2019. november 22., péntek

Iskolában


F
orr a világ, emberi indulatok csapnak össze, de Isten népe ebben az időszakban sincs elhagyatva (Dán 12,1-4). Fölkel Mihály, a nagy fejedelem, ő mellettük áll. Istennek van gondja a viszontagságos időkben is övéire. Nem a népek tengerének zúgásától függ az életük. Nincsenek kiszolgáltatva, az Úr erős kezében nyugszanak. Azonban ezt hit által láthatjuk meg. A tanítványok sem mindig így élték meg helyzetüket. Gyakran féltek, úgy gondolták, végveszélybe kerültek, de amikor az Úrhoz fordultak, kiderült, hogy jó kezekben vannak. Emberileg minden okuk megvolna a rettegésre, és arra, hogy a maguk kezébe vegyék a dolgok irányítását, de tudják, hogy ők nem képesek elhárítani a bajt, de Jézus igen. Sok esetben az a probléma, hogy nem hagyatkozunk türelmesen az Úrra, azt gondoljuk, most már tennünk kell valamit, és akkor inkább ártunk, mint javítunk. Amikor a körülmények és a félelem irányít, rossz döntést hozunk. Urunk mindig népe mellett áll. Veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Akkor is, ha éppen nem úgy tűnik. Soha ne az érzelmeinkre hallgassunk, hanem egyedül az Úr szavára.
Akkor megszabadul néped. Mikor? Amikor ők szervezik meg a szabadulást? Vagy fellázadnak a hatalom ellen? Nem! Akkor, amikor az Úr cselekszik. A Szabadítás az Úré. Isten szabadítja meg népét. Eljött az Úr Jézus, hogy megszabadítson a bűn uralma alól. A kereszten kifizette a bűn zsoldját, meghalt, hogy életünk lehessen. Megvívta a nagy csatát, és győzött. Azt jelenti mindez, hogy a gonosz vereséget szenvedett, szabadok lehetünk. Ennek ellenére ebben a világban úgy tűnik, mintha fordítva lenne, mintha sátán nyert volna. Ezzel téveszt meg. De ne hagyjuk magunkat félrevezetni. Ő már le van győzve, kijöhetek a börtönből, és élhetek Jézussal győztes életet. Most már mondhatom: távozz, sátán, Jézus legyőzött, én szabad vagyok. Ez azzal is jár, hogy a kínálataira is nemet mondok. Nem kell, amit sátán ajánl, mert tudom, ha minden gondomat Őreá vetem, akkor Neki gondja van rám.
Dániel is kap már kijelentést a feltámadásról. Isten teljes győzelmet arat. Nemcsak a bűn, de a halál is le van győzve az Úr Jézus által. Jó mindezt hittel látnunk. És akik hirdetik az Úr igéjét, bizonyságot tesznek munkájáról, olyanok, mint csillagok a sötét égbolton. Ahogyan Pál is írja, ragyognak, mint csillagok a világban. Az Isten igéjével feltöltött ember ragyogó csillag. Reménységet, fényt sugároz a reménytelenségben élők számára. Hirdetheti: ne add fel, van megoldás! Az Úr Jézussal mindig van megoldás. Sokan sokfelé járnak, növekedik a tudás, és még sincs megoldás. Mert ha Istent kihagyjuk, képtelenek vagyunk jól élni. Sokféle tudásra szert teszünk, csak éppen a saját életünkkel nem boldogulunk. Mert ehhez új szívre, Istentől való újjászületésre van szükség. Azt jelenti ez, hogy meglátom bűneim, tehetetlenségem, ezért újat kezdek Vele. Akkor változik meg az ember élete, ha rálép az Úr útjára, a keskenyre, és engedjük, hogy Ő menjen előttünk, és most már igéjét használjuk útmutatónak. Az Úr szava igazít el a mai káoszban. Nélküle sötétségben botorkálunk, még ha ezt világosságként és szabadságként mutatjuk is be. Ő a világ Világossága, és aki Őt követi, nem jár sötétségben.
Akit az Úr elhív a követésére, az egyúttal beíratkozik az Ő iskolájába (1Thessz 5,12-28). Elkezdődik az új élet megismerése, és mindannak az elsajátítása, amit Isten országában tudnunk kell. Mert itt már nem az emberi hagyományok érvényesülnek, hanem Isten akarata. Tehát, aki Krisztusban újjá lesz, nem az addigi megszokott életét viszi tovább, hanem újjá lesz az életvezetése, és az etikája is. Az egész ember újjá lesz. Nem új vallásba lépünk be, hanem elkezdünk az Úr Jézussal élni. Mégpedig úgy, ahogyan azt Isten szeretné. Most már a tetszésére igyekszünk élni. Mindent az Ő szavához igyekszünk igazítani. És ez úgy megy, hogy mindig kérdezzük, mit is tegyek, Uram. Már nem én döntöm el, mi legyek, hol dolgozzak, ki legyen a társam, hanem Tőle kérek eligazítást. Minden dologban úgy akarok dönteni, ahogyan azt az Úr mutatja. Már nem magamat valósítom meg, nem én akarok valaki lenni, mert tudom, hogy Isten országában nem a társadalmi szokások az iránymutatók. Itt, aki nagy akar lenni, az szolgává válik. Ezt látjuk Urunknál is. Nem törekedett a maga társadalmában kiemelkedő pozícióra. Nem azon fáradozott, hogy jobban éljen másoknál, nem a maga hasznát kereste, hanem szolgált az elkallódottak felé. Elindult, hogy megkeresse az elveszetteket, és meggyógyítsa a betegeket. Úgy tűnik, mintha ma az egyházban is ugyanazok a törekvések lennének, csak épp egyházi keretek között. Azonban Urunk más életformára hívott.
Szükségünk van a hitben való növekedésre, és ehhez arra is szükség van, hogy legyenek, akik megtanítanak mindarra, amit az igéből megismertek, és bizonyságot tesznek Isten életükben elvégzett munkájáról. Akiknek az élete világít, példaértékű, azt becsüljük meg. Az éljetek egymással békességben kifejezés talán utalás a tanítványok egymás közötti vitájára: ki a nagyobb? A békétlenséget pont az okozza, amikor Isten gyermekei is többnek tartják magukat társaiknál, és ezt pozícióban, pénzben akarják kifejezni. Jó látni az igében, hogy az Úr tanítványai mind testvérek, akkor is, ha más területen tevékenykednek, vagy más a kegyelmi ajándékuk. 
Oda kell figyelni egymásra, mert a lecke nem könnyű, és vannak, akik nem elsőre oldják meg a feladatot. De akik elbuknak, azokat helyre kell és lehet alázattal igazítani. Fontos a türelem, és hogy ne a visszafizetés vezessen. Krisztus indulatát kérjük el, ami a megbocsátás és a jóra törekvés.
Jézus iskolájának fő mozgatórugója az imádság. Itt minden imádságra működik. Nem a magam erejére, hanem az Úrra támaszkodok, a Szentlélek vezetése által. Az imának a töltést a hálaadás adja. Mindenért hálát adjatok. Ez ellen berzenkedünk, vagy leszűkítjük, mert mindenért hogyan adhatnánk hálát. Képtelenségnek tartjuk, hogy a rossz dolgokért is hálásak legyünk. Pedig ebben az van, mindenért. Mert az Úr formál, a rosszból gyakran hoz elő jót. És mélységek által vezette a megtapasztalás magasabb fokára. József útja először lefelé, sőt, egyre lejjebb vezetett, de eljött az idő, amikor meglátta mindennek az áldását. Isten jóra fordított mindent. A rossz dolgok által készítette fel mindarra, ami várt rá.
Az Úr tud megőrizni az Úr Jézus eljövetelére. A tanítványságban nem én maradok meg. Nem magamat őrzöm meg, hanem Ő őriz és tart meg az új életben. Mindvégig a kegyelemre van szükségünk.


Istennel járni, lakozni

Istennel járni, lakozni, Szent élettel illatozni,
Igaz hitben nem habozni: Jézus Krisztus,
taníts, Taníts imádkozni!

Isten áldásával.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése