2021. június 5., szombat

Ne félj, hanem szólj!

 

I

sten Sámson színre lépésével jelzést adott népének, eljött a szabadulás, a felemelkedés ideje (Bír 15,9-20). Új idők jöhetnek, de ez rajtatok is múlik. Isten elkészíti a szabadulás útját, de rajtunk is múlik, hogy örülhetünk e neki. Miben múlik rajtunk? Abban, hogy meglátjuk-e az idők jeleit, és odatesszük e magunkat Isten kezébe. Pál azt javasolja, szánjuk oda testünket, Istennek való kedves áldozatul. Szánjuk magunkat oda az Úr szolgálatára. Ehhez azonban az is szükséges, hogy ne féljünk, bátran mozduljunk.

Azonban itt ez nem történik meg. Nem állnak Sámson mellé, pedig háromezer ember nem kis létszám. És már ezt is tudhatnák, Istennél ez túl nagy haderő, és Ő szereti a létszámcsökkentést. Akár háromszáz fő, de van, amikor egyetlen teljes szívből Benne hívő, bátor pásztor az elég. Szomorú, hogy azt támadják, aki segíteni akar. Nem tudod, hogy a filiszteusok az urak? Ennek így kell lenni, és nem lehet változtatni. Jobb a behódolás, a szolgaság, mint az Úrral való szabadság. Legalábbis, ez tűnik ki ebből a jelenetből. De, hogyan van velünk? Hányszor mi is lehurrogjuk azt, aki rámutat, lejárt a szolgaság ideje. Isten azt akarja, hogy szabadok legyünk. És ezt a gyülekezetnek különösen tudnia kell. Aki Krisztusban van az szabad. És minket már úgy érint a kérdés, hogy ne engedjük magunkat újra szolgaság igájába fogni. És mégis, hányszor a világot szolgáljuk, a politikát, és nem az Urat. Urunk azonban szól, küld egy igét, és rámutat, élhetsz szabadon. Ellen lehet állni a filiszteusoknak, a bűnnek, a világnak, sátánnak. Mert mellettünk nem Sámson, hanem egy nála is erősebb, az Úr Jézus Krisztus áll. Ő hív harcba. De vajon melléállunk-e? Vagy sírunk, és azt mondjuk, most nem lehet. Féltjük magunkat, jó nekünk inkább, úgy ahogy van?

Ahelyett, hogy melléállnának, megkötözik, és kiszolgáltatják. Azonban az Úr bizonyságot tesz mellette. Isten Lelke felindítja Sámsont és ő szabaddá lesz. Mindenki számára világos, eljött a szabadulás, mégsem állnak mellé. Egyedül kell megvívnia a túlerővel. Még fegyvert is ad kezébe az Úr. Aki bátran szembeszáll bűneivel, a gonosszal, és nem emberi véleményre, hanem az Úrra hallgat, az megtapasztalja a segítséget. Az Úr győzelmet ajándékoz neki.

Sámson az Úrnak tulajdonítja a győzelmet, ez nagyon fontos. Nagy kísértés, hogy amikor megvan a győzelem, a dicsőséget nem Istennek adjuk, hanem magunknak tulajdonítjuk. Ő Istennek köszöni, Rá mutat. Ezért is meglepő, hogy a sikert követően mégis úgy gondolja szomjan hal. Nagyon megdöbbentő, hogy az Isten, Aki elé hozza a szamár állkapcsot és úgy megerősíti, hogy legyőzi az ellenséget, nem tudna vizet adni neki. Nagy kísértés ez is. A nagy volumenű dologban megtapasztaljuk Isten hatalmát, majd egy kisebben elcsüggedünk. Ne feledjük, Isten a nagy és kis problémáink fölött is Úr. Nincs okunk elcsüggedni, mert Ő nem fárad el. Őt nem merítik ki a mi csatáink, és inkább adjon erőt, nyújtson támogatást az újabb próbában, a korábbi győzelem. Aki kiált, az kap. De maga az Úr is kiált: „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék” (Jn 7,37)!

Az athéni értetlenkedés és gúnyolódás után Pál tovább megy (ApCsel 18,17). Nem visszafordul, nem azt mondja, hogy akkor én ezt nem csinálom tovább, hanem megy tovább. Nem marad ott, tovább megy, de a Lélek vezetése mellett. Oda megy, ahová az Úr vezeti. És hová vezeti, oda hol már várnak rá. Egy házaspár várja Korinthusban, akikkel beszélgetve ő is feltöltődik, és megerősödik az Úr munkája felől. Együtt dolgoznak és közben az Úrról beszélgetnek. Mert az evangéliumról munka közben is lehet beszélni. Gyakran könnyebb is így bizonyságot tenni. Valami tevékenységet folytatunk és közben az Úrra tereljük a beszédet. Mert egy tanítvány miről is beszél? Akivel tele van a szíve? És mivel van tele? Az Úrral.

A zsinagógában és azon kívül is Krisztust hirdeti. Akik hallják azok közül sokan hisznek és megkeresztelkednek. Hallják és hiszik. A hithez az ige hallására van szükség. Ha nem hiszek, vegyem kézbe a Bibliát és kezdjem el olvasni. Miközben olvasom, engedjem, hogy a Szentlélek bemutassa az Úr Jézust, és munkálkodjon bennem. Ha szeretnénk, hogy körülöttünk hitre jussanak, beszéljünk nekik az Úrról. Halljanak minél többet Jézus életéről, tapasztalják meg közelségét, és lesz esély a hitre és az életváltozásra. Az élő, Krisztusba vetett hit életváltozást hoz létre.

Úgy tűnik az apostol nem akart tovább maradni, mert az Úr megszólítja egy látomásban. Úgy gondolhatta, nincs értelme tovább maradni, nem viszi előre a további jelenléte a gyülekezetet. Hányszor van úgy, hogy reménytelennek látjuk életünket, vagy egy szakaszát. És akkor az Úr szól. Nem az a lényeg mi hogy látjuk a dolgokat, hanem ahogy Ő látja. Talán úgy tűnik, nincs tovább, nincs esély lábra állni, meggyógyulni. Nem látsz kiutat, és akkor az Úr üzen: Ne add fel, ne félj? Mert én veled vagyok! Hát ez a lényeg! Ezen fordul meg minden, ha Ő velem van, akkor ki lehet ellenem? Ha az Úr velem van, akkor erőt kapok, akkor a leghatalmasabb személy áll mellettem. És Őt nem homályosíthatja el a betegágy sem, és semmi probléma. Vele győzhetek! Általa esélyt kapok. Mert amikor Pál úgy látja nincs esély az eredményre, az Úr kijelenti, sok népem van itt. Mert Ő másképp látja a dolgokat. Látja azt, amit mi még nem. De aki hittel figyel Rá, és elfogadja, amit mond, az szintén megtapasztalja majd, Isten áldását.

Az Úr terápiája így hangzik: Szólj és ne hallgass! Igen! Kezdj el szólni arról, amit az Úr rád bíz. Beszélj az igéről, és megtapasztalod a félelem elmúlását!

 

 

AZ ÚR CSODÁSAN MŰKÖDIK

 

1.  

Az Úr csodásan működik, de útja rejtve van:

Tenger takarja lábnyomát, szelek szárnyán suhan.

Mint titkos bánya mélyiben, formálja terveit,

De biztos kézzel hozza föl, mi most még rejtve itt.

2.  

Bölcs terveit megérleli, rügyet fakaszt az ág.

Bimbója bár igénytelen, pompás lesz a virág.

Ki kétkedőn kutatja Őt, annak választ nem ád,

De a hívő előtt az Úr megfejti önmagát.

3.  

Ne félj tehát, kicsiny csapat, ha rád felleg borul:

Kegyelmet rejt, s belőle majd áldás esője hull.

Bízzál az Úrban, rólad Ő meg nem feledkezik,

Sorsod sötétlő árnya közt szent arca rejtezik.

 

 

Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése