Siessetek!

 

J

ób Isten szavait hallva elnémul, mert Előtte csak néma lehet az ember (Jób 40,1-32). Istent hallva rádöbbenünk kicsiségünkre. Az ember addig gondolja magát nagynak, amíg nem találkozik Teremtőjével. Azonban azt jó látni, ha átéljük is teremtett voltunk, és semmiségünket, Ő nem eltiporni jön. Isten nem ellensége az embernek, hanem egyedüli megmentője. Rosszat sátán akar nekünk, de ezt jól becsomagolta. a rosszat, a bűnt gyönyörű szép papírba csomagolta. Ma is így tesz. Az Isten elleni lázadást, az önmagunk magasztalását kiemeli, dicséri, és azt mondja, ez a szabadság. A mai ember mindent megtesz azért, hogy magát Isten fölé emelje. Jób elnémult.

Isten tovább beszél, és ez azt jelenti, foglalkozik Jóbbal. Nem söpri le az önmagával, a szenvedéssel, a barátaival és Istennel birkózót. Megközelíti, mert ki akarja emelni ebből a veremből. Fel akarja hozni a napfényre. Azt akarja, hogy valóban lássa meg a felhő mögött ragyogó napot. Mert Isten megszólalása ezt teszi valósággá. Amit eddig nem vett észre, arról meggyőződhet. Minden nyomorúsága mögött Isten elérhető. Ezt nekünk is üzeni az ige. Isten jelen van, csak lásd meg!

Kérjük Urunkat, könyörüljön rajtunk, hogy az ige olvasásakor meglássuk Jézusban a Messiást, a Megmentőt! Ne járjunk úgy, mint Izráel népe, köztük járt az Úr és ők nem ismerték fel, hogy az ácsmester személyében Isten tett látogatást náluk. Isten inkognitóban jött, emberi formában. Lénye mélysége hit által tárul fel a kereső ember előtt. Aki segítségül hívja, megdöbbenve tapasztalja meg, hogy Ő valóban Isten. Csak magasztalni tudjuk Őt, hiszen hatalmasan cselekszik. Megoldást ad kilátástalan helyzetekben, és folyamatosan formál Lelke és igéje által.

Isten szavai alázatra nevelnek. A víziló és a krokodil csodálatos volta nyűgözi le az embert. Minden összhangban és nagyszerűen működik. Az ember nem szeretne velük találkozni, mert nem tudja egyedül legyőzni. Persze a mai ember eljutott oda, hogy olyan fegyvereket készít, amivel képes kipusztítani sok élőlényt. Isten csodálatos világát az ember az életmódjával is pusztítja. Elvesszük, kipusztítjuk sok állat életterét. Mennyire más Isten. Ő nem pusztít, hanem létrehoz. Nem elveszi az életteret, hanem biztosítja. Hálát adhatunk a kegyelemért, ami által Isten az embert újjá akarja formálni. Új szívet ad, amiből kiemeli a pusztítást, és rávezet a teremtett világ, az élet védelmére. Isten az életet teszi első helyre. Minden szinten az élet az első számára. Ezért adta Fiát oda, hogy mentsen minket. Aki ezt látja, leborulva dicsőíti az Urat.

Isten ószövetségi népe a Sínai-hegynél élte át az Istennel való találkozást (Zsid 12,18-29). És az a pillanat megrendítő volt. A legtöbben féltek, mert Isten hatalmának külső megnyilvánulásait tapasztalták. Hatalmas hang és fényjelenség töltötte be a hegyet, még Mózes számára is félelmetes volt a látvány. Azonban mindezek mögött a Szabadító Isten mutatkozott meg nekik. Tudták, hogy Isten nem ellenük, hanem velük van. Mindezek a jelzések azt a célt szolgálták, hogy megerősödjenek abban a hitben, Istenhez nincs fogható. Nemcsak eddig, hanem ezután is számíthatnak rá. Sőt Isten azt is üzente, egyedül csak Rá számíthatnak, és Nélküle nem fognak boldogulni. Azért is jött el az újszövetség ideje, mert Izráel nem boldogult. Állandóan vereséget szenvedett a bűnnel való csatában. Mert a legnagyobb problémát nem a külső ellenség, a másik nép jelentette, hanem saját szívük. A szívük mindig lázongott, bálványok után vágyódott. Mindig a hűtlenségükkel volt a probléma. Állandóan elfordultak az Úrtól, mert úgy gondolták más népek segítsége megbízhatóbb és hatásosabb lesz, mint az Úr támogatása. Képtelenek voltak Isten törvénye szerint élni.

A fent nevezett probléma ma is fennáll, képtelen az ember Isten törvénye szerint élni. Azért jött el az Úr Jézus, hogy képessé tegyen erre. Ehhez azonban új teremtéssé kell lennünk. Mindez azonban a Benne való élő hit által lehetséges. Ráadásul nem is kollektív formában, hanem személyes döntés által megy ez végbe. Nekem kell rádöbbenni, nem felelek meg Istennek. De Ő elküldte a megoldást, választhatom Jézust.

Karácsonykor láthatjuk meg igazán, mennyire más módon jött el hozzánk az Úr, mint az ószövetségben. Nem félelmetes, hanem szerethető formában. Emberi testben, hozzánk hasonlóan. Emberként meg tud közelíteni, és amikor felénk érkezik, nem félünk. Bár az is igaz, a gonosz fél Tőle. Ezért időnként a kereső szívébe is félelmet csempészik, mert nem akarja, hogy meglássuk, Isten szeret. Igen, Ő szereti a bűnös embert, segíteni akar rajta. Megadja bűnből való kimenekülés útját. Ő az út. Sőt ez az út, járható és életre vezet. Mert a megmentés után sem hagy magunkra. Tudja, hogy az újjászületést követően lélekben válunk csecsemőkké. A csecsemőnek pedig törődésre, segítésre, gondoskodásra van szüksége. Ezt adja meg nekünk. Közbenjár értünk és Szentlelke által támogat. Jézus által bejegyeznek a mennybe. És az az életünk fő célja. Jézus hintsen meg vére által, és jegyezzen be az üdvösségre. Isten Jézusban ma is megközelíthető. Azért jött el így, hogy a legelesettebb ember, akit ez a világ megsanyargatott, bátran jöjjön Hozzá. Félelem nélkül kérjük a Segítségét, és éljük át, az Úr kezében van a legjobb helyen az életünk.

Az Úr eljövetele felelősséggel is jár. Emberként jött el világunkba, az emberi beszéden keresztül kommunikál velünk. Ideadta igéjét is, amin keresztül hallhatjuk szavát. Ezért a szentíró figyelmeztet, és ez a figyelmeztetés végigvonul az egész íráson. Vigyázzatok, vissza ne utasítsátok azt, Aki szól. A szent Isten eljött hozzánk, személyesen szólít meg, ha elutasítjuk, nem törődünk Vele, ha elfordulunk Tőle, a megmenekülés egyetlen módját utasítjuk el. Aki végleg elveti Jézus kegyelmét, a segítséget vettel. Félelmetes ez. Ha nem fogadjuk be Urunkat az életünkbe, nem élünk a kegyelemmel, magunknak teszünk rosszat. Elszakítjuk magunkat az élettől, az igazi, örök élettől. Ne tegyük, hanem inkább ragadjuk meg a keresztet, addig, amíg tart a ma. Ha eltávolodtunk, amíg lehet, forduljunk vissza, erősítsük meg kapcsolatunkat Vele.

 

SIESSETEK, HAMAR LEJÁR

 

1.  

Siessetek, hamar lejár,

Kegyelme már régóta vár!

Ma még lehet, ma még szabad,

Borulj le a kereszt alatt!

Ma még lehet, ma még szabad,

Borulj le a kereszt alatt!

2.  

Ha késlekedsz, mi lesz veled?

Hogy mented meg a lelkedet?

Bezárul a kegyelmi út,

Lelked örök halálba jut.

Bezárul a kegyelmi út,

Lelked örök halálba jut.

3.  

Elszáll a perc, az életed,

Ma még ha jössz, elérheted.

Ne késs tovább, ne várj tovább,

Ma kérd Atyád bocsánatát!

Ne késs tovább, ne várj tovább,

Ma kérd Atyád bocsánatát!

4.  

A szűk kapu ma még nyitva,

Vár téged is Isten Fia!

Jézus szeret, vár tégedet,

Ne keményítsd meg szívedet!

Jézus szeret, vár tégedet,

Ne keményítsd meg szívedet!

 

Isten áldásával.