2020. július 16., csütörtök

Hittel

I

sten szabadító munkájának híre ment. Eljutott Midjánba, Mózes apósához is (2Móz 18,1-27). Amikor Isten cselekszik, annak híre megy, arról beszélnek. Sőt, jó látni, hogy csak arról beszélnek. Isten munkája hír. Vajon ma mi a hír? Minek visszük hírét? Mi is beállunk a világ dolgainak reklámozói közé? Emberi portékákat hirdetünk, és emberi megoldásokat? Mert Isten gyermekei arra hívattak, hogy az Úr munkájáról tegyenek bizonyságot. Számunkra Isten igéje a hír. Sokan megnézik és hallgatják ébredés után a híreket, kíváncsiak, mi történt a világban, mire lehet számítani. Felkészülünk utazás előtt az időjárásra, megkeressük az útvonalat, amelyen majd haladunk. Vajon így fordulunk Istenhez? Keressük Őt, és kérjük, hogy készítsen fel a mai napra? Őt kérdezzük, mit készített mára, és Tőle várjuk az erőt az előttünk álló feladatokra? Ha valami lényegeset hallunk, azt elmondjuk másoknak is. Pál apostolra Isten szavának hirdetése kényszerként telepedett, mert úgy élte meg, hogy amit Isten kijelentett, az a világ legfontosabb híre. Ma figyeljük, mit mondanak a koronavírussal kapcsolatban, és ha valami új információhoz jutunk, már meg is osztjuk. Így osztjuk meg az igét? Hiszen nincs fontosabb és életbe vágóbb annál, amit Isten mond. Bár az igében is olyan járatosak lennénk, mint a bulvárhírekben.

Hogyan jutott el a hír Jetróhoz? Hát nem a Facebookon keresztül, az biztos. És mégis megtudta, mi történt Izráellel? Igen. Hogyan? Elmondták a kereskedők, utazók, akik találkoztak velük, és beszámolt Cippóra, Mózes felesége. Amikor hazaért, örvendezve mondta: édesapám, ilyet még nem látott, amit mi átéltünk. Isten hatalmasan cselekedett. Fantasztikus dolgokat vitt végbe, és a hatalmas fáraó oly kicsivé vált. Megláttuk, hogy ő is csupán egy hozzánk hasonló ember. Igen, Cippóra nem a fáradságos útról, az élelmiszerhiányról, a hőségről, a szomjúságról beszélt. Nem tudott betelni Isten csodáival. Még mindig szeme előtt látja a botból lett kígyót, a szúnyogokat, békákat, a hatalmas jégdarabokat. Megelevenedik előtte a kettéváló tenger. Minket is így betölt az Úr? Tudunk Róla beszélni? Vagy nekünk ez csak prédikáció, és csak a templomba tartozik? Igen, vasárnap szívesen halok Istenről, de a mindennapokban hagyjanak ezzel békét. Azonban Isten a mindennnapjainkat is kéri, egész életünket, minden pillanatunkat át akarja Lénye járni. Ő élő személy, ott van velünk, így mindig beszélgetni szeretne gyermekével. Drága mennyei Atya, Aki azért nincs távol tőlünk. Ne gondoljuk, hogy mennyei Atyának hívjuk, és akkor az azt jelenti, hogy Ő távol van. Nem, hanem itt van!

Mózes sem magáról beszélt az apósának, nem a fáradtságáról, sok elfoglaltságáról panaszkodott, hanem azt mondta el, hogyan szabadította meg az Úr Izráelt. És Jetró örvendezett annak, amit hallott, amit Isten cselekedett. Nem azt mondta, édes fiam, hagyd, a feleséged már részletesen elmondta. Ő meghallgatta Mózes szemszögéből is a történteket, és így látta meg Isten hatalmának gazdagságát. Jó az Úrról, az Ő dolgairól beszélni. Isten tetteinek elbeszélését, hallgatását nem lehet megunni. Valóban így van? Olvassuk és hallgatjuk annyit, mint ameddig egy film, egy sportesemény vagy egy koncert tart? Olvasom a Bibliát hatvan percig egyfolytában?

Jetró meglátta, mi az, ami nem jól működik, és amin lehetne változtatni. Mózes pedig elfogadta tanácsot. Nem söpörte le apósa véleményét, nem mondta, engem választott az Úr, ne szólj bele a dolgomba. Ami jó, azt elfogadta. Jetró kiemelte, hogy Mózes legfontosabb feladata legyen Isten elé vinni a nép ügyét. Ez olyan feladat, amit mi is meg tudunk tenni. Vigyük mindig Isten elé saját és környezetünk ügyeit. Mielőtt bármit tennénk, mondjuk el Istennek, és kérjünk Tőle tanácsot.

A rendelőből Jézus Betániába megy, ott töltődik fel (Mt 21,18-22). A templomban gyógyította és tanította az embereket, vagyis adott. Amit Istentől kapott, azt továbbadta. Nem tartotta meg magának. Egész földi életét ez jellemezte. A mennyből kapott gazdagságot nem Ő élte fel, hanem beleadta a világunkba, hogy általa gyógyuljon a világ. A bűn nagy sebet ejtett a világon, az ember életén, az Úr Jézus elhozta rá az orvosságot. A kereszten pedig kiteljesedik. Amikor megfeszítik, a véréből készül a bűn elleni egyedüli hatékony szérum. Azért halt meg, hogy legyen életmentő oltás a bűn ellen. És Ő mindezt ingyen adja. Jézus nem kereskedik Isten ajándékaival, mindent, amit kapott, ingyen adja tovább. Sőt, Ő maga fizet ki mindent a Golgotán halálával.

Reggel visszamegy a városba. Viszi az új töltést. A keresztre, a halálra indul, és nem elkerüli az embereket, nem magát menti, hanem még mindig velük foglalkozik. Meg kell tudniuk, hogy eljött a Krisztus. És Ő még mindig ezen fáradozik. Igyekszik tanítani őket és jelt adni nekik. Szinte ébresztőt fúj. Van még pár napotok, ébredjetek már. Akit vártatok, eljött, de el fog vétetni tőletek, ha nem kaptok észbe, és nem fordultok Hozzá. Az idő egyre fogy - mi ébredünk? Esetleg mi is úgy belemerültünk a pénz- és munkaügyekbe, a szabadságunk intézésébe, hogy Jézust meg sem látjuk? A fügefa is jelzés, Isten gyümölcsöt keres népe életében. Nem díszfák vagyunk. Nem elégszik meg a szép, zöld levelekkel, mert a fügefa gyümölcsfa, és nem díszfa. Nem látványosságnak van itt a gyülekezet, hanem azért, hogy az életre tápláljon. Van-e gyümölcsünk?

Az Úr felhívja a figyelmünket a kételkedés nélküli hitre. Általa hatást fejthetünk ki. Hit által történhetnek nagy dolgok, változhat meg emberek élete. Az eddig gyümölcstelen fákból gyümölcstermő fák lehetnek. Isten általunk az életváltozás lehetőségét hirdetteti. A Belé vetett hit által lehetünk új emberekké, teremhetünk az Atya számára gyümölcsöt.

Az Úr Jézus határozottan kijelenti, hogy ha hittel fordulunk Atyánkhoz, akkor, amit kérünk, azt megkapjuk. Isten országa így működik, mi kérünk, a király pedig megadja, amit kérünk. Nem nekünk kell törtetni, bízzuk Rá hittel. Hisszük, hogy mindazt megkapjuk, amit hittel kérünk?

 

 

Hinni taníts, Uram, kérni taníts!

 

1. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Gyermeki, nagy hitet kérni taníts! Indítsd fel szívemet,

Buzduljon fel, neked Gyűjteni lelkeket! Kérni taníts!

 

2. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Lélekből, lelkesen kérni taníts! Üdvözítőm te vagy,

Észt, erőt, szívet adj. Lelkeddel el ne hagyj! Kérni taníts!

 

3. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Gyorsan elszáll a perc: kérni taníts! Lásd gyengesé-

gemet, Erősíts engemet, Míg diadalt nyerek: Kérni taníts!

 

4. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Jézus, te visszajössz: várni taníts! Majd ha kegyelme-

sen Nézed az életem: Állhassak csendesen. Hinni taníts!

 

 

Isten áldásával.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése