A nagy lehetőség

A

 bűn nem játék, súlyos következménye van (2Móz 33,1-23). Az aranyborjúért nagy árat fizetett Izráel. Sokan és sokszor fizetnek nagy árat az aranyborjú imádata miatt. Azonban Isten adott lehetőséget a borjúval való szakításra, és az Istenhez való térésre. A megtérést pedig az elindulás fogja követni. Isten megparancsolja, hogy induljanak el az új földre, amelyet az ősatyáknak ígért. Mert Isten tartja a szavát, nincs Hozzá fogható. Azonban úgy dönt az Úr, hogy Ő nem megy velük. Miért? Mert tudja, hogy a keménynyakú nép nem viselné el az Ő jelenlétét.  A keménynyakúság nem dicséret, bár sokan büszkék rá. Makacsságot jelent, és azt fejezi ki, nem változtak a szívükben semmit.  Ugyanolyan lázadók maradtak. Ha minden jó, akkor ők is boldogok, de ha valami másképp alakul, vagy valamiben hiányt szenvednek, azonnal lázadnak Isten ellen. Isten szentségét pedig a bűnös lázadó ember nem tudja elviselni.

Isten üzenete, miként nem kíván tovább velük menni próba is volt.  Hogyan fognak erre reagálni?  Örömmel veszik? Azt mondják, boldogulunk mi Nélküle is?  Készek-e megváltoztatni életüket, vagy inkább a bűnhöz ragaszkodnak?  A mai ember a bűn mellett döntött. Inkább a bűn útján jár, mint Istennel.  Büszkén hangoztatja, el vagyunk mi már Isten nélkül. Olyan fejlettek vagyunk, hogy nincs szükségünk Istenre. Aztán jön egy láthatatlan vírus, és sokan pánikolnak. Kiderül, nem vagyunk mi annyira mindent tudók.

Izráel kiállta a próbát, mert elkezdett gyászolni, amikor meghallotta Isten döntését. Ez bűnbánatot jelent. Rádöbbentek, hogy Isten nélkül nincs értelme tovább menni, de az életüknek sem. Életünk igazi értelmét Isten adja meg. Ezért is van ma oly sok kiürült szívű és boldogtalan ember. Isten nélkül űr keletkezik a szívünkben, és ezt senki nem tudja betölteni rajta kívül.

Isten sátora a táboron kívül kerül, de jelen van az Úr. Amikor Mózes bement a szent sátorba felhőoszlop szállt le és Isten beszélt Mózessel.  Tehát Isten dicsősége jelen van, és ez lényeges, mert enélkül csak emberi közösség volnának, így azonban Isten népe. Mert Isten népévé az Ő jelenléte tesz. Nem emberi szervezés, különféle dogmák, hanem Isten valóságos jelenléte tesz mássá, Isten népévéé.

Mózes is ragaszkodik ahhoz, hogy Isten orcája velük menjen, mert ha ez nem történik meg, nincs értelme tovább menni. Akkor Isten ne is vigye őket ki onnan, ahol épp vannak. Ragaszkodunk-e így Istenhez? Ki tudom-e mondani, Uram nélküled egy tapodtat sem megyek tovább.  Tulajdonképpen a hívő, a bizonyságtevő az igehirdető megfogalmazása ez. Ha arcod nem jön vele, ha Te nem vagy velem személyesen, akkor nem megyek.  A szószékre, vagy a pulpitus mögé is ezzel a vággyal és imádsággal álljunk, ha Te nem jössz én sem megyek. Amíg nem jössz, addig nem megyek fel, és nem beszélek. Mert az Úr jelenléte, a Szentlélek áradása nélkül az igehirdetés, csak egy emberi beszéd. Az erő Isten szavában van.

Isten megteszi, amit Mózes kér, és a kősziklára állatja. Ott találkozhat Istennek, de csak hátulról láthatja.  Nekünk is a kősziklára kell állnunk, ha látni akarjuk Istent. Ez a kőszikla a Krisztus.  Őbenne kapunk olyan rejtettséget, hogy Isten dicsőségét leviselhessük. Az Ő vére tisztít meg minden bűntől. Őbenne Isten közel jött hozzánk és megismerhető.

Megszületett a döntés, Jézust megölik (Mt 26,1-29). Nem kell az Isten Fia. Nem kell, megmondta róluk az igazságot, leleplezte álkegyességüket. Kínálta ugyan nekik is az életet, de az nem kellett. A vezetők nem akartak új életet, nem akartak lemondani a hatalom és a pénz szeretetéről.  Inkább Jézust vetették el. Ahogyan tervezik az is hazug képmutatás. Ügyelnek az ünnep formai rendjére, de az Isten igéjére már nem figyelnek. Ne ölj! Ezt mondta Isten a tízparancsolatban, de ők ezt félreteszik, sőt megölik a parancs adóját.  Inkább kiiktatják Istent az életükből, mintsem bűnbánatot tartsanak. Sokan ügyelnek ma is az ünnepekre, a hagyományok megtartására, de Istent nem engedik be az életükbe. 

Azonban Betániában van valaki, aki ráhangolódik Jézusra. Teljes szívével rezonál az Úrra, nem figyel senkire, csak lesi Jézus szavát. Neki csak Ő a fontos. Nem foglalkozik mások véleményével, pedig tudja, hogy tettével nem fognak egyetérteni. Ez az asszony felrúgja a szabályokat, nőként Jézus közelébe megy és a fejére önti az értékes kenetet. A tanítványok is látták, hogy a kenet sokat ért. Már számolták mennyit kaphatnának érte, de ez az asszony nem nekik adja, Jézusra önti. Jézus mindent megér neki. Nem kicsinyeskedik, nem foglalkozik azzal, mi marad neki, mert szinte tudja, az Úr mindent oda érte a kereszten. Nézzük Jézust a kereszten és engedjük, hogy megindítson a látvány. Engedjük, hogy szeretetre késztessen, ez az asszony szereti Jézust. Tudja, semmi sem elég, amivel kifejezheti a kegyelemért háláját.

Bár így szeretném Jézust, hogy mindennél fontosabb Ő, és nem az foglalkoztat mit is szólnak mások, ha megélem, kimutatom ezt a szeretetet.  Ma oly sokan táncolnak, ugrálnak az aranyborjú körül, rengeteg pénzt költenek szórakozásra, szenvedélyre, és senkit nem zavar. De ha valaki Jézusnak ad jelentős dolgot, vagy összeget, azt pazarlásnak nevezik. Jézus azonban mellé áll, és rámutat, nem pazarlás az, amit Neki adunk. A szegények  mindig jelen lesznek a társadalomban, ha valóban adni akarunk neki, lesz rá lehetőség.  Fontos még, mindig a magamét, és ne a másét akarjam adni. Mert az a kenet nem a tanítványoké volt, hanem az asszonyé. Ő a sajátját, a megspórolt pénzén vett kenetet adta az Úrnak. Mennyi hamis adakozás van ma, nem a sajátunkat adjuk, hanem a másét, de úgy teszünk, mintha a miénk lenne.  Adja az állam, de úgy teszünk, mintha mi fordítanánk akkor összeget az egyház dolgaira. Vagy úgy adunk, hogy azt meg sem érezzük.

A továbbiakban láthatjuk, hogy az Úr Jézus úgy adott, hogy azt megérezte. Saját teste szenvedett értünk. Júdásban eldől, elárulja Mesterét, már meg is egyezett főpapokkal. Ezt követően még részt tud venni a páska vacsorán.  Mennyire meg tudjuk játszani, hogy szeretjük az Urat. Úgy el tudjuk takarni érzéseinket, szándékunkat. Azonban az Úr tisztába van velünk, és ennek ellenére magához enged. Szinte utolsó utáni lehetőséget kínál. Amikor a kenyeret és a poharat adja az Úr Júdásnak, még ezt  a lehetőséget kapja meg. Még megvallhatná, elárultalak, bocsáss meg. Mert még ezt is meg lehet vallani, Jézus vére minden megvallott bűnt eltöröl.

 

 

 

Bár bűn és kín gyötör

 

1. Bár bűn és kín gyötör, És nehéz bár szívem, A Sátán életemre tör: Kétségbe nem

esem.

 

2. Bár vétkem súlya nagy, Mégis hozzád jövök. A bűnnek gyűlölője vagy, De kegyelmed

örök.

3. Az én erőm kicsiny, S a bűn erős nagyon: Te tudsz s akarsz segíteni, Hát segíts ba-

jomon!

 

4. Az ég oly messze van, Még messzebb tőled én, De szent igédben írva van, Hogy ir-

galmad enyém.

 

5. Nem félek senkitől, Hisz te vigyázsz reám, Már bánat és gond sem gyötör: Meghall -

gatod imám.

 

6. Jézusban bízva én szívemet átadom, Mert így, tudom: akármi ér, Atyám szeret na -

gyon.

 

 

Isten áldásával.