2021. május 5., szerda

Pikkelyek nélkül

 

A

z élet megy tovább, de nem mindegy hogyan megy (Bír 2,1123). Izráel a környező népek szokásához alakította életét. Nem azon az úton ment tovább, amelyre Isten állította őket. Nem akartak különbözni. Valószínűleg a saját eltérő hitük, vallási gyakorlatuk, és életformájuk miatt úgy ítélték meg, el vannak maradva. Fejlődni akartak. És elhitték, a fejlődés nem más, mint más népekhez, más emberekhez igazodni. Ők ezt jónak is látták. Azonban Isten rossznak tartotta. Előre megmondta, ne vegyék át más népek isteneit, de nem hallgattak rá. A világnak erős hatása van, megkísért, hogy hozzá akarunk igazodni. Olyanok akarunk lenni, mint a többi ember. Elhisszük, hogy ez a fejlődés. Izráel is elhitte. Úgy gondolták a fejlődés azt jelenti, olyanná válok, mint mások. Sátán ma is ezt hirdeti. Légy olyan, mint a többi ember. Ne különbözz! Azonban Isten arra hív el, hogy olyanok legyünk, mint Jézus. Életünknek Őt kell megjelenítenie.

Amit a világ, a környezet, vagy én jónak látok, az nem mindig jó az Úr szemében. Felülnézetből minden más. Ezért mindig figyeljünk felfelé, és amit jónak látunk, vigyük az ige fényébe. Az Úr igéje mutatja meg, hogy Isten is jónak látja ezt a dolgot, vagy azt az utat, amit tervezek.

Izráel úgy gondolta, ha átveszi a környező népek kultuszát nagyobb biztonságban lesz. Azonban ez bizalmatlanság az Úr irányába. Ezzel az Urat bosszantják, mert igazi biztonságot Ő tud adni. Meg is tapasztalták ennek igazságát. Amikor bajba kerültek nem tudtak ellenállni az ellenségnek. Vereséget szenvedtek, és nagy nyomorúságba jutottak. A bálványok nem megsegítenek, hanem fölénk nőnek, rabjukká válunk.

Jó azonban látni, hogy mindezek ellenére az Úr nem hagyta őket magukra. Bírákat kaptak, és azok által Isten megszabadította őket. Annyiszor átélték Isten hatalmát, de amikor a helyzet javult, mindig visszatértek bálványaikhoz. Miért? Mert nem kaptak új szívet. Az ember saját erejéből nem tud elszakadni a bálványoktól, a világ életmódjától. Csábít a világ, és mi nem tudunk nemet mondani. A régi szív enged a csábításnak, sőt maga is vágyakozik mindarra, amit másoknál lát. Szabad akar lenni, mert a régi természet Isten nélkül gondolja magát szabadnak. Meg kell látnunk, új szívre van szükségünk, mert mi nem tudunk úgy élni, hogy az Isten előtt is jónak tűnjön.

Izráel igen nyomorult állapotba jutott, olvassuk. Miért? Mert nem az Úrra hallgattak. Nem azt tették, amit mondott nekik. Azért jut sok ember igen nyomorult állapotba, mert nem az Úrra figyel és nem engedelmeskedik Neki. Azonban ez az állapot lehetőség is arra, hogy magunk is rádöbbenjünk hová jutottunk, és meglássuk a megoldást is. A tékozló fiú is a nagyon mély és elesett állapotban döbbent rá, van atyja, akihez hazamehet. És miután erre a felismerésre eljutott, hazament. És ez a próba. Az Úrhoz fordulok-e? Hazamegyek-e, mint a tékozló fiú, vagy magam próbálkozok. Ragadjuk meg az Úr kezét, fogadjuk el a segítséget, vegyük komolyan tanácsát, és induljunk el Vele.

Dicsőség az Úrnak! Nincs Hozzá fogható, egy ilyen veszedelmes személyt, a maga szolgálatába állít (ApCsel 9,10-19/a). Az Úr átformálja Saul életét. Ez a gyilkos indulatú ember, aki elvakultan megy előre, most látni fog. A háromnapos vakság azt is jelzi, ilyen voltál eddig. Elvakultan rohantál előre, és nem láttad az Urat. Sault az Úr választotta ki, edénnyé formálta az életét. Üres edénnyé vált az ifjú Saul, és ezt az edényt immár az Úr tölti meg. Ő minket is meg akar tölteni. Ami életünk is edény, de vajon milyen tartalommal bír?

Damaszkuszban van egy Anániás nevű tanítvány, aki megszólítható. Amikor az Úr nevén szólítja így szól: Itt vagyok, Uram. Én is ezt mondom? Megszólítható vagyok és az Úr rendelkezésére állok. Feladatot kap, és nem mondja, Uram olyan elfoglalt vagyok. Még meghalni sincs időm. Tegyük hozzá, arra mindenkinek lesz ideje. Jó, ha a halálunk előtt, az Úrra is lesz időnk.

Olyat hall az Úrtól Anániás, amit képtelen elfogadni. Saul imádkozik, és ez az imádkozás már más, mint ahogy eddig tette. Most már Jézussal van kapcsolatba, és van látása is. A háromnapos csendben és imádságban meglátja az Úr kérdésére a választ is. Azért üldözte, mert pikkelyek voltak a szemén. Eddig gondolkodása, életmódja, a vallása akadályozta, eltakarta a látását. Mondhatnánk, a tudós Saul vak volt. A kegyelem nyitotta meg a szemeit.

Az Úr elmondja Anániásnak, hogy Sault kiválasztotta, most már az Ő eszköze, és hordozni fogja a nevét. Arra hív el az Úr, hogy az Ő nevét vigyük el másokhoz. Most már nem a saját neve a fontos. Nem akar már hírnevet, hanem Jézus nevét ismerteti meg. Azt a nevet, amelyben élet van. Ez a név adott neki új látást, új életcélt. Amikor ezt Anániás meghallja, elmegy az Egyenes utcába, megkeresi Sault. Rossz véleménye volt erről az emberről, de az Úr szavára megváltoztatta a véleményét, és elmegy hozzá. Talán még fél, de engedelmeskedik. Engedelmessége eredményeként, csodát lát. Megtudja, jó az Úrra hallgatni, mert amit Ő mond, az úgy van. Isten megmutatta tanítványainak hatalmát. A legdühöngőbb ellenségtől sem kell félni, mert az Úrnak van hatalma megszabadítani tőle. És hogyan szabadít meg? Tanítvánnyá teszi. Állományba veszi. Az üldözőből, üldözött válik. Jézusért kész lesz szenvedni is. De ez nem vakságból, fanatizmusból, hanem az Úr iránti szeretetből fakad. Sokkal többet kap Saul Jézustól, mint amit ő ad Neki. Az élete sem drága, csakhogy elvégezze futását.

 

 

Krisztusom, kívüled nincs kihez járulnom

 

1. Krisztusom, kívüled nincs kihez járulnom, Ily beteg voltomban nincs kitől gyógyulnom.

Nincs ily fekélyemből ki által tisztulnom, Veszélyes vermemből és felszabadulnom.

2. Gyújtsd meg szövétnekét áldott szent igédnek És bennem virraszd fel napját kegyel-

mednek; Igaz utat mutass nékem, szegényednek, Járhassak kedvére te szent Felsé -

gednek.

3. Várlak, Uram, azért reménykedő szívvel, Miként a vigyázó virradást vár éjjel; Hozd fel

szép napodat nékem is jó reggel, Hogy szolgálhassalak serényebb elmével.

4. Dicsértessél. Atya Isten, magasságban, Mi Urunk Krisztussal mind egy méltóságban,

És a Szentlélekkel mind egy hatalomban: Háromság egy Isten, áldj meg dolgainkban.

 

 

Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése