2019. november 29., péntek

Szabadságharc

N
agy a romlás Izráelben, a hely, amit Isten házának neveztek, „bűn háza”, Isten annak látja (Hós 5,1-15). Hogyan is látja a mi életünket és gyülekezeteinket? Azok vagyunk-e, akiknek tartjuk magunkat? Mi a belső tartalmunk? Isten háza, vagyis a Szentlélek temploma vagyok-e? Mindaz, ami megnyilvánul belőlem, az a Szentlélek jelenlétéről tesz-e bizonyságot? Mert az Úr Jézus tanítványa a Szentlélek temploma, így olyan tartalmat hordozhatunk, ami Róla tesz bizonyságot. Nem mindegy, mit nézünk, mi szórakoztat, milyen vágyaink vannak. A templomba sem viszünk be bármit, akkor a Lélek templomába se engedjünk be bármilyen tartalmat. Csak olyat, ami Urunkról tesz bizonyságot, ami megmutatja, mit is jelent az Úr követőjének lenni.
Az egész Izráel elfordult az Úrtól, és ebben a vallási és társadalmi vezetők jártak az élen. A papok is bálványimádóvá lettek, mert ezt várták el tőlük. Azért fizették őket, hogy azt hirdessék, ami a királynak tetszik. Ha bizonytalan a trombita hangja, bizonytalanná válik a nép is. Ha a szolgálattevők elfogadják a bűnt, hamis tanítást mondanak, akkor az emberek megtévednek. Ezért lényeges, hogy mindig az igére figyeljünk, és aki hitben van, az éljen Isten akarata szerint. Mi mutassuk meg a krisztusi életformát. Az is lényeges, hogy ne fogadjunk el mindent csak azért, mert azt igehirdető, képzett ember mondja. Vizsgáljunk meg mindent, vessük össze az igével, és akkor elkerüljük a tévedést. Isten igéje lámpás, eloszlatja a sötétséget, és felragyogtatja az Úr világosságát. Járjunk világosságban.
Izráel népe látta a problémát, felismerte, hogy beteg, azonban nem a megfelelő helyre fordult a gyógyulás érdekében. Nem Istent keresték, nem Tőle kértek gyógyítást. Asszíriától várták a segítséget. Megdöbbentő! Isten népe nem Urától és Királyától vár szabadítást és oltalmat, hanem a pogányoktól, a bálványoktól. Kihez fordulok problémáimmal? Azonnal az Urat keresem? Vagy előbb mindenféle kitérőket teszek? Kiben bízom? Az Úr hatalma az első a számomra, vagy én is mindenhová futkosok, mint Izráel? Mi már tudjuk, hogy az Úr eljött, itt van, megközelíthető. A keresztyén hit nem csupán vallás, vagyis formalitás, hanem az élő Megváltóval való kapcsolat. Itt arról van szó, hogy bár az Úr Jézust megölte az ember, de Isten kihozta a halálból, így Ő a juhok nagy Pásztora. Ő Úr, Akinek van hatalma és lehetősége cselekedni. Azért jött, hogy szabaddá tegyen a bűn átka alól. Magára vette ezt, és új élettel ajándékoz meg. Mindez a Belé vetett hit által lehet az enyém.
A gonosz és a világ igyekszik megtéveszteni. Elhiteti, hogy minden problémánkra nála van a megoldás. Azonban aki már a világtól kért és várt segítséget, rádöbbenhetett arra, hogy ez hazugság. A gonosz  nem képes meggyógyítani. Nem veszi le rólunk a bilincseket. Mindezt egyedül az Úr Jézus teszi meg. Ezért forduljunk Felé, kérjük segítségét. Kiáltsunk Hozzá, mint oly sokan tették: Uram, Jézus, könyörülj rajtam! Azért szenvedett a kereszten, hogy felszabadulhass. Az Ő halála életet jelent a Benne hívő számára. És már megszabadulva, az Ő vezetésével élhetünk tovább. A megszabadult, lelkében meggyógyult ember Neki szolgál. Nincs jobb, mint az Úrnak szolgálni.  Mindezt, amit a Szentírás Jézusról mond, ki lehet próbálni. Aki ezt megteszi, megtapasztalja, hogy minden valóság. Ami ezredévekkel ezelőtt megtörtént, az ma is megtörténhet, a saját életünkben. Jézus ma is Szabadító.
Pál apostol a kiáradó, egész embert átformáló kegyelemről ír (1Tim 1,12-20). Mert a kegyelem nem egy szakkifejezés, hanem Isten életet formáló tette. A kegyelem ma is valóság. Elvégzi azt, amit nem is gondolunk. Az apostol a saját életében tapasztalta meg, hogy olyan embert formált át és tett szolgává az Úr, akiről senki nem gondolta, hogy valaha is Jézus tanítványa lesz. Még ő maga sem gondolt ilyet. Jézus ellensége volt, ám kiáradt a kegyelem, nemcsak cseppekben, hanem mint egy folyó, elárasztotta Pált, majd nem maradt bezárva a mederbe, hanem tovább áradt mások felé. A kegyelem ma is bőven árad, engedjük, hogy elárassza az életünket, és más emberré tegyen. Ahol a kegyelem megjelenik, ott újjá lesz minden. Ott tele lesz igaz örömmel és békességgel a szív, és ott valóban új irányt vesz az élet.
Pál belső embere megváltozott, erőszakoskodóból a szeretet himnuszának írója és a mindig örömnek az apostolává lett. A kegyelem csodálatos munkát végez, tedd ki hatásának az életedet. A kegyelem azt jelenti, vége az erőlködésnek. Nincs görcs a gyomorban, mert Ő munkálkodik. Vele a lehetetlen is lehetségessé válik.
Pál saját életében élte át, hogy Jézus küldetése nem az igazakhoz, a vallásukban megelégedettekhez szólt, hanem a bűnösökhöz. Azért jött, hogy megmentse a bűnösöket, azokat, akik ezt maguk is látják. Pál elsőnek látja magát a bűnösök közt, ezért van tele a szíve hálával. Egy Krisztust üldözőhöz is eljött  a kegyelem, egy ilyen bűnöst is megment az Úr. Ha ez így van, nincs reménytelen eset. Pál élete alátámasztja: bizony, így van, Isten a nagy mélységből is felemel, megment.
Mindezt azért teszi, hogy életünk által legyen láthatóvá mások számára is Isten hatalmas munkája. Megváltozott életünket látva reménységet találnak azok, akik még a távol vannak az Úrtól. A megtértek élete azt üzeni: az én életem is megújulhat. Van remény, ha Őt meg tudta menteni az Úr, akkor engem is. Ha a gadarai megszabadult, akkor Jézus által az én életem is újjá lehet.
És ha ezt felvállaljuk, Krisztus katonái leszünk. Erre kapunk elhívást. Harcoljuk meg a nemes, a krisztusi harcot. Ez a harc a gonosz pusztító ereje és munkája ellen irányul. Ez igazi szabadságharc. Nem fegyverekkel, hanem igével, imával és a Szentlélek által.


A BÖRTÖNÖMNEK ZÁRÁT

1.  
A börtönömnek zárát az Úr nyitotta ki,
A békességem árát az Úr fizette ki.
Hadd zengjen hát az ének az Ő nagy, szent nevének:
Dicsőség Őneki, Dicsőség Őneki!

2.  
Az Úr az élet kútját fogyni nem engedi,
A lábaimnak útját az Úr egyengeti.
Hadd zengjen hát az ének az Ő nagy, szent nevének:
Dicsőség Őneki, Dicsőség Őneki!

3.  
A szívem nincs már szennyben, az Úr emelte ki,
A helyemet a mennyben az Úr rendelte ki.
Hadd zengjen hát az ének az Ő nagy, szent nevének:
Dicsőség Őneki, Dicsőség Őneki!


Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése