2020. december 16., szerda

Hit által

 

M

ég mindig van mondanivalója Elihúnak (Jób 36,1-25). Még nem fogyott ki a szóból, és ebben van jó is. Mégpedig az, tud Istenről beszélni. Nem intézi el néhány betanult gondolattal, hanem maga igyekszik megfogalmazni mindazt, amit tud róla. Már az is elismerésre méltó, hogy érdekli Isten. Gondol rá és szeretné tudni kicsoda. Mert ez a beszéd azt üzeni, Elihúnak fontos volt eddigi élete során az Isten. Igyekezett Őt megismerni. Voltak kérdései az Istenről, az életről, a világról. Vannak-e kérdéseink? Fontos-e nekünk Isten? Igyekszünk-e Őt megismerni? Mindent megelőz Isten megismerésének kérdése az életemben? Mivel kereste Istent, és Neki tette fel kérdéseit, tudott Róla beszélni. Van mondanivalóm Istenről. Ez megragadott és arra gondoltam, vajon mi tudunk-e így odaállni mások elé, van mondanivalóm Istenről? Szeretnék Istenről beszélni neked. Szeretném elmondani, amit Tőle kaptam, amit megismertem belőle. Van-e Istenről mondanivalód? És fontos-e, hogy azt közöld mással? Az Úr azért hív el, hogy Róla tegyünk bizonyságot, beszéljünk róla másoknak.

Minden ember Őt szemléli, mondja ez a barát. Őt szemlélem mindennap? Ővele ébredek, hozzá visz első gondolatom?  Csodálom tetteit, és magasztalom Őt? Azért kapunk új napot, hogy keressük Őt, nyissuk ki a Bibliát és csodáljuk a hatalmasan cselekvő Urat. Emeljük Rá mindenkor tekintetünket, gyönyörködjünk Benne. Mert Ő már nincs távol. Mi már nem úgy vagyunk, mint Jób és társai, akik csak messziről szemlélhették Istent. Mi karácsonyra készülünk, és ez jelzi, Isten közel jött az emberhez. Emberré lett, hogy találkozhassunk Vele. Jézusban itt van, mert azt akarja, hogy ne, mint egy távoli Lényt csodáljuk, hanem, mint aki közellévőt, hívjuk segítségül.

Isten nem egy tárgy, amit csodálhatunk szépségéért, nagyságáért. Ő élő valóság, Akit megtapasztalhatunk. Azért érkezett a világunkba, hogy aki hall Róla, az hívja segítségül. Kiáltsunk Hozzá, Jézus, Dávid Fia könyörülj rajtam. És, ha ez a kiáltás őszintén elhangzik, Ő megáll életünk mellett. Kész könyörülni, meggyógyítani, megszabadítani, új élettel megajándékozni. Azért jött, hogy megszabadítson mindabból az igából, ami alá sátán kényszerített. Az Úr Jézus azt kéri vessük Rá terheinket, mert Ő Isten Bárányaként magára vette minden bűnünket. Karácsony is azt üzeni, lehetünk szabadok. Eljött a Szabadító. Élj a lehetőséggel, légy szabad, mert Ő leoldotta márt a köteléket.

A hitről beszél a szentíró, és ebből megtudjuk, hogy az meggyőződés, bizonyosság (Zsid 11,1-7). Nem elvont fogalom. Nem hiszékenység a hit, hanem meggyőződés és bizonyosság. Miről? Istenről. Meggyőződöm hit által, hogy Ő létezik. Ma is mindenki meggyőződhet és megbizonyosodhat Isten valóságáról. Nagyszerű ez az ige, rámutat, meg lehet győződni Isten valóságáról és hatalmáról. Aki igazán meg akarja Őt ismerni, az meg is fogja. Elég az Igét kézbe venni és nyitott szívvel olvasni. A Biblia szavain keresztül az Úr megszólít, rádöbbenünk, hogy Ő él. És mivel él, szól és cselekszik. Mert, amikor az igét olvasva halljuk a szavát, látjuk, amiket tett, a mi szívünkben is megfogalmazódik, én is Tőle kérek segítséget. Elé viszem bűneimet, betegségeimet, minden problémámat, és Isten megkönyörül. Jézusban lehajol és kész kiemelni a bűnből, új szívvel ajándékoz meg. Aki mindezt a saját életében megtapasztalja, annak bizonyossága lesz Isten felől. Aki így meggyőződik, annak a szívéből elő tör a hála, az már Neki akar élni és szolgálni. Kinek szolgáljunk, kinek éljünk, ha nem az élő Istennek? Kit kövessek, ha nem azt a Jézust, Aki meghalt értem a kereszten. Aki ma is hatalmas csodákra képes.

Hit által értjük meg, hogy Isten teremtette ezt a világot. Aki nem hisz, vagyis nincs kapcsolatban Istennel, mert még nem győződött meg a valóságáról, az még bizonytalanságban van. Hit nélkül csak találgatunk, egyik elmélet követi a másikat, mert kiderül, minden bizonytalan. Azonban a hit bizonyságtétel maradandó. Ezredévek óta hirdeti, hogy Isten a Teremtő. Olyan személyek tesznek vallást, akik saját életükben tapasztalták meg Isten újjáteremtő hatalmát. Jézus Krisztusban újjá teremt, és aki ezt átéli, az előtt nem kétséges, a világot is Isten teremtette.

Isten beszéde által jött létre a világ, micsoda hatalmas szó ez. Isten kimondja a szavát, és meglesz, amit mond. És ezt látjuk az Úr Jézus Krisztusban is. Szól, és a beteg meggyógyul. A béna talpra áll, a leprás megtisztul. Akarom, tisztulj meg, állj a lábaidra, és minden megtörténik. Mert Jézus hozta el Isten teremtő szavát a világunkba. Isten hatalmas szava Ő. Nincs más rajta kívül. Engedjük ezt szót a szívünkbe! Engedjük, hogy az ige ne csak az értelmünkig hatoljon, hanem lényünk mélyéig.

Hit által érthetjük meg, hogy nemcsak láthatók, hanem láthatatlanok is vannak. Van láthatatlan világ, amit testi érzékeinkkel nemcsak hit által tapasztalhatunk. Létezik Isten világa. Azonban ez a világ csak hit által tárul fel előttünk. Annak minden ereje a hit csatornáján keresztül árad az életünkbe. Nem látjuk Isten világát, de erőit hit által megtapasztaljuk. Nem látjuk a levegőt, és az atomokat sem. De mindkettőt megtapasztalhatjuk. Az atom is láthatatlan, ráadásul kicsi, és mégis hatalmas energia feszül benne. Ez az energia képes jót és pusztítást is munkálni. Azonban Isten szavának energiája hit által jó dolgokat végez el. A gonosz az, csak pusztít, de az Úr Jézus azért érkezett, hogy helyreállítson. Bár meglátnánk Őt, és mindennél fontosabb lenne számunkra.

A szerző olyan emberekről kezd el beszélni, akik hit által nagy dolgokat vittek végbe. Hit által Isten hatalma munkálkodott rajtuk keresztül. Hitték, hogy Isten él, és ezért megjutalmazta őket. Aki hiszi, hogy Isten él, Jézus feltámadt, azt megjutalmazza. Mivel? Önmagával. Az átéli, hogy Isten cselekszik az életében, annak élő kapcsolata lesz az Úrral. Akik Őt keresik, átélik, hogy Isten jelen van. Hallják a szavát, tapasztalják munkáját. Ezek a hithősök élő kapcsolatban álltak Istennel. Tetteik Róla beszéltek, azt cselekedték, amit az Úr kért tőlük.

 

 

Jöjj, királyom, Jézusom!

 

1. Jöjj, királyom, Jézusom! Szívem, íme, megnyitom. A gonosztól óvj te meg, Meg ne

rontson engemet.

2. Véreddel, mely el-kifolyt, Mosd le rólam, ami folt; Élet útját megmutasd, Én meg nem

találom azt.

3. Gyógyítsd meg sok nyavalyám, Enyhíts szívem bánatán; Kétség, gond ha gyötrenek,

Biztasd nádszál hitemet.

4. Van hatalmad rá, tudom, Míveld, édes Jézusom: Hit, remény és szeretet Töltse be a

szívemet.

5. A keresztet te adod, Adj hozzá alázatot: Hordjam olyan csendesen, Mint egykor te,

Mesterem.

6. Majd ha véget ér a harc S megpihentetni akarsz: megragadom jobbodat, S mennyor-

szágod béfogad.

 

 

Isten áldásával.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése