Van mondanivaló

I

sten győzelemmel ajándékozta meg Gedeont és csapatát (Bír 8,1-12). Isten tartja a szavát, azt mondta, kezükbe adta Midjánt, és így is történt. Gedeon megismerhette az Úr hatalmát. Mert mindig az a lényeg, minél jobban ismerjük meg az Urat. Erősödjön a Belé vetett bizalmunk. Isten ilyen győzelmekkel erősíti a hitünket. Jól látható, hogy valóban Ő adta a győzelmet. Gedeon magától nem tudta volna ezt elérni. Ez a győzelem mindig erőforrása lesz, ebből tudnak meríteni. Amikor elakadnak, ismét ellenség szorongatja őket, erre a győzelemre visszagondolva, még inkább fognak bízni az Úrban. A jelen győzelme, a jövő erőforrása.

Az efraimiak letámadják Gedeont, de mindez utólag történik. Látják a győzelmet és úgy gondolják, kimaradtak a dicsőségből. Nem veszik észre, hogy ez nem Gedeon győzelme, hanem Istené. Mindig az ember akar látszódni. Az efraimiak utólag reklamálnak, de nem ajánlották fel segítségüket. Miért kell mindig hívni? Miért nem látjuk meg, ha az Úr ügyében tenni kell valamit. Olyan könnyen tudjuk mondani, nem szóltak nekünk, nem vontak bele a dolgokba. Azonban Isten gyermeke magától is megláthatja, mikor kell segíteni. Az új élet új látást ad, meglátom a másik szükségét, a gyülekezet problémáját, amiben segíthetek. Az Úr Jézusra ez a látás volt a jellemző. Efraim nem látja meg, mi a dolga, vagy talán nem is akarja. Csak várja, hogy szóljanak, de úgy gondolja nem baj, ha kimaradok. Miért? Mert a harcban meg lehet sérülni és el is lehet esni.

Nincs oka Efraimnak megsértődni, mert Isten csak háromszáz főt akart. a többit hazaküldte. Ha hívja őket Gedeon, akkor Isten fogja szabadságra küldeni őket. Isten terve mindig kiváló, nincs hely benne az emberi okosságnak, sem a sértődésnek.

A Szukkótban lakók is támadják Gedeont, lenézik őt, és nem tartják győztes vezérnek. Isten gyermekének sok mindennel meg kell küzdenie. Segítség helyett támadást kap. Mert könnyebb bántani a másikat, mint segíteni neki. A szukkótiak nem látják, hogy a Midján feletti győzelem őket is érinti. Ők is szabadok lesznek az elnyomás alól. Mivel ezt nem látják nincs hála a szívükben. Látjuk-e Isten munkáját? Látjuk-e, hogy amit Jézusban elvégzett az minket is érint? Van-e hála a szívünkben azért, mert kivívta nekünk a győzelmet. Ragadjuk meg, és éljünk Belőle hálás szívvel.

Gedeon nem bizonytalanodik el, tudja, hogy győzni fog. De ez a győzelem is az Úr ajándéka. Isten adja a kezébe a két vezért. Istenre végig számíthatunk. Mindig azzal a hittel álljunk harcba, hogy most is kezünkbe adja a győzelmet. Nincs olyan baj, nyomorúság, ami ellen ne lenne esélyünk a győzelemre. Az Úr neve ma is szabadítást ad.

Pál apostol az ószövetségtől, Izráel történetétől, eljut Jézusig (ApCsel 13,23-37). És ez a lényeg, onnan indul, ami összeköti őket, de nem ragad le a múltnál, hanem rámutat Isten jelenben való munkájára. Isten ma is munkálkodik. Keresi a bűnös elveszett embert, mindezt Jézusban teszi. Az egyetlen remény minden kor embere számára, Jézus. Pál beszéde rámutat, nekünk is el kell jutni Jézusig. Nem ragadhatunk le sem népünk történeténél, a világ eseményeinél, a megélhetés gondjainál, mert akkor a lényegről maradunk le. Az Úr Jézus megismerése nélkül nem változik semmi.

Isten Jézust adta üdvözítőül mind a zsidók, mind a pogányok számára. Keresztelő János is Őreá mutatott. Az emberek azt gondolták János a Megváltó, ő azonban ezt elutasítja: Nem az vagyok, akinek gondoltok. Nem akar a Messiás szerepében tetszelegni, mert tudja, hogy nem ő az. Isten mindenkinek megmutatja helyét az Ő országában, és János meglátta, és vállalja. Az Úr nekünk is megmutatja hol a helyünk, és ha ezt meglátjuk, akkor békességgel és bizonyossággal végezzük feladatainkat.

Pál rámutat a próféták szavai, az ige által fel lehet ismerni Jézust. Ő az ige alapján látja, hogy valóban Ő a Krisztus. Azt is igazolja szintén az igére építve, hogy Jézus bűntelen volt. Minden úgy történt, ahogy meg van írva. Ezért fontos Isten igéjéhez szabni magunkat. Az ige vezet el Jézushoz, az üdvbizonyossághoz.

Az ember megölte Jézust, de Isten feltámasztotta őt a halálból. De Isten, és mindig ez számít. De Isten, ezzel az Úr tovább lép. Ne arra figyeljünk, amit emberek tesznek, hanem legyen szemünk előtt ez a „de Isten.” Ez azt üzeni, hogy Isten a legreménytelenebb helyzetben is tud cselekedni. Nem a halálé az utolsó lépés, hanem Istené. Isten kihozta Jézust a halálból, így Ő él. Megjelenései által bizonyította, hogy valóban él. Élő Urunk van. Pál ezt az élő Urat hirdette. Azt, aki a saját életét is megváltoztatta. Jézus él, megjelent Pálnak, és sok ember életében megjelenik, szava és ereje által Szabadítást ad a bűnből, és minden szenvedélyből. Aki találkozik Vele az új emberré lesz. Jézus él, ez azt jelenti, van segítségünk. Van, akihez oda lehet menni, van Kihez kiáltani. Mivel Jézus él és ma is munkálkodik, van miről beszélni. A tanítványnak mindig van mondanivalója, és ez nem más, mint az, hogy mit tett és mit tehet Jézus. Mert Ő nemcsak a múltban tett, hanem a jelenben is munkálkodik. Vére ma is megtisztít, és új életre szabadít fel. Szabadok leszünk nemet mondani a gonosznak, és igent mondani Krisztusnak, és az Ő akaratának.

 

 

Lelkem drága Jézusa, Hozzád hajt a félelem

 

1. Lelkem drága Jézusa, Hozzád hajt a félelem, Míg üvölt a habtusa, S nő a vész a ten-

geren, Rejts el, rejts el, itt ne hagyj, Míg eláll a fergeteg; Biztonságos révet adj, S majd

fogadd el lelkemet.

2. Nincs nekem más enyhelyem, Szívem Téged hív s keres, Ó, maradj itt, Mesterem,

Őrizz, adj erőt, szeress! Véled állom a vihart, Hit s erő Te vagy, Te Szent, Szárnyad ár -

nyával takard Fejemet, a védtelent.

3. Csak Te kellesz, én Uram, Benned mindent meglelek; Támogasd, ki elzuhan, Gyó -

gyítsd meg, ki vak s beteg. Szent szavadra hallgatok, Tévedés az én bajom, Én hamis -

ság s bűn vagyok, Te igazság s irgalom.

4. Kegyelem vagy, égi jó, Mely minden bűnt eltörül, Hagyd, hogy gyógyító folyó Tiszto-

gasson meg belül. Élet-kút vagy, lüktetés, Vízmerítni drága hely, Ó, buzogj fel bennem

és Öröklét felé emelj.

 

 

Isten áldásával.