. Bárhol találkozhatunk vele, Urunk szava eléri a szívünket. Ha Pál nem járt Kolosséban, ezek az emberek hogyan hallottak a jó hírről? Eljutott hozzátok, írja az apostol. Az evangélium eljut oda, ahová az Úr küldi. És Ő küldte Kolosséba is. Hogyan? Olyan emberek által, akik hallották Pált. Talán efézusi szolgálta idején voltak jelen Kolosséból is emberek, akik hallgatták őt, majd amikor dolguk végeztével hazamentek, már vitték szívükben az Urat is. A jó hírt Isten kegyelméről megosztották másokkal. Lehet, hogy pont Epafrász volt ez a jó hírt vivő ember. Engedjük, hogy a megtapasztalt krisztusi üzenet, a kegyelem átélése és az Úr minden gazdagságának megtapasztalása továbbáradjon rajtunk. Ne legyünk gátjai az evangéliumnak, inkább vegyük el az akadályokat, hogy az élő víz mások szívét is elárassza. Ne sajátítsuk ki az evangéliumot, hanem adjuk tovább. Mert ahová betér, ahol elárasztja a földet, ott élet fakad. Egészen új élet. Ma is az evangélium termékenyíti meg a szíveket, teszi jobbá az életeket, a kapcsolatokat.
Pál életének motorja a hála. Hálás a kolosséiakért, a hitükért. Nem féltékeny, és nem mondja, ha én ott nem jártam, akkor az nem is lehet jó. Hálás, mert felismeri Isten munkáját az életükben. Fontos iránymutatás Pál szava: mindenkor hálát adok. Mindenkor, bármilyen helyzetben vagyok, az első a hála. Mindig van miért hálát adni, van mit megköszönni, és van miért dicsérni az Urat. Ő a testvérekért, a hitükért hálás. Mindig imádkozik értük, nem hagyja ki őket. Pál imája nem önmagáról szól, másokat visz az Úr elé. Tudja, hogy a fiatal közösségnek erősödésre van szüksége. A hordozás Isten erőterébe helyezi a másikat, aki megtapasztalja az Úr oltalmát és munkáját az életében. Aki fontos nekünk, azért imádkozunk.
Az evangélium igaz beszéd. Tehát mindaz, amit az Újszövetségben Krisztusról olvasunk, igaz. Nemcsak azért, mert Pál mondja, hanem azért, mert ez a valóság. Pál is mondja, hogy megtapasztalta. És ma is megtapasztalhatjuk, hogy ami le van írva, az mind igaz. Az Úr Jézus valóban eljött a világba, és tényleg az elveszett bűnöst kereste, és odaadta értük az életét. Sokan megtapasztalták, hogy csak Jézus segíthet rajtuk. Ma is ki lehet próbálni, mélységeinkben, reménytelen helyzetünkben hívjuk segítségül. Nem nagy kockázat Jézushoz fordulni, amikor már úgyis minden elveszni látszik. Mit kockáztatott a vérfolyásos asszony, amikor elfogyott a vagyona, mert mindenét elvitte a betegség? Jött, és belekapaszkodott az utolsó szalmaszálba, és ezt hittel tette. Kiderült, hogy ez erős szalmaszál, mert az Úr nyújtja felé. Hit által meggyógyult. De ehhez el kellett mennie Jézushoz, és meg kellett érinteni. Menj te is! Csak nyerhetsz Jézus által. Menj Hozzá hittel, és kérd Őt, könyörüljön rajtad, Ő senkit nem utasít el. Nem azért marad nyomorult valaki, vagy veszik el, mert az Úr elutasítja, hanem azért, mert ő nem ment Hozzá teljes szívvel.
A hit gyümölcsöt terem. Nem öncélú az Úr munkája, nem lehet kisajátítani. Azért nyúl bele az életünkbe, hogy azután gyümölcstermők legyünk. Mások is áldást nyerjenek általunk.


Mind jó, amit Isten tészen

1. Mind jó, amit Isten tészen, Szent az ő akaratja, Ő énvélem is úgy tégyen, Mint kedve
néki tartja. Ő az Isten, Ki ínségben Az övéit megtartja, Hát légyen, mint akarja.

2. Mind jó, amit Isten tészen, Ő engemet meg nem csal, :/: De igaz ösvényen viszen, Én
megelégszem azzal, Hogy kedvében, Kegyelmében Ő forgatja dolgomat, Csak rá ha-
gyom magamat.

3. Mind jó, amit Isten tészen, Ő engem meg nem utál, :/: Mint jó orvosom, úgy tészen,
És mérget ő nem kínál. Orvosságot, Boldogságot Énnékem készít, tudom, Azért csak
benne bízom.

4. Mind jó, amit Isten tészen, Ő az én idvességem, :/: Ő velem rosszul nem tészen, Rá-
bízom egész éltem. Örömömben, Keresztemben Mind nyilván megmutatja, Hogy java-
mat akarja.

5. Mind jó, amit Isten tészen: Ha oly pohárt innék is, :/: Amelynek íze szívemnek Nagy-
keserűn esnék is, De eltűröm, Mert víg öröm Felváltja ezt végtére, Sok búm enyhítésé-
re.

6. Mind jó, amit Isten tészen, Mind örökké ezt vallom, :/: Ha rajtam bú, bánat lészen S
kell bosszúságot látnom. Mindazáltal Megvigasztal, Mint édes Atyám, engem, Mert csak
ő segítségem.


Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése