2018. november 10., szombat

Hirdesd az Úr hatalmas tetteit!


A
 pusztai tartózkodás alatt megkapják az ünnepek rendjét, és már ott is mutatnak be áldozatot (4Móz 29,1-11). Mert az Úrral való kapcsolat nincs helyszínhez kötve. Még nem áll a templom, sok idő eltelik addig, de kapcsolat, istentisztelet van. Nem az a lényeg, milyen közeg vesz körül, mert mindenütt figyelhetek az Úrra. Másrészt a körülmények próbák is, mit kezdek velük, hogyan élem meg őket. Megtalálom-e az Urat a mindennapjaim, feladataim, problémáim közepette is? Tudok-e mindig felfelé tekinteni? Van-e bennem igény az elcsendesedésre, az Úr szavára való figyelésre?
Az ünnep napja teljesen az Úré, függetlenül attól, hogy szombatnapra esik, vagy sem. Ezzel Isten rámutat: nemcsak a hetedik napon, nemcsak egy héten egy nap van Rá szükségünk, hanem állandóan. Igénk rámutat: az ünnep egész napos legyen. De itt nem egész napi programokon való részvételről van szó, hanem arról, az egész napot szenteljük Neki, töltsük Vele. Semmi munkát ne végezzünk. Az istentisztelet napja mindig „csak neked” nap! Azt jelenti ez, hogy Isten neked szánja azt a napot, csak Veled akar lenni és beszélgetni. Hát nem nagyszerű, az egész mindenség Ura és Istene, Jézus Krisztusban Atyám, csak velem akar eltölteni egy napot! Ennyire fontos vagyok Neki, és így szeret.
Az áldozatok az Úrnak szólnak, kedves illatú áldozat az Úrnak. Tehát nem én vagyok a lényeg, nem nekem és nem rólam szól. Ezzel üzen az Úr: ne másokra figyeljünk, ne azt nézzük, milyen állatot visz bemutatni a másik, ne az legyen a szívünkben, látják-e, amit én teszek. Kinek szól az én áldozatom, a szolgálatom? Mi motivál? Engem lássanak és ismerjenek el, vagy mindent az Úrnak teszek? Az Úrnak akarok jó illatú, kedves áldozatot bemutatni? Őt akarom dicsérni? Kedves illat-e az életem? Gyönyörködik-e mindennapjaimban az Úr?
Nagyszerű, megerősítő Péter levele (1Pét 2,1-12). Olyan jó olvasni, mert az igére, az Úr szavának erejére mutat rá. Az ige biztos pont ebben a bizonytalan világban, hiszen minden elmúlik, de az Úr igéje örökre megmarad. Ha minden elmúlik, mert olyan, mint a mező virága, akkor a céljainkat is ennek megfelelően kell alakítani. Mi a fontos nekem? Karrierépítés, sikerek, emberi dicsőség? Ezek is elmúlnak. Elmúlnak, mert ehhez a világhoz tartoznak, nem vihetem magammal az érdemeimet sem, az Úr előtt már csak az számít, hogy Krisztusban vagyok-e elrejtve. Egyedül az Úr Jézus érdeméért kapok örök életet. Innen oda semmit nem lehet átcsempészni, ami itt fontos, ami itt számít, az Isten előtt nem jön számításba. Az Úr azt nézi, hogy Jézus vére megtisztított-e, Neki élem-e az életemet?
Neki élni, Őhozzá tartozni, keresztyénnek lenni azt is jelenti, hogy amikor az Úr újjászül, megváltozik az életem. Már nem úgy mennek tovább a dolgok, mint eddig, hanem van, ami lemarad. Az ige így mondja, vetkezzük le. Előbb újjászületek Isten munkája által, és ezután levetem azt, ami Neki már nem felel meg. Mert ami ebben a világban elfogadott, az Isten országában nem. Itt más életvezetés, más módszerek az elfogadottak.
Az igét azért olvassuk, hogy mint egy tükörben a saját szívünket vizsgáljuk meg. Mi az, ami bennem van, mi az, amit nekem kell levetni? Hogyan állok a gonoszsággal, az irigységgel, a rágalmazással? Ezek ma a legtöbb ember életében jelen vannak, mert mindenki a saját boldogulását tartja szem előtt. Az előbbre jutás érdekében megengedhetőnek tartják mások félretaszítását, befeketítését, de Isten országában már nem én vagyok a lényeg. Itt minden Krisztusról szól, és a cél: Őt felmutatni az embereknek. Aki Krisztusban van, és így Isten Atya a számára, az nem irigykedik másokra, mert Isten gazdag lehetőségekkel rendelkezik, és elég odamenni Hozzá, kérni Tőle. Ő nagyon jól tudja, mire van szükségem, és azt a maga idejében meg is adja. Az irigység nem a szükségeinkre irányul, hanem legtöbbször olyan dolgokra, amire nekünk nincs is igazán szükségünk, elvagyunk nélküle, de nem tudjuk elviselni, hogy másoknak van, nekünk pedig nincs. Azonban ezt is le lehet vetkőzni, van Szabadító, Aki kiveszi a szívemből az irigységet. Mert csak Ő tudja ezt levenni rólam.
A hívő élet növekedő élet, megszületünk lelki csecsemőként. Egy hetven éves ember is lehet lelki csecsemő, ha akkor született Isten igéje által újjá. Ezért növekedésre van szükség. Mindenkinek növekednie kell a hitben, ehhez pedig táplálkozásra van szükség. A hívő ember tápláléka a tiszta és hamisítatlan lelki tej, vagyis az ige. Nagyon fontos, hogy ne különféle irányzatok véleményéhez igazodjunk, hanem az ige legyen a mérce. Olvassuk és tanulmányozzuk rendszeresen, és akkor növekedni fogunk. Meglátjuk Isten akaratát, különbséget tudunk tenni jó és rossz tanítás között. Van-e növekedés az életemben? Ha nincs, akkor a táplálkozással van baj. Ha nem jól táplálkozom, megbetegszem. Nem lehet mindig könnyű eledelt fogyasztani, egy idő után át kell térni keményebb eledelre.
Más képpel is elmondja ezt az apostol, fel kell épülni lelki házzá. Nem elég, hogy téglák lettünk, hanem épületté kell válni. Az épület alapja Krisztus. Ő az a kőszikla, akire építve az életünket, hitünket, ellenállókká válunk. Mert viharok mindig lesznek, de a kősziklára épült ház megmarad.
Aki megismerte Isten kegyelmét, annak az Úr Jézus a legdrágább kincs, mindennél többet ér. És erről az beszél is. Elmondja másoknak. Azért emel ki Urunk a bűnből, hogy másoknak is Őt hirdessük, hatalmas tetteiről beszéljünk. Mégpedig úgy, ahogy amit elmondunk, azt hitelesíti az életünk. Látszik a mindennapjainkban, hogy bennünk is történt változás, mi is növekszünk, mi is ige szerint élünk.
Ma is Őt hirdessük, mondjuk el mindazt, amit az életünkben elvégzett, beszéljünk a kegyelemről, Isten megoldásáról. Mert csakis ez segíthet a mai emberen és az egész világon. Hirdesd ott, ahol vagy, mert ez nemcsak a lelkészek, igehirdetők feladata, mindenkit erre hív el az Úr, aki meghallotta a hívást, és elindult követni.


Ó, Sion, ébredj, töltsd be küldetésed

1. Ó, Sion, ébredj, töltsd be küldetésed, Mondd a világnak: hajnalod közel! Mert nem
hagy az, ki népeket teremtett, Senkit sem éjben, bűnben veszni el. Légy örömmondó
békekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

2. Lásd: millióknak lelke megkötözve, Rabláncként hordoz sötét bűnöket; Nincs kitől
hallja: Megváltónk keresztje Mily gazdag élet kútja lett neked. Légy örömmondó békekö-
vet, Hirdesd: a szabadító elközelgetett!

3. Mondd minden népnek: elveszett juháért Mit tett a Pásztor - csuda szerelem - Földig
hajolt a kárhozott világért S meghalt alant, hogy élhess odafenn. Légy örömmondó bé-
kekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

4. Küldj fiaidból, akik nemhiába Élvezik kincsed: Hirdessék szavad; Öntsd lelked értük
győzelmes imába: Mindent, mit adtál, Krisztus visszaad. Légy örömmondó békekövet,
Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!

5. Ő visszajön, Sion, előbb, mint véled, Felfedi titkát minden szív előtt. Egy lélekért se
érjen vádja téged, Hogy temiattad nem látta meg Őt. Légy örömmondó békekövet, Hir-
desd: a Szabadító elközelgetett!

Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése