Megtaláltad a Messiást?

 

A

z Úrnak van szava, és ezt jó olvasni (Jón 1,1-16). Még ma is szól. Igénkben, a prófétát szólítja meg, de rajta keresztül másokhoz is eljut. Isten Jónást használja fel üzenete célba juttatásához eszközül. Ma is és hozzánk is szól az Úr. Van üzenete, van véleménye az életünkről. Ez jó, azonban nem biztos, hogy az Ő véleménye egyezik a mi véleményünkkel. Ha az igébe tekintünk, akkor azt látjuk, legtöbbször Isten véleménye eltér a miénktől. A prófétát pont azért küldi, hogy az üzenete által erre rádöbbentse Ninivét, és minket is. Isten azért szól, mert nincs rendben az életük, ha minden így marad, megítéli őket, azonban mielőtt ez megtörténne, szól, vagyis lehetőséget kínál a megtérésre, a változtatásra.

Isten szava nem egy ünnepi kellék, nem díszlet az életünkön. Isten komolyan beszél, de mindig érdekünkben teszi. Azt akarja, hogy időben forduljunk Felé, kiáltsunk Hozzá megbánva bűneinket. Amint most is látjuk, az Úr nem mindig azt mondja, amit mi hallani szeretnénk. Nem dicséretet mond. Nem azt halljuk, hogy mindennel meg van elégedve. Ninivébe  nagy városba küldi az Úr Jónást. És ez a város gonosz. Meglepő. Nem azt mondja az Úr, hogy csodálatos, dinamikusan fejlődő, növekedő, szabadságban élő város. Az a véleménye, hogy ott gonoszul élnek. Azonban Isten szereti az ott lakókat, ebből az is kitűnik, amikor megmondja a valóságot, nem azért teszi, mert nem szeret, hanem pont azért, mert szeret és ki akar mozdítani a hamisságból. Azt akarja, hogy meglátva a valóságot segítségül hívjuk Őt, és kérjük bűneink bocsánatát. Új kezdetet kínál.

Jónás nem teljesíti a küldetést. Miért? Mert ő nem akarja, hogy a niniveiek újat kezdjenek. Jónás azt szeretné, ha elpusztulna a város. Azonban ez nem Istentől van. Ez a gonosz akarata, sátán célja elpusztítani az embert. Isten megmenteni akar. Erről szól karácsony ünnepe is. Azért küldte el Isten egyetlen fiát a világba, hogy megmentse általa a világot.

Mi van a szívemben? Hogyan állok azokhoz, akik még nem jutottak hitre? Mit akarok, menteni vagy sorsukra hagyni őket? Fáj-e nekem, hogy sok ember elveszik, ha nem ismeri meg Isten kegyelmét? Teljesítem Isten akaratát, hirdetem az evangéliumot? Elmondom másoknak, mit tett értük az Úr?

Megrendítő mennyire nem akar Jónás oda menni, ahová Isten küldi. Eljut oda, hogy felülbírálja Isten akaratát. Mint egy hisztis gyermek, én akkor se fogom azt tenni, amit a Gazdám mond. Nem vagyunk mi is Jónáshoz hasonlók? Miért megy másfelé? Talán azért, mert túl jól megy a sora, van pénze, amiből kifizetheti a hajóutat. Nem probléma más irányba menni. Ha nem lenne pénze, nem indulna ellenkező irányba., Nekünk is gyakran az a bajunk, ki tudjuk fizetni az ellenkező irányba tartó útiköltséget. Nem probléma, Isten nélkül is megoldjuk. Nem vagyok-e én Rá utalva? Holott a hit, a prófétaság, a tanítványság erről szól. Rábízom magam, semmit sem oldok meg Nélküle.

Az Úr pedig, Isten nem mond le a prófétáról sem üzenetéről. Nem engedi, hogy az Ige elkallódjon. Utána megy a prófétának, akinek rá kell döbbenni, hogy nem véletlenül tombolnak az elemek. Isten őt keresi. De ő tovább menekül, egyre lejjebb visz az útja, egészen a hajófenékbe. Aki el felé távolodik az Úrtól, nem felfelé jut. Aki otthagyja az Urat, az egyre lejjebb kerül. Mehet csodás távoli vidékre, ülhet nagyszerű vitorlásra, Isten nélkül lejtmenet van.

Jónást senki és semmi sem érdekli, csak önmaga. Mindenki hagyja békén, és elvonul aludni. Nem jellemző időnként ránk is. Megsértődve vonulunk félre, elegünk van mindenből, és mindenkiből, és nem érdekel, mi folyik körülöttünk. Az Úr Jézus még a kereszten is odafordult a Vele együtt megfeszítettekhez, és imádkozott azokért, akik halált kiáltottak Rá, akik megfeszítették.

Jónást a pogány hajósok ébresztik, kelj fel, kiálts Istenedhez! Ők mondják meg, mit kellene tennie ebben a helyzetben. Ez a megoldás! Kiálts Istenedhez! A hangsúly azon van, kihez kiáltunk. A hajósok rádöbbentek, a maguk isteneik nem segítenek, majd amikor megtudják, hogy Jónás az Úr, az egyetlen létező Isten szolgája, ők is Hozzá kiáltanak. Isten az, Aki segíthet. És bármilyen problémával nézzünk szembe Ő a megoldás. A megoldás felé vezető út, a kiáltás: Ezt nem akarja a mai ember. Mindent megpróbál, de Istent nem akarja segítségül hívni. Mi kiáltunk? Az az első amit teszünk, hogy Istent hívjuk segítségül? Ebben a mai helyzetben is, az Ige azt tanácsolja:  Kelj fel, kiálts a te Istenedhez! Ébredjünk fel, és lássuk meg, Ő a megoldás. A mi feladatunk a kiáltás. Imádkozzunk környezetünkért, a vírustól való szabadításért. Mindezt tegyük bűnbánattal és alázattal. Jónás nem imádkozik, miért? Mert nem akar engedelmeskedni Istennek. Nem akarja tenni, amit mondott neki.

Másnap ismét ott állt János, másnap is kiment és várta Jézust (Jn 1,35-51). Ha nem jött az első nap, kiment másnap is. Van-e ilyen vágy bennünk? Megyünk másnap is? Istentiszteletet követő nap is kézbe veszem az igét. Nem csak ma, hanem másnap is.

A két tanítvány, amikor hallja János bizonyságtételét, elindul Jézus után. Maguk is utána járnak a dolgoknak, meg akarnak győződni, valóban Jézus-e a Krisztus? Íme az Isten Báránya! A két tanítvány érti, és elindul követni Jézust: Én is elindulok? Annyit hallottam már Róla, megindultam, Vele akarok lenni. Amikor érdeklődnek szállása felél, Jézus biztatja őket, jöjjetek és lássátok meg! Jöjj, és lásd meg! Jöjj és kövess engem, és akkor meg fogod tudni ki vagyok. Csak így megy, elindulni, és együtt lenni Jézussal.

Vele maradtak azon a napon, nem mentek el a látogatási idő lejárta után, többre vágytak. Akarták hallgatni Jézust. Mi van most bennünk? Elég volt. Négy egymást követő napon volt istentisztelet, elég. A jóból is megárt a sok, mondjuk, vagy maradunk? Maradunk Jézussal, és kérjük, tanítson, formáljon, mutassa az utat!

András azonnal elmondja, amit felismert. Bizonyságot tesz: Megtaláltuk a Messiást. Ez megmutatja miről is folyt Jézussal a beszélgetés. András nemcsak eltöltötte az időt, hanem bizonyosságra jutott, Jézus a Messiás. Ezt pedig el kell mondani. Kinek mondja, a testvérének. Mondjuk el mi is! Ahhoz azonban meg kell Őt találni. Csak az tud bizonyságot tenni, aki eljutott ide, hogy számára Jézus a Messiás. András eljutott, és ezt tovább adta.

 

 

Az Isten Bárányára

 

1. Az Isten Bárányára Letészem bűnöm én, :/: És lelkem béke várja Ott a kereszt tövén.

A szívem mindenestül Az Úr elé viszem, Megtisztul minden szennytül A Jézus vériben,

A Jézus vériben.

2. Megtörve és üresen Adom magam neki, :/: Hogy újjá ő teremtsen, Az űrt ő töltse ki.

Minden gondom, keservem Az Úrnak átadom, Ő hordja minden terhem, Eltörli bánatom,

Eltörli bánatom.

3. Örök kőszálra állva A lelkem megpihen; :/: Nyugszom Atyám házába’ Jézus kegyel-

miben. Az ő nevét imádom Most mindenek felett; Jézus az én királyom, Imámra felelet,

Imámra felelet.

4. Szeretnék lenni, mint ő, Alázatos, szelíd, :/: Követni híven, mint ő, Atyám parancsait.

Szeretnék lakni nála, Hol mennyei sereg Dicső harmóniába’ Örök imát rebeg, Örök imát

rebeg.

 

 

Isten áldásával.