Szívből

A

 papok jelentik Ezékiásnak, hogy megtisztították a templomot, a király pedig reggel azonnal a templomba megy (2Krón 29,20-36). Oda vezet az első útja, mert számára az Úrral való kapcsolat a legfontosabb. Felkelés után első az Ige, az imádság, a templom Ezékiás számára. Jó példa lehet ez a mi számunkra, hiszen a reggeli kezdés meghatározza egész napunkat. Ha az Ige, az Isten jelenlétébe való elhelyezkedés az első, akkor a napunk is más lesz. Ha az Úr elől tudunk indulni, nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, békés szívűek leszünk. Aki az Úrral beszélget, annak lénye lélekátömlesztésen megy át. Valóban megtörténik, hogy az Úrral beszélgetve eltávozik szívünkből minden káros, mérgező gondolat és indulat, a helyére pedig beáramlik Isten országa tiszta levegője, Jézus indulata. Vizsgáljuk felül sorrendünket és állítsuk helyre a rendet. Ahogyan felkelés után igyekszünk minél hamarabb reggelizni, úgy törekedjünk minél hamarabb a lelki táplálékot is magunkhoz venni. Ne halogassuk, hanem mindjárt elsőként keressük az Úrral való közösséget, tárjuk ki Előtte lényünket. Higgyük, hogy az Úr szava, az Isten Igéje orvosság, meggyógyítja minden betegségünket.

Nem is akárhogy megy a király az Úr elé. Bűnért való áldozatot visz magával. Úgy megy, hogy megvallja az Úr előtt, bűnös vagyok. Ez a helyes magatartás, látom és megvallom, hogy bűnös vagyok az Úr mércéje szerint. Aki Istenre tekint, az felismeri vétkeit, az nem mások véleményéhez igazodik, hanem Istenhez. Tehát nemcsak a népnek, hanem neki is szüksége van életrendezésre, bűnbocsánatra. Akkor tudunk jól továbbhaladni, ha előbb rendezzük életünket, múltunkat az Úrral. A szívünk mélyén rekedt régi hegek, az elfeledett bűnök hatása, romboló munkája alól akkor szabadulunk fel, ha őszintén feltárjuk múltunkat is az Úr előtt. Akkor beszélhetünk új életről, ha mindent őszintén feltártunk Isten előtt - csak az a jó kapcsolat, amelyben nincsenek titkok.

A hét-hét áldozati állat a teljességet fejezi ki. A hét a teljesség száma, és azt jelzi, hogy minden bűnnel le akar számolni a király, teljes életét Isten elé tárja. Nagyon szép jelenet, amikor az egész gyülekezet a királlyal együtt leborul az Úr előtt a templomban. Szép jelenet ez, mert a király is le tud borulni, ezzel kifejezi, hogy Isten az Ő Ura, fölötte is van tekintély. Másrészt azért megragadó, ami történik, mert mindez szívből jön. Lehet kényszeríteni, hogy valaki leboruljon egy uralkodó előtt, de itt szó sincs kényszerről, itt mindenki átéli bűnei bocsánatát, Isten megújító kegyelmét, és a hála térdre kényszeríti őket. Jó, ha minket is a hála, a magasztalás térdre kényszerít az Úr előtt.

A gyülekezet áldozati ajándékokat visz az oltárra, de ezt is szívből teszik. Akit a szíve indít. Az a csodálatos, amikor szívből cselekszünk, amikor a szívünk indít szolgálatra és adakozásra. Az ilyen megmozduláson mindig áldás van. Tegye ilyen hálássá az Úr szívünket, és adja, hogy mi is mindent szívből cselekedjünk. Abban gyönyörködik az Úr, ami szívből fakad. Az a jó, amikor egymás felé is nem kötelességből, hanem szívből szolgálunk, szívből nyilvánulunk meg. Az első keresztyének is szívből vitték az evangéliumot, mert megtapasztalták az erejét, átélték az Úr megbocsátását.

Jézus elmondja, hogy nem véletlenül született a világra, és nem véletlenül hal meg, hanem küldetést hajt végre (Jn 16,4/b-15). Ugyanígy, mi sem véletlenül születtünk meg, hanem azért, mert küldetésünk van. Felismertem-e már az Úr életemre elkészített tervét? Látom-e, hogy elsőrendű feladatom az evangélium továbbadása?

Istennek terve van minden ember életével társadalmi helyzetétől, bőre színétől, anyagi állapotától függetlenül. Sőt, ezek az Úr szeme előtt lényegtelenek, hiszen már születése előtt elrendelte, hogy gyermekei lehessünk. Azért jött el Jézus, hogy lehetővé tegye számunkra az atyai házba való hazatalálást. Hazataláltam már?

Az Úr szerint az a jobb, ha Ő elmegy. A tanítványok ezt másképp látták. Mi is gyakran nem azt látjuk jónak, amit az Úr annak lát. Kérjük, igazítsa helyre látásunkat, gondolkodásunkat.  Jézus elmenetele után egy cserére kerül sor, az Ő helyére jön a Szentlélek, Aki által Jézus már a szívünkben foglal helyet. A Szentlélek által velem van az Úr. Ezen örvendezhetek, és így jobban átélem jelenlétét és vezetését.

A Szentlélek mutat rá bűneinkre, és számára a bűn az, hogy nem hiszünk Jézusban. Jó ezt tudni, mert Isten számára ez a bűn: elküldte a Fiút, és az ember nem hisz Benne, nem hisz Neki. Pedig Ő mindent értünk és a javunkra cselekedett. Jézus által van üdvösségünk, és ha Rá hallgatunk, jó irányba haladunk. A Szentlélek az igazság Lelke is, aki folyamatosan vezeti a tanítványokat az igazságban. A Szentlélek folyamatosan tanít, és így mélyíti hitünket, serkenti engedelmességünket. Engedjük, hogy megmutassa mindenben az igazságot. Az ember nem ismeri az igazságot, mert az igazság Jézus. A Szentlélek, lépésről lépésre ismertet meg Vele, és minden élethelyzetben aktualizálja azt a számunkra. Mindent vigyünk a Szentlélek elé, Ő majd megmutatja, mi is az igazság. Mert nem az az igazság, amit mi annak vélünk, amit a társadalmak igaznak tartanak, hanem, amit az Úr mond igaznak. Erre az igazságra vezet el a Lélek.

Szívemet hozzád emelem

1. Szívemet hozzád emelem, És benned bízom, Uram; És meg nem szégyeníttetem, Nem nevet senki rajtam, Mert szégyent nem vallanak, Akik hozzád esedeznek, Azok pironkodjanak, Akik hitetlenül élnek.

2. Útaid, Uram, mutasd meg, Hogy el ne tévelyedjem; :/: Te ösvényidre taníts meg, Miken intézd menésem. És vezérelj engemet A te szent igaz Igédben; Oltalmazd életemet, Mert benned bízom, Úr Isten.

3. Emlékezzél jóvoltodból Nagy kegyelmességedre, :/: Emlékezzél irgalmadról, Mely megmarad örökre. Ifjúságomnak vétkét, Kérlek, hogy meg ne említsed. Sőt nagy kegyességedet, Én Istenem, megtekintsed.

4. Jó és igaz az Úr Isten Mind örökkön-örökké, :/: A bűnösöket térítvén Ő igaz ösvényire; És a nyomorultakat Életükben igazgatja, Nagy kegyesen azokat Az ő útában megtartja.

5. Az Istennek minden úta Kegyesség és nagy hűség :/: Azoknak, kik mondására Gondot tartnak mindvégig. Énnékem kegyelmezz meg, Uram, a te szent nevedért. És bűnömet bocsásd meg, Ne ostorozz nagy voltáért!

6. Aki az Úr Istent féli És tiszteli szívében, :/: Azt ő nagy híven vezérli Igaz ösvényeiben. Nagy békességben annak Minden jó bőven adatik, És ő maradékinak Gazdag örökség hagyatik.

7. Az igaz istenfélőknek Megjelenti titkait, :/: És az őbenne hívőknek Megmutatja kötésit. Istenhez szemeimet Felemelem szüntelenül, Ő megőriz engemet, Lábam kivonssza a tőrbül.

8. Térj azért hozzám, Istenem, Tekints reám kegyesen, :/: És kegyelmezz meg énnékem, Mert élek szegénységben. Nyavalyája szívemnek Napról napra mind öregbül; Uram, add végét ennek, Végy ki engem ez ínségbül!

Isten áldásával.