|
H |
a Izráel nem űzte ki az idegen népeket, akkor az Úr ezt nem tette meg helyettük (Bír 3,1-11). Ott maradtak és próbát jelentettek a számukra. Ha Izráel nem engedelmeskedik és megtűri a bálványimádást maga között, akkor általa az Úr megpróbálja őket. Ki fog derülni mennyire állhatatosak. A mi életünket is megpróbálja az Úr. A nehéz élethelyzetek mutatják meg mennyire bízunk Benne. Isten arra kíváncsi, szeretjük-e teljes szívünkből Őt.
De az életre is felkészít általuk Isten. Izráel nem mondta el a következő generációnak a történelmüket, nem beszéltek a harcokról, amiket a föld birtokbavételéért kellett megvívni. Meg akarták őket kímélni a véres jelenetektől. Azonban az élet harc. Beszélni kell a küzdelmekről, és meg kell tanítani az utánunk jövőket Isten országáért harcolni. Ezt felejtették el Izráel fiai. Azonban Isten kiképzi népét. Megtanítja őket a hadviselésre. A gonosz nem pihen, és ha Isten gyermeke nem tud harcolni, elbukik. Azonban már nem egyedül kel megvívni ezeket a csatákat, az Úr hatalmára támaszkodhatunk. Az ige pedig rámutat az Úr korábbi győzedelmeire. Beszéljünk, tegyünk bizonyságot Isten hatalmáról, hogy legyen miből erőt meríteni. Annyi mindent fontosnak tartunk, de odafigyelünk arra is, hogy elmondjuk mit tett értünk az Úr?
Izráel nem állta ki a próbát, nem tudott megmaradni a hitben. Olyan akart lenni, mint a többi nép, így azután összekavarodott az ott élő kánaániakkal. A férfi nő kapcsolat mindig veszélyes terület. Ezen keresztül gyakran elbuktatja övéit az Úr. Sokan azt gondolják mindegy hová tartozik a másik, csak higgyen Istenben. A pogányok is hittek, csakhogy a bálványokban, és Izráel fiait eltérítették az Úrtól. Mindez úgy ment végbe, hogy azt gondolták ez tetszik az Úrnak. Sátán megtéveszt, a világ propagandája által hat ránk. Ne engedjünk Neki, hanem figyeljünk Isten szavára!
Nagyon fontos, hogy rendszeresen elcsendesedjünk, és bele nézzünk az ige tükrébe. Mert tudjuk megállapítani, tetszik-e az Úrnak, amit teszünk, ahogy élünk. Ne a környezetnek akarjunk tetszeni, hanem az Úrnak. Becsapjuk magunkat, amikor megelégedünk, mert tetszik a körülöttünk élőknek az, ahogyan mi élünk. Mindig tekintsünk felfelé és kérdezzük meg: De, mit mond az Írás? Aki ezt a kérdést felteszi, választ kap rá. Meg fogja tudni, Isten hogyan látja őt.
Itt arról értesültek, hogy Isten rossznak látja, amit tesznek. Lehet, hogy ma is ezt mondja az Úr, rossznak látja azt, ahogyan élünk, amit teszünk. Miért? Mert a világhoz, a politikához, a nem hívőkhöz igazodunk. Izráel a támadás a kiszolgáltatottság idején az Úrhoz kiált. Vajon mi is így teszünk? A tehetetlenség idején döbbennek rá, hogy van Istenük. Van, Akit segítségül lehet hívni. Azonban korábban is segítségül hívhatták volna az Urat. Azért adja az igét, hogy általa segítsen, utat mutasson. Ha az igét komolyan vesszük, elkerülhetjük ezeket a nehéz helyzeteket. De, ha belekerültünk, forduljunk az Úrhoz, hívjuk Őt segítségül. Tanuljuk meg, hogy egyedül Ő tud segíteni.
Pál élete hatalmas fordulatot vett (ApCsel 9,19/b-43). Azonnal hirdeti, hogy Jézus az Isten Fia. Ami korábban elképzelhetetlen volt, azt most teszi. Megvallja, eljött a Messiás, és a názáreti Jézus az. Hatalmas változás, megrendítő vallomás. Kicsoda nekem Jézus? Én is így látom Őt? Nekem is Isten Fia Ő?
Ezzel beiratkozik az Úr iskolájába, hamar üldözött válik az üldözőből. De ez nem vissza veti, hanem előre viszi. Rádöbben, hogy mindez az első lépés az úton. Tanulnia kell még, mert amit eddig tanult, ahová eljutott Isten országában, nem elég. Isten országát nem alapozhatjuk világi ismereteinkre. Nem építhetünk a hitetlenségünkből hozott építő elemekre. Itt egy egészen újról van szó. Mindent újjá kell építeni, az Úrtól kapott elemekből. Saul vállalja mindezt és ismét beül az iskolapadba., Most már Jézus tanítványaitól tanul. Megismeri az Úr életét, tetteit és tanításait, összeveti az ószövetségi ígéretekkel, és így formálódik ki a népek apostola. Engedjük, hogy az Úr minket is tanítson. Igyekezzünk Őt minél jobban megismerni.
Az Úr kiemelte Sault az üldözők sorából, és így kihúzta az ellenség méregfogát. Ennek következtében békességük volt, és növekedtek. Áradt az evangélium. Az Úr mindig a legjobb megoldást készíti övéinek. Megoltalmazza őket, a legnagyobb veszélyben is. Az Úr az igazi oltalom.
Péter elindul és végigjárja a gyülekezeteket. Az ige munkálkodik, újabb gyülekezetek jönnek látre, és Péter megy, hogy tanítsa őket, tovább segítse az Úr ismeretében, és a keskeny úton. Tovább kell menni. A tanítványság növekvő élet. Liddában is megismerik, az Úr ma is ugyanaz. Elképzelhető, voltak akik azt mondták, Péter, amikor veletek volt Jézus lehet, hogy nagy dolgokat tett, meggyógyított betegeket, de ma már ilyesmi nem történik. Amikor Péter eljut Éneászhoz, bemutatja az Úr hatalmát. Rámutat, Jézus ma is gyógyít, szabadít. Jézus nem változott meg. Ma is hatalmasabb minden nyomorúságnál. Aki Hozzá fordul, az nem csalódik. Egy a lényeges, hogy akarjak gyógyulni, és higgyem is az Úr képes megtenni. Gyakran nem is akarnak új életet az emberek. Nem akarják, hogy az Úr meggyógyítsa bűnös szívüket. Péter rámutat, nem az Úrral van a baj, hanem a mi hitünkkel. Nekünk is azt kell mondani, hiszek Uram, de légy segítségül hitetlenségemben. Segíts, hogy ne csak elméleti legyen a hitem, hanem gyakorlati. Jézus Krisztus valóban, tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.
Jézus meggyógyít téged, mondja Péter, de amikor ez megtörténik, magad vesd be az ágyadat. Eddig ezt más tette meg helyetted. Az új életről ez lesz a bizonyságtétel. Amit eddig más végzett el, azt most te teszed. Éneász azonnal felkelt. Amikor az Úr szól, azonnal mozdulok, és teszem, amit mondott.
Péter megy tovább, illetve megy, mert hívják, meghalt egy nőtanítvány. Péter nem ijed meg. Nem mondja, mit tehetek én itt. Nem fél a kudarctól, hanem megy, viszi Jézust a szívében. Az apostol imádkozik, és ez elmondja, ő valóban nem tud tenni semmit, de ismeri azt, Aki igen. A feltámadott Úrhoz fordul. Ő legyőzte a halált, és itt is, most is, tud cselekedni. Igen, Ő a halottakat is életre kelti. Ki tud hozni a lelki halálból, és majd a Benne hívőket kihozza a testi halálból is. Forduljunk imádságban az Úrhoz halottnak tűnő életünkkel, dolgainkkal. Az Ő szava ma is életre kelt.
AZ ÁLDOTT ORVOS ERRE JÁR
1.
Az áldott Orvos erre jár,
A drága Főpap, Jézus.
Igéje szól, szívünkbe száll,
Egyetlen üdvünk Jézus.
Halld, mint zeng az égi kar
Áldott visszhangjaival!
Szívemben is zeng e dal:
Jézus, Jézus, Jézus!
2.
Ki minden vétket megbocsát,
S bűnünk eltörli: Jézus.
Megnyitja a menny ajtaját,
S vezérel minket Jézus.
Halld, mint zeng az égi kar
Áldott visszhangjaival!
Szívemben is zeng e dal:
Jézus, Jézus, Jézus!
3.
Ti gyermekek, kicsik, nagyok,
Tiétek is lett Jézus,
Csak útjain haladjatok,
És véletek lesz Jézus.
Halld, mint zeng az égi kar
Áldott visszhangjaival!
Szívemben is zeng e dal:
Jézus, Jézus, Jézus!
4.
S ha egykor égbe térhetünk,
Miénk örökre Jézus,
Trónjánál zendül énekünk
E drága névről: Jézus!
Halld, mint zeng az égi kar
Áldott visszhangjaival!
Szívemben is zeng e dal:
Jézus, Jézus, Jézus!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése