Te mit mondasz Róla?

 

A

z Úr ismeri a szívünket, ez nyilvánul meg a mostani szakaszban (3Móz 5,1-13). Tudja, hogy vétkezhetünk, tisztában van azzal, hogy a hívő ember is tehet olyat, amit nem akart, olyat, ami az Úr előtt nem áll meg. Nem szándékosan, de akkor és ott rossz döntést hoz. Ismer az Úr, tudja, hogy a szívünk hajlamos nem engedelmeskedni, és a rossz irányba húzni. Maga az Úr Jézus sem bízta magát az emberre, mert tudta mi lakik benne. Tudja, hogy tőlünk minden kitelhet. Péter másképp gondolta, úgy vélte, ő nem ez a kategória, ő csak azt teszi, amit jónak lát, amit előre eldöntött. Hiába mondta az Úr, hogy el fog bukni, nem fogadta ezt el. Amikor azonban úgy alakultak körülötte a dolgok, már nem az vezette, amit előre eltervezett. Az életét kezdte félteni, és ezért letagadta Jézust. A sátán nagyon jól tudja, mivel lehet minket megszorítani és igyekszik is kihasználni a lehetőségeket. Olyan dolgokat hoz elénk, amikben már nem bízunk az Úrban, amelyekben úgy gondoljuk, nekünk kell azt megoldani. Ilyenkor könnyen elbukhatunk. Nem úgy terveztük, de mégis bukunk, mert magunkban bíztunk. Amikor túl nagy az önbizalmunk és úgy véljük egyedül is képesek vagyunk sikert elérni, vereség lesz a vége.

Jó látnunk, hogy Isten mindent megtesz, értünk. Nem hagyja, hogy a bűn meggyökerezzen bennünk. Nem engedi, hogy tartósan beszennyeződjünk, és megszokjuk azt. Azért mutat rá ezekre a dolgokra az igében, mert olyan könnyen megszokjuk a bűnt. Megszokjuk, hogy így is lehet, de az Úr azt akarja, hogy szentek legyünk. Ne tapadjon hozzánk semmiféle szenny. És ez ebben a világban nem úgy megy végbe, hogy nem koszolódunk be, hanem úgy, ha beszennyeződtünk, akkor meg lehet tisztulni. A ruhánkat kimossuk, ha koszos lesz. Az áldozatoknak is ez volt a szerepe. Általuk megtisztulhatott a vétkező ember. Bekoszolódhatunk, de Isten azt akarja, vessük le a szennyes ruhát, és vegyünk tisztát. Azt akarja, hogy megtisztuljunk. Az Ő népét mindig tiszta ruhában akarja látni. Ez a bizonyságtétel, ha vétkeztünk is, meg lehet tisztulni, van bocsánat.  A hívő, ha elesik, nem marad a pocsolyában, feláll, mert nem érzi jó magát a bűnben.

A megtisztulás fontos eszköze a vér. Mondhatnánk az egyetlen tisztítószer, ami a bűnt hatástalanítja. Egy állatot kellett ehhez áldozatul bemutatni. A vérrel pedig meghintették az oltár oldalát.  A vér szerzett a bűneit megbánó embernek engesztelést. Az áldozat haláláért megbocsáttattak bűnei. Vér nélkül nincs bűnbocsánat, mutatják ezek a törvények. A bűn ennyire súlyos dolog, valakinek meg kell halnia. Dicsérjük mennyei Atyánkat, hogy úgy szervezte meg, ne nekünk kelljen meghalni. Ma már állatokat sem kell bemutatnunk, és az áldozat bemutatást sem kell ismételni, mert az igazi, tökéletes Bárány megáldoztatott. Jézus meghalt a mi bűneinkért. Vére tisztít meg minden bűntől. Fontos szó a minden, mert valóban nincs olyan bűn, amivel szemben ne lenne hatásos az Úr vére. Mindentől megtisztít, és Szent Lelke által új emberré tesz. Így most igénk bátorít. Ne maradjunk bűnben, ne meneküljünk Isten elől, mert az Úr Jézus elrendezte adósságunk. És ha megvalljuk bűneinket, Ő megtisztít minden bűntől. Csak ennyit kell tenni, őszintén megvallani a bűnt, majd hátat fordítani a bűnnek, és Jézust követni.

A vakon született embernek igencsak mozgalmassá vált az élete, miután az Úr meggyógyította (Jn 9,13-17). Addig elvolt magának a megszokott helyén és koldult.  Figyelte a hangokat és azokból igyekezett leszűrni mi történik. De igazán senki nem foglalkozott vele. Most azonban a figyelem középpontjába került. Mindenki meglátta a változást, és érdeklődnek. Erre számítani kell, Krisztus követése nem a nyugalom szigetét hozza el, hanem onnantól kezdve válik igazán mozgalmassá az életünk. Ne csodálkozzunk, mert amikor az Úr belép az életünkbe, ott mindent megmozgat.  Jelenléte láthatóvá válik és megjelennek az érdeklődők, de a támadók is.

Ez az ember a vaksága által megismerte Isten kegyelmét, megtapasztalta az Úr munkáját a saját életében, és ez mások felé bizonyságtétellé válik. Azonban nem mindenki úgy veszi, nem a szívüket nyitják meg az Úr előtt, nem hódolnak Isten hatalma előtt, hanem inkább felelősségre vonják Őt. Annyira szomorú, kérdezgetik, de nem az a lényeg, hogy eljött Valaki, Aki a számunkra megoldhatatlan problémákat is megoldja. Nem annak örülnek, hogy Isten belépett a világunkba, és rendbe hozza az emberi életeket. A szabályok betartása a fontos. A törvényt az élet fölé helyezik.

A vakon született ismét elmondja vallomását, az Úr gyógyította meg. Sár, mosakodás, de a gyógyítás hit által az Úr ereje által ment végbe. Mindezekből megérti, hogy Jézust Isten küldte. Próféta, vagyis olyan személy aki által Isten munkálkodik. Azonban nem ezt látják. Hályog van a szemükön, vagyis, a látószervük ugyan jó, mégis vakok. Urunk könyörüljön, hogy a belső látásunk is rendbe jöjjön. A sok bizonyságtétel után, mi is ismerjük fel, Jézus Isten Fia, Aki értem jött, nekem akar látást és életet adni. Nagy lehetőség előtt állnak az emberek, látóvá lehetnek. Megnyílhat a lelki látásuk, de nem élnek ezzel. Mint, ahogy ma is sokan elhalasztják a lehetőséget. Valami fontosabb, mint Jézus.

Megkérdezik, mit mond Róla? Ami történt, nem lehet meg nem történtté tenni. Mindenki látja, hogy ez az ember már nem vak. Vajon mit mond? Mit mondunk Jézusról? Meg merjük vallani, hogy Ő hozta rendbe az életünket? Elmerjük mondani, hogy Jézus keresztje tövében megbocsáttattak a bűneim, és új emberré lettem?

Ma ez a kérdés: „Te mit mondasz Róla?” Kicsoda Ő nekem? Meg tudom mondani? Egyáltalán volt már kérdés, ki Ő? Elkezdtem már erre a kérdésre megkeresni a választ? Hol találom meg? A Szentírásban? Ha szomjazó szívvel keresem Őt, azt mondja, itt vagyok. Isten megtalálható. Ígéret is szól: „.Aki keres, az talál.”

 

 

"Imádkozzatok és buzgón kérjetek!"

 

1. "Imádkozzatok és buzgón kérjetek!" Bűnös voltunkért, Uram, ó, ne vess meg! Tiszta

szívet és Szentlelket adj nékünk, Hallgass meg Fiad nevébe', ha kérünk.

2. „Keressetek buzgón és megtaláltok!” - Téged keresünk, Uram: hogy bűn s átok Erőt

ne vegyen mirajtunk, légy nékünk Égi utunk, igazságunk, életünk!

3. „Zörgessetek buzgón Isten ajtaján!” - Elfáradtunk, Uram, e világ zaján; Ó, nyisd meg

az égi béke szép honát, Add, hogy zenghessünk örök halleluját!

 

Isten áldásával.