2020. augusztus 22., szombat

Gyümölcstermő élet Krisztusban

F

olytatódik a tili-toli a filiszteusok között (1Sám 6,1-21). Nem jönnek rá, mit is kell tenni. Küldözgetik a ládát egyik helyről a másikra, pedig mindenütt csapás követi. Felismerik, hogy Izráel Istenének a keze nehezedik rájuk, de döntésig nem jutnak el.  Nem küldik haza a ládát, másrészt maguk sem gondolkodnak el, ha Isten ilyen hatalmas, akkor nekik is Őt kellene imádniuk. Mert Isten őket is kereste, ezekben a történésekben jelen volt, nem egy tárgy cselekedett, hanem az élő Isten. Így keres minket is az Úr, és hányszor csak kimagyarázzuk, és nem indulunk el felé. Mi is halogatjuk a döntést. Nem merjük felvállalni, hogy eddigi életünk téves volt. Nem az az Isten, amit annak gondoltunk, hanem a Biblia Istene az egyedüli és Mindenható.

Hét hónap után teszik fel a kérdést, hogy mit tegyenek az Úr ládájával? Ki is mondják, hogy ez az Úr ládája, vagyis Isten van jelen.  De mégsem eszerint cselekszenek.  Mennyi ember szenvedett és meghalt, mert nem döntöttek. Nem vállalták fel, hogy bár Izráel hadseregét legyőzték, de az Istenét nem. Vereségként élték volna meg, ha visszaküldik a ládát. Hiányzott belőlük az alázat. Azt gondolták egy kis helyszínváltoztatás megoldja a problémát. Csak felületi kezelést alkalmaztak. Mint ahogy ma is történik. Isten sok eseményen keresztül jelez, keresi a szívünket, azt akarja, hogy végre meghalljuk a szavát, elinduljunk felé, és megismerjük Őt.  Azonban nem vesszük komolyan a jelzéseket, megmagyarázzuk miért is történnek az időjárás drasztikus megnyilvánulásai.   Ki gondol arra, hogy Isten ezek által is keres, azt akarja, hogy felismerjük rossz az életünk iránya. A bűn jelen van, és ezt nem lehet emberi megoldásokkal eltávolítani. Isten beavatkozására van szükség ahhoz, hogy igazán jó irányba forduljon az életünk. 

A filiszteusok a papjaikhoz fordultak, akik rámutattak, ne keményítsék meg a szívüket, vagyis ismerjék fel a jeleket és a ládát küldjék vissza, mert Izráelben és a szent sátorban a helye. A  papok azonban nem vezették tovább őket, nem mondták el, a legjobb  az lenne, ha ők is elismernék és megismernék Izráel Istenét. Minden egészen másképp alakulna. Megismernék az igazi békességet. Ha ők is Isten népévé lennének, megszűnne a háború Izráellel, és eljönne számukra a béke korszaka. Azonban ezt sátán nem akarja, így sötétségben tartja őket. Aki Istenre talál, az a megbékélés útját is megismeri. Ha az életem felett az Úr uralkodik, akkor már nem ellenségként tekintek a másik emberre.  A papok azonban nem segítik tovább népük fiait. Miért? Mert féltik pozíciójukat.

Végül elindítják a ládát egy szekéren, és a tehenek megindulnak Izráel határa felé. Még a borjaik sem tudják visszatartani őket. Miért? Mert a bakon az Úr ül.  Isten van jelen, Ő irányítja a ládát Izráel felé. És ez is jelzés mindenkinek, a filiszteusoknak és Izráelnek is. Dicsérjük Urunkat, mert nem hagy minket bizonyság nélkül. Nincs ő távol, hanem itt van, és úgy alakítja a dolgokat, hogy világos legyen a jelenléte. Azóta pedig még nagyobb önkijelentést vitt végbe, emberré lett, itt járt közöttünk, és meggyógyította azokat, akiket a bűn és a sátán megbetegített, vagy megkötözött. Ezzel lehetővé tette, hogy odamenjünk Hozzá vigyük minden problémánkat és kiáltsunk, kérjük, könyörüljön rajtunk.

A láda hazaért, a bétsemesi emberek megörültek, itt van Isten. Isten addig is ott volt, csak az Ő szívük volt távol Tőle. Áldozatot mutattak be Istennek, eddig jó minden. Hálásak az Úrnak, hogy visszakapták a ládát, de a bűnbánat elmarad, de nem borulnak le Előtte, felismerve hatalmát. Hiszen a láda „magától” érkezett haza. Ők nem tettek ezért semmit. Ezzel Isten nekik is megmutatta, a vereség, az elnyomás nem azért következett be, mert a filiszteusok hatalmasabbak. Azért történt minden, mert ők vétkeztek és eltávolodtak Istentől. A láda jelenléte bűnbánatra hív.  Azonban nem ez következik, hanem egy tragédia megy végbe. Miért? Mert a kíváncsiság vezeti őket. Mi van a ládában? Ott van az Isten? Megláthatjuk. A kíváncsiságnak következménye van. Ha Isten szavához tartják magukat áldást nyernek, de így csapás keletkezett. A bűnös ember nem viseli el Isten dicsőségét. Isten kisugárzásának következménye van. Az ember mindig alázattal, hódolattal és bűn bánattal közelít helyesen az Úrhoz. Olyan jó, hogy Jézusban már szemlélhető az Úr dicsősége. Lényének ereje pedig nem pusztít, hanem gyógyít és helyreállít. Mindazáltal fontos üzenet, vegyük komolyan az igét. Ne a magunk módján közelítsünk Istenhez, ne a kíváncsiság vezessen, hanem Isten megismerésének, és az Ő szolgálatának a vágya.

Krisztusban Isten kegyelmi ajándékát tapasztalhatjuk meg (Rm 7,1-13). Aki Krisztust befogadja, az Isten kegyelmét fogadja be. Isten ajándéka az elszakadt, bűnös embernek a kegyelem. Isten Jézusért megbocsát, eltörli vétkeimet és új élet ad.  Ez az élet már róla szól. Ez az élet már örök. A Jézus Krisztusban való élet nem csupán e földi időszakra szól, aki hisz Benne, annak örök élete van. Vagyis Isten a halálos ítéletet Jézusra vetette, és én halál helyett életet kapok az ítéletkor. A halált, a kárhozatot érdemlem, de Jézus érdeméért életet kapok ajándékba. Ezt én képtelen vagyok megszerezni, de ha az életemet leteszem Jézus kezébe, és egész további életemben Neki élek, Őt követem, örök életet kapok. Dicsérjük az Úr nevét, nem azt adja, ami jár nekem, hanem azt, ami nem jár. Halál helyett életet, és ez a kegyelem.  A bűn halált ad, elpusztít, akkor is, ha ezt olyan módszerekkel viszi végbe, amelyekről nem is gondolnánk, hogy halált hoznak. A mérget szép üvegbe helyezi, és a címkére pedig hazugságot ír. Hiszen ha az alkoholra, a drogra azt írná rá, hogy halálos méreg senki nem venné kézbe. Úgy nyújtja elénk  az ördög a bűnt, hogy az jónak látszik. És hát a végső eredmény is szép, olyanok lesztek, mint az Isten. Azonban ez a legnagyobb hazugság, és ennek következménye a halál. Ebből egyedül az Úr Jézus képes kiemelni, életre segíteni.

Jézus győzelme által az Ő menyasszonya vagyunk. Isten népe az Ő felesége.  Hozzá tartozunk szövetség által. Az egyház Istenhez tartozik. Ez azt jelenti, Ő gondoskodik asszonyáról, és ha az asszony máshoz fordul támogatásért, mástól kér védelmet, házasságtörővé lesz. Isten gyermeke, Jézus Krisztus tanítványa ne várjon mástól segítséget, csak Urától. Isten hűséges, nem hagy magunkra, és erőnkön felül kísértetni sem. Végig kell gondolni, amikor az egyház nem egyedül Krisztusra támaszkodik, nem leszünk-e házasságtörővé?  Amikor a világ pénze, hatalma oltalmaz és segít, vajon nem fordultunk el az Úrtól? Mi a megoldás? A bűnbánat. Jézus a házasságtörő asszonyt sem ítélte el, megbocsátott neki, és a szívére kötötte: „Én sem ítéllek el, eredj el, és többé ne vétkezzél” (Jn 8,11)!

Meghaltatok a bűnnek, a törvénynek, és most már azé vagytok, Aki feltámadt a halottak közül. Aki hisz Jézus Krisztusban, mint Megváltójában, és leborult a kereszt alatt, az meghalt a bűn számára. Most már Istennek él, és Neki terem gyümölcsöt. 

 

 

 

 AMIT SZÍVÜNK ESDVE KÉR

 

1.  

Amit szívünk esdve kér,

Földi kincsnél többet ér.

Mind mulandó és üres,

Amit a világ keres.

Lásd, Uram, mi Lelkedet

Kérjük, Aki hűn vezet,

Föl ne tartsa semmi gát,

Hadd jelentse meg magát,

És szívünk töltse be

Mindörökre szent heve!

2.  

Ne a test legyen urunk,

Kit követni indulunk,

Lelked szóljon csak velünk,

Mert mi Őrá figyelünk.

Lásd, Uram, mi Lelkedet

Kérjük, Aki hűn vezet,

Föl ne tartsa semmi gát,

Hadd jelentse meg magát,

És szívünk töltse be

Mindörökre szent heve!

3.  

Tartsd kezedbe’, hű Urunk,

Amit mondunk, gondolunk;

S míg szemünk csak Rád tekint,

Hűn igazgasd tetteink!

Lásd, Uram, mi Lelkedet

Kérjük, Aki hűn vezet,

Föl ne tartsa semmi gát,

Hadd jelentse meg magát,

És szívünk töltse be

Mindörökre szent heve!

4.  

Lelkedet reánk kitöltsd,

Érjen így a jó gyümölcs;

Lássa mindaz, aki él,

Életünk, hogy mit beszél.

Lásd, Uram, mi Lelkedet

Kérjük, Aki hűn vezet,

Föl ne tartsa semmi gát,

Hadd jelentse meg magát,

És szívünk töltse be

Mindörökre szent heve!

5.  

Ó, mi áldás, kegyelem

Benned élni szüntelen,

Eszközöd gyanánt, Uram,

Függni Tőled untalan!

Lásd, Uram, mi Lelkedet

Kérjük, Aki hűn vezet,

Föl ne tartsa semmi gát,

Hadd jelentse meg magát,

És szívünk töltse be

Mindörökre szent heve!

 

 

Isten áldásával. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése