2020. július 7., kedd

Gyermeki hit

H

atalmas jégeső sújtotta Egyiptomot, de ennek sem volt igazán hatása, legalábbis a fáraóra nem (2Móz 10,1-29). Kemény maradt a szíve. Mit is jelent ez? Nem bocsátotta el Izráel népét, hogy áldozzon az Úrnak. Ezen túl pedig nem nyílt meg a szíve Isten előtt. Továbbra is érzéketlen maradt az Úr szava iránt. Nem hódolt meg Isten előtt, hanem továbbra is a maga kezében akarta tartani az irányítást.

Mózest ismét beküldi a fáraóhoz az Úr, és ennyi kudarc után ő újra megy, és viszi Isten üzenetét. Hét komoly jelet tett az Úr, és nem történt semmi változás, és ő mégis megy. Mi hogyan cselekednénk? Mennénk, ha ennyiszer kudarcot vallunk, és azt látjuk, nem történt meg, amit az Úr mondott? Nem azt a következtetést vonnánk le: ez nem Istentől van, rosszul értettük, nincs értelme tovább vesződni a fáraóval. Minden jelnek a célja, hogy megismerjék Istent, és egyértelmű legyen mindenki számára, hogy Ő az Úr. És mindez hódolatot és Neki való engedelmességet váltson ki. Nemcsak az egyiptomiaknak, hanem Izráel népének is szólnak Isten tettei. Nekik is meg kell bizonyosodni arról, hogy a régi történetek igazak, Isten él, és Ő ma is valóság. Nem állhat Neki ellen a világ leghatalmasabb vezetője sem. Terveit megvalósítja. Ezek által keresi az embert, és azt akarja, hogy mindenki elismerje: Istennel érdemes élni, csak Vele. Nélküle üres az életünk. Nincs igazi tartalma mindennapjainknak, mert amíg nem az Övé a szívünk, csak magunknak élünk. Addig csak rólunk szól az élet. Pedig az életnek, az én személyes életemnek is Róla kellene szólnia. Isten akar az életünk középpontjába kerülni. Isten hatalmának a megtapasztalásáról pedig tegyünk bizonyságot. Mert Istenre nemcsak nekünk, hanem a gyermekeinknek is szüksége van. Ne engedjük magunkat megtéveszteni, mert Istent nem lehet helyettesíteni. Őt nem váltja le a technika, a mesterséges intelligencia. Az ember egyetlen, igazi segítsége az élő Isten. Az az Isten, Aki a Fiát odaadta értünk. És Ő nem tagad meg azoktól, akik hisznek Benne, semmi jót.

Isten kérdez: meddig nem akarod még megalázni magadat előttem? Meddig? Annyi csodát tett már az Úr, annyiszor megszólított, és mégsem szálltál le még a trónról, és nem adtad át Neki az uralmat. Meddig húzódozol még? Ebben benne van: a lehetőség letelik, egyszer lejár a kegyelmi idő, egyszer csak mindenütt hirdettetni fog az evangélium. Korunkban mennyi helyre eljut, és milyen gyorsan odaér az evangélium szava is az emberekhez. Online istentiszteletek vannak, ami azt jelenti, hogy az ige elhangzása pillanatában már ott van Isten üzenete az emberek között. Lehet, hogy kevesebb az idő, mint gondolnánk? Addig mondjuk el a jó hírt, amíg szabadon lehet. És addig adjuk át az életünket az Úrnak, és kezdjük el Őt szolgálni, amíg alkalmunk van rá. A fáraó nem akarta ezt megtenni, nem szállt le a trónról, mert úgy gondolta, ő az Isten.

Úgy tűnik nekem, hogy kivárásos taktikát alkalmazott a fáraó, úgy gondolta, majd csak feladja Isten, vagy eljön az a pillanat, amikor már nem tud újabb csodát tenni. És akkor majd elmondja, neki volt igaza. Azonban Istennel szemben semmilyen taktika sem válik be. Őt nem győzheti le az ember, a növekvő jelek által keres. Mindez kegyelmét és irgalmát fejezi ki.  

A fáraó még mindig rendelkezni akar, Mózes azonban rámutat a lényegre: neki kellene még az áldozathoz való állatokat is biztosítani. Ezzel fejezhetné ki, hogy elismeri Izráel Istenét, és meghódol Előtte. Ezzel a tettével megoltalmazná népét is. Ő azonban makacs, és ezzel bajba sodorja alattvalóit is. Nem Isten a kegyetlen, hanem a fáraó. Hányszor Istent okoljuk a nyomorúságért, ezek a csapások jól szemléltetik: az ember a felelős. Isten jelez, keres, segíteni akar, de ellökjük a kezét. A tizedik csapás elmaradhatna, a fáraón múlik. Nem Isten akarja, hogy majd meghaljanak az elsőszülöttek, a fáraó engedetlenségének, hitetlenségének lesz a következménye.

Ránk is annyira jellemző, hogy a bajban kérjük Istent, hárítsa el rólunk a problémát, de amikor ez megtörténik, továbbra is a magunk útján járunk. Nem bízzuk Rá magunkat. Isten azonban a szívünket keresi. Őt nem lehet egy kis adománnyal vagy egy alkalmi istentiszteletlátogatással lekenyerezni. Ő minket keres, élő kapcsolatra vágyik az emberrel, mert erre teremtette.

Jézus a farizeusoknak beszél, és közben kisgyermekeket visznek Hozzá (Mt 19,13-15). A tanítványoknak azonban ez nem tetszik, ők inkább a farizeusok csoportját szeretnék Jézus mellett látni. Úgy látják, ezekre az emberekre van szükségük. Ha őket beépítik, nagyobb erővel folyhat a misszió. Jézus azonban a kisgyermekeket, a kisgyermeki lelkülettel érkezőket építi be országába. Ő azokat keresi, akiket általában alkalmatlannak tartanak Isten országára, a szolgálatra. Azokat keresi, akik maguk is látják alkalmatlanságukat, ezért teljes mértékben az Úrra bízzák magukat. A kisgyermeki lelkület azt jelenti, hogy teljesen Jézusra bízom magam. Tudom, hogy én képtelen vagyok magamról gondoskodni, ennek ellenére nem aggódok, mert tudom, hogy az Úr gondoskodik rólam.

A kisgyermeknek nemcsak ajándékokra van szüksége, hanem szülőre. Apára, anyára, akiknek tapasztalja a jelenlétét, akiknek a közelében biztonságban van. Mit akarok én? Ma sokan csak szolgáltatást várnak a gyülekezettől, de nem magát Istent keresik. A szolgáltatás nem pótolja Istent, nem valamire, nem az ajándékaira van szükségünk, hanem Őreá. Keressük Őt, akarjuk Őt, mert csak a kisgyermekeké az Isten országa.

Az is benne van az igében, hogy adjuk tovább a gyermekeinknek is az evangéliumot. Ne tiltsuk el Jézustól őket. Legyen célunk megismertetni Jézust velük. Mindezt úgy tehetjük meg, hogy magunk is keressük az Urat, és a gyermekeink elé éljük a biblikus hitet. Legyen az életünk bizonyságtétel, beszéljen Isten országáról és tegye kívánatossá azt mások előtt.

 

 

 

Úr lesz a Jézus mindenütt

 

1. Úr lesz a Jézus mindenütt, Hol csak a napnak fénye süt, Úr lesz a meszsze tengerig,

Hol a hold nem fogy s nem telik.

 

2. Őneki mondjunk hő imát, Díszítsük azzal homlokát, Jó illat légyen szent neve, Min-

den napon dicsérete.

 

3. Országok, népek és nyelvek, Ő dicsőségét zengjétek, Gyermekek hangja hirdesse:

Áldott a Jézus szent neve!

 

4. Ő királysága bő áldás, Ott van a felszabadulás, Fáradtak ott megnyugszanak, Ínsé-

gesek megáldatnak.

 

5. Minden teremtés dicsérje, A Király Krisztust tisztelje; Angyali ének zengjen fenn, S

mind e föld mondja rá: Ámen.

 

 

Isten áldásával.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése