|
A |
záró fejezet Isten napjáról, és az Ő csodálatos szabadításáról beszél (Zak 14,1-21). A próféta nagyszerű jövőképet fest a nép elé. A sok nyomorúságot követően megtapasztalják majd Isten szabadítását, átélik, hogy nyugalmuk lesz a népektől. Sőt átélik, hogy a megmaradt népek már nem az országot meghódítani jönnek Jeruzsálembe, hanem hódolni az Úrnak. Nagyszerű pillanat lesz, mert mindennek ez a végcélja, meghódolni az Úr előtt. Ahogyan Pál apostol is írja: „Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és a föld alattiaké, és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.”
A szabadítást megelőzi egy nagy ütközet, de lesz maradék. Isten mindig hagy maradékot, és ez az Ő kegyelme. Magunk erejéből nem tudunk megmaradni, de Ő hagy olyanokat, akik mindvégig megmaradnak hűségben. Miért maradnak meg, mert az Úr harcol értük. A megmaradás az Úrban van. Soha ne feledjük, Ő az, Aki megtartja övéit. De erre lehet építeni. Az Úr megtart.
A próféta látja, amint élő víz fakad Jeruzsálemből, és ez a víz, maga a mi Urunk. Ő kínálta az élő víz forrását mindazoknak, akik hisznek Benne. Ezt a vizet az Úr most is kínálja, ez elevenít meg, és oltja lelkünk szomjúságát. Ebben a fejezetben végig az Úrról és az Ő hatalmáról van szó. Ő a középpont, minden Általa történik, és Róla szól. Nem az ember menti meg magát, hanem az Úr ad szabadítást. Az Úr Jézus is azért jött, hogy megkeresse és megmentse az elveszett embert. Miért ment Ő, és miért nem várja meg, hogy mi mentsük meg magunkat? Azért, „mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti azt, aki pedig elveszti az életét énértem, megtalálja azt” (Mt 16,25). A mi megmentő akciónk rosszul végződik. Hányszor próbálkoztunk már menteni magunkat Jézus nélkül, és még több probléma származott belőle, mint ami korábban volt. Egyedül az Úr tud megmenteni, mert Ő legyőzte a kereszten a bűnt és a sátánt.
Az Úr továbbra is bátran tanítja a népet, nem menekül, nem menti az életét (Jn 8,21-29). Ő soha nem akarja magát megmenteni, hanem mindig az Atyára bízza magát. Általában mi akarjuk az életünket megmenteni, igyekszünk biztonságot kialakítani, Jézus azonban nem magára, hanem Isten akaratára figyelt. Tudta miért küldetett, és azt is, hogy amíg el nem jön az idő, az Atya fogja Őt megőrizni. Jó teljes mértékben az Atya oltalmában nyugodni. Amíg nem jön el az órája, addig senki nem teheti Rá a kezét. Ezt jelenti az Úrhoz tartozni. A gonosz nem teheti Jézus tanítványaira a kezét, míg el nem jön annak az ideje.
Az Úr továbbra sürgeti hallgatóit, most jöjjenek Hozzá, most kérjék bocsánatát, és ne halogassák. Eljön az idő, amikor hiába keresik, nem találják meg. És ha nem találják meg, ha nem élik át a bűnbocsánatot, bűneikben halnak meg. Ha eltávolítják életükből, azt, aki magára vette bűneik büntetését, ha nem kell az Úr kegyelme, egyedül maradnak vétkeikkel. Jézus nélkül nincs bűnbocsánat, meg fogják tapasztalni, hogy nem segít a kultusz sem. Csak a Jézusban való hit a megoldás a bűn ellen. Ehhez azonban szükséges, hogy az ige szíven találjon, és bűnbánatra indítson, amint azt pünkösdkor tette.
Az Úr egy fontos kérdésre mutat rá, mégpedig arra, hogyan halunk meg? Bűneinkben, vagy bűnbocsánattal? Nem mindegy, hogyan ér a halál, úgy, hogy a bűneim az Úrra vetettem, és Jézus elszenvedte érte a büntetést, vagy még mindig én cipelem azokat. Tehát nem az a legfontosabb kérdés hány éves korban ér a halál, hanem az, hogyan ér? Krisztusban leszek elrejtve, és az Atya így szól, a Fiú érdeméért életed van, vagy Krisztus nélkül állok Isten elé? Nagyon nem mindegy ez. Amíg szól az evangélium, amíg az Úr sürget, van lehetőség. Azonban sem a napot, sem az órát nem tudjuk, amikor az Úr elé kell állnunk. Akár úgy, hogy meghalunk, akár úgy, hogy Ő jön vissza.
Ha nem hiszitek, hogy „én vagyok”, ezzel a formulával jelenti ki, hogy Ő Isten Fia, Ő a megígért Krisztus. Aki hisz Benne, annak örök élete van. Az „én vagyok” mindig azt jelenti, Isten van jelen. Ezt a zsidóknak tudni kell, és ha így van, akkor le kell borulni az Úr előtt. Mert Ő az élet. Jézus nélkül nincs bűnbocsánat, nincs élet. A bűnbocsánat egy új életre való feltámadást hoz magával. Azt jelenti, hogy a régi életemnek meghaltam, és élek már többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. Ismét világossá válik, az Úr Jézus nem egyházat alapított, hanem egy minőségi élet lehetőségét hozta el. Ezt az életet Ő be is mutatta.
Ismét bizonyságot tesz arról, hogy Ő azt mondja, és teszi, amit az Atyától hallott, és amit Tőle tanult. Jézus az Atya szerinti életet mutatja be. Ezért figyeljünk Rá. Isten küldte, hogy bemutassa milyen is az igazi, a minőségi élet. És ha figyelemmel kísérjük Őt, akkor azt látjuk egészen más az Ő élete. Olyan élet, ami tőlünk nem telik, amit nem lehet leutánozni. Ezt az életet Ő tudja élni. Azonban, aki befogadja Őt, akiben az Úr Jézus Krisztus él, az megtapasztalja ezt. Mert már Krisztus fog élni benne.
Akiben Jézus él azt is megtapasztalja, amiről az Úr így szól: „Nem hagyott engem az Atya egyedül.” Az Atya nem hagyja gyermekeit magára, Ő mindig velük van, és tovább segíti őket a keskeny úton. Természetesen mindez akkor valóság, ha mi mindenkor azt cselekedjük, amik Neki kedvesek. Tehát akkor mondhatjuk el, hogy velem van az Úr, ha azt teszem, ami Neki kedves. Ha azt mondom, hogy megtértem, de továbbra is bűnben élek, az nem kedves az Úrnak. Jézus élete Isten helyreállító, bűnmegbocsátó hatalmáról szólt. Miről szól a mi életünk?
Milyen jó
Milyen jó, milyen jó, milyen jó!
Jézus áldott szava oly gyógyító,
Nékem szól az Ige, szívem örömmel tele,
Milyen jó, milyen jó, milyen jó!
Szabadít, szabadít, szabadít!
Többé bűn-bilincs engem nem szorít,
Boldog, új életet Jézussal ma kezdhetek,
Szabadít, szabadít, szabadít!
Milyen szép, milyen szép, milyen szép!
Ez a krisztusi új testvériség,
Igaz hű szeretet, forraszt össze szíveket,
Milyen szép, milyen szép, milyen szép!
Urunk hű, Urunk hű, Urunk hű!
És az út, melyre Ő hív, gyönyörű,
Csábít bár a világ, megtart Ő mindenen át,
Urunk hű, Urunk hű, Urunk hű!
Jézus él, Jézus él, Jézus él!
Vele járni és győzni: ez a cél,
Bárhová küld az Úr, megyek és hitem újul,
Jézus él, Jézus él, Jézus él!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése