Immánuel: Isten országa működik

lérkezett a megszabadulás ideje, és Isten előre felkészíti népét, ez a nap új időszámítás kezdete lesz (2Móz 12,1-20). Mert Isten szabadításával, életünkbe való beavatkozásával mindig új kezdődik. A szabadítás napjával kezdődik az új, és az év első hónapja, és így ez mindenkorra emlékeztető lesz az Úr munkájára. Mert amit Isten elvégzett, arra mindig emlékezni kell. Arról beszélni kell, azt soha nem szabad elfelejteni, mert felejthetetlen, amit az Úr elvégez az életünkben. Miért is? Mert az Úr Jézus újjászületésről beszél, maga az élet, amikor Jézus életünk Ura lesz. A születésünket se felejtjük el, hanem megünnepeljük. Így legyen hálaadó alkalom az újjászületés időpontja. Emlékezzünk meg arról, amikor Isten kimentett a pusztulás verméből. Aki Isten Lelke által újjászületett, az hálát ad, mert tudja, hogy az élete sokba került. Isten Fia életébe. Az új időszámítás nem csupán egy ünnepet jelez, hanem azt, hogy valami új kezdődött az életükben. Most már nem rabszolgák, hanem szabadok. Nem a fáraó uralkodik fölöttük, hanem az Úr. Persze, mondhatná valaki, csöbörből vödörbe, most is uralkodik valaki felettük. Azonban Isten uralma egészen más. Isten nem leuralja őket, nem kizsákmányolja, elnyomja, nem belőlük él, hanem értük cselekszik. Isten uralma alatt válthatunk igazán emberekké. Mert a Vele való kapcsolatra lettünk teremtve. Isten szeretetében válunk szabaddá. Az Úr Jézushoz tartozni egy egészen új életet jelent. A legjobb, ami történhet az emberrel. Fontos-e még az a nap, amikor az Úr Jézust megismertük, és átadtuk Neki életünket?

Megtudjuk azt, hogy a szabadulás egy bárány életébe kerül. Minden ház ajtófélfáját és szemöldökfáját meg kell hinteni vérrel, és ahol ezt megteszik, ott életben marad az elsőszülött. A bárány életet jelent. A bárány az elsőszülöttek helyett hal meg. Minden elsőszülött fiúgyermeknek meg kell halnia, de ahol hallgatnak az Úr szavára, és a báránnyal kiváltják a fiút, ott életet nyernek. Ott a halál és a sírás helyett élet és öröm lesz a részük. A Bárány magára vette a bűneinket, vérét adta, hogy a halál helyett az élet legyen az osztályrészünk. Lássuk meg, hogy Ő halt meg helyettünk, és aki ezt hittel fogadja, aki feltekint rá, az élni fog. Krisztus az Isten Báránya, az élet forrása. Az Ő vére megtisztít, és ha elakadtunk az élet útján, Ő megszabadít, kihoz a bűn hatalmából, a keskeny, az életre vezető útra állít. És ezen az úton Ő jár előttünk. Olyan jó, hogy Ő ma is előttünk jár, így követhetjük lábnyomát.

Hét nap az Úrral, egy igazi hitmélyítő alkalom. Minden a háttérbe szorul, csak az Úrra koncentrálnak. Vannak dolgok, amiket ki kell takarítani, el kell távolítani. Akkor tudok teljesen az Úrra koncentrálni, ha a bűn minden formáját eltávolítom az életemből. Minden olyat távolítsunk el, ami elvonna Tőle. Mi is keressük meg az Úrral való együttlét alkalmát. Tegyünk meg mindent, hogy semmi ne vonja el Tőle a figyelmünket. Ők egy hétig Istennel voltak. Semmi nem számított, csak Ő. Fontos, hogy minél több olyan idő legyen az életünkben, amikor az igére figyelünk, elmélyedünk benne, és igyekszünk Isten akaratát megérteni.

A gazdag ifjú nem akarta Jézust, csak pecsét kellett, és semmi más (Mt 19,27-30). Nem akarja Jézusban az életet, nem kell neki élő kapcsolat Istennel. Nekünk vajon kell Isten? Kapcsolatban akarok lenni Vele ima és ige által? Az Úrral való kapcsolat fontos eleme az engedelmesség. Azt teszem, amit az Úr mond nekem. Hát ez maradt ki az ifjú életéből. Nem bízta rá magát az Úrra. Ő jobban bízott az anyagiakban, az emberi kapcsolatokban. Mi a fogyatékosság? Isten hiánya. Isten nélkül nem teljes az életünk, nincs igazi szabadságunk és békességünk. Mert Krisztusban békéltet meg Isten önmagával. Jöhetünk Krisztushoz békétlenséggel, mindenféle megterheltséggel, mert Ő fel tud szabadítani. Isten válasza és megoldása számunkra a Fiú. Nincs más válasz, és nincs más megoldás.

Ez az ember megkapta a tanácsot: add el a vagyonodat, oszd szét a szegények között, és kövess engem. De nem aszerint cselekedett. Nem jellemző ez ránk is? Tanácsot kérünk az Úrtól, aztán amikor megadja, mégsem tesszük, amit mond. És ezért nincs áldás, előrelépés. Mert amíg nem teszem meg, amit mond, addig ne várjam a növekedést. Minek tanácsoljon, ha nem cselekszem aszerint?

Előlép Péter, és azt mondja, mi követtük a tanácsot, hallgattunk az elhívó szóra, és követtünk Téged, velünk mi lesz? Péter elbizonytalanodott, de mivel ők követték az Urat, megtapasztalták kegyelmét. Isten országának polgárai lettek. Kegyelemből van üdvösségünk, nincs érdem, és nem számít mindaz, ami az emberek világában fontos. Itt nincs jelentősége annak, hogy milyen családba születik valaki, nem lényeges a vagyoni helyzet, sem a társadalmi pozíció. Egy a lényeg, kinek tartom Jézust? Felismertem-e már, hogy Ő a Krisztus, a Megmentő? Kimondtam-e már térdre borulva: könyörülj rajtam, mert bűnös ember vagyok. Aki segítségül hívja az Ő nevét, az megtartatik, Isten országának polgárává válik.

Azonban nemcsak ennyi. Nemcsak arról szól a Krisztusba vetett hit, hogy megmenekülünk az ítélettől és új életet nyerünk. Hanem az Úr gondoskodik az új életről. Megadja azt, ami a növekedéshez szükséges. Úgy kezdődik, hogy Érte elhagyok mindent, mindazt magam mögött hagyom, ami addig a megélhetést, a biztonságot jelentette. Most már nem én gondoskodom magamról, hanem mindezt Rábízom.

Eddig arról szólt az élet, hogy mindent én akartam megszerezni, mindenből minél többet. Milyen sokan így élnek még, és leterhelődnek, nem marad idejük és erejük az Úrra. Azonban ez felőröl, széthullanak a kapcsolatok. A szerzésközpontú életformára az egész életünk rámegy. Minden tönkremegy, és a gonosz pont ezt akarja. Az Úr Jézus pedig azért hív, hogy erre mondjunk nemet, és engedjük, hogy kiemeljen belőle, és gondoskodjon rólunk. Isten országában kapni fogunk. Nem én szerzek, hanem megkapom az Úrtól mindazt, amire szükségem van.

Az Úr így ígéri: mindaz, aki elhagyja, tehát mindenki, aki Őt választja, és Érte kész áldozatot is vállalni, örök életet kap. Senkiről nem feledkezik meg. Sőt, a földi élet terheit is magára vállalja. Kiderül, hogy százannyit ad helyette. Isten az övéinek ajándékba adja mindazt, amire szükségük van az életben. Ő nem kizsákmányol, nem elvesz, hanem bevon az Ő országának működésébe. És ez az ország jobb mindennél, ez az ország minden más országnál jobban működik. Amit Jézus ígér, hit által válik valósággá, hiszem, hogy amit mond, az úgy is történik.

A BÉKE MESSZE TŐLED

A béke messze tőled, szíved örömtelen.

A lépted is oly fáradt, szemed de fénytelen.