Megmaradó Fény

 

J

ób könyvének a befejezése csodálatos, ez az ember eljutott Isten személyes megtapasztalására (Jób 42,1-17). Most már nem ahhoz kötődik, amit mások mondanak, ő maga kapcsolatba került a Mindenhatóval. Szót hall Tőle, és ebből a szóból tudja meg kicsoda Ő. Isten kijelenti magát. És ez, amit mi is szeretnénk, amire vágyunk, személyes kapcsolat Istennel. Jöjjünk, ahogyan Jób, bűnbánattal és alázattal. Aki így érkezik, akiben ott van az Ő megismerésének vágya, az előtt kijelenti magát. Azért olvashatjuk és hallhatjuk még mindig az igét, hogy általa felragyogjon előttünk Krisztus arcán Isten ismerete. Az a cél, Istent annak ismerjük meg, aki. Ne a hagyományok, saját elképzeléseink alakítsák istenképünket, hanem az Ő saját szava. Istent akkor ismerjük meg igazán, amikor megláttuk Jézust. A személyes találkozásban jut el a szívünkig a felismerés, Isten előtt állok.

Jób alázatára is szükségünk van, tanulni szeretne Istentől. Tulajdonképpen Jézus azért jött, hogy tanítványokat hívjon el, és tanítványnak lenni azt jelenti, tanulok Tőle. Beiratkoztam az élet iskolájába, ahol Ő a Mester. Lesem szavát, és amit mond és mutat, magamba fogadom. A tanulás lényege, az elsajátítottak gyakorlatba való ültetése. Nem elméleti, hanem gyakorlati oktató Ő. Tulajdonképpen ötvözi a kettőt. Tanít, és amit mond, azt be is mutatja azt éli. És mintha a mi életünkből pont ez a harmónia hiányozna. Meghallgatjuk a tanítást, az igehirdetést, de a cselekvés, a gyakorlat lemarad. Ő pedig azt akarja, hogy éljük is, amit Tőle hallunk. Miért? Mert a legkiválóbb recept megtanulásával se megyünk semmire, ha aztán nem készítjük el az ételt. A Krisztusba vetett hit is akkor segít, ha tesszük, amit mond az Úr.

Ezt követően Jób a teljes helyreállítást átéli. Isten kegyelme csodálatos, amit a gonosz tönkretesz, azt Ő helyreállítja. Nincs Előtte akadály. Sőt Jób közbenjáróvá is válik. Őérte a barátain is megkönyörül. Így könyörül meg Isten Jézusért rajtunk. Az Ő áldozata és közbenjáró imádsága, ami életet, bűnbocsánatot hoz. Dicsérünk Urunk, amiért közbenjársz értünk.

Jóel könyvében az Úr életváltozásra hívja fel népe tagjait (Jóel 1,1-20). Azért éri őket a veszedelem, azért mennek keresztül nehéz időszakon, mert nem úgy élnek, ahogyan azt az Úr kérte tőlük. Életük nem Istenre mutat.  Azonban amíg a próféta szól, van lehetőség az ítélet elkerülésére. Mi ez a lehetőség? Az imádkozás. Oda lehet borulni az Úr elé, szabad kiáltani, ahogyan ezt a próféta is teszi. Kiálthatunk magunkért és a közösségért, gyülekezetünkért.

Kiáltsunk teljes szívből, kérjük a megkötözöttségeinkből a szabadítást. Jó látni, hogy a próféta kora függőségben szenvedőit az Úrhoz irányítja. Sírjatok, és jajgassatok. Vagyis tartsatok bűnbánatot, és kérjétek az Úr segítségét. Így azután Jóel hirdeti, Isten által van szabadulás. Igen, Ő meg tud szabadítani. Ne félj, van segítség! Nem kell félelemben élnünk. Sokan félnek karácsonytól, és talán most még inkább és még többen az egyedül töltött ünneptől. Ne engedjünk félelmeinknek, szorongásainknak, mert nem szükséges depresszióba esni. Jézust, ha hívom eljön hozzám. Vele lehetek. Éljük meg Jézussal az ünnepet! Fedezzük fel Őt, és akkor boldog lesz az életünk.

Hatalmas bizonyságtétel, amit a szentíró elmond: „Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz.” Ő nem változik, ma is ugyanaz, mint kétezer évvel ezelőtt (Zsid 13,7-25). Már csak az a kérdés, ráállok-e erre és hiszem-e mindezt? Hiszem-e próbák és bajok közepette, hogy Ő ma is ugyanúgy Úr? Ma is rátehetem minden gondomat, mert Neki gondja van rám? Ma is Úr a betegség fölött is, és ha hittel kérem, van hatalma arra, hogy meggyógyítson. Ma is Ő ad erőt a különféle élethelyzetek megéléséhez. Erőt ad a megfáradtnak és az erőtlen erejét megújítja. Hiszem, ezt amikor erőtlennek érzem magam? Merítek a kegyelem erőforrásából?

Fontos üzenet, nincsen itt  maradandó városunk, hanem az eljövendőt keressük. Annyira fontos ez, hogy megismétli még így a levél végén a szerző. Azt akarja, mindig a szívükben és a szemük előtt legyen, a jövendőt keressük. Ez ad erőt a kitartás a küzdelmek idején. A szentíró tudta, könnyen megfeledkeznek olvasói erről. Mi mindig azt tartjuk szem előtt, hogy nincs itt maradandó városunk? Így ünnepben is, hazafelé igyekszünk? Legyen a feltámadott Úr ünnepünk és életünk középpontja.

Kapkodjuk a fejünket, egymás után hatalmasabbnál, hatalmasabb bizonyságtételeket kapunk (Jn 1,1-5). János, mint szemtanú ír. Amit az evangéliumában elmond, azt mind maga is átélte. Saját szemeivel látta Jézust, és felismerte, hogy valóban Ő az Isten fia, Ő a Messiás.

Az első verseket úgy élte, meg, mint kijelentést. Nem volt ott személyesen a teremtésnél. Nem élte át, amikor a Szó létrehozta a földet és mindazt, ami rajta van. De átélte saját személyében, az új teremtést. Az már bizonyságtétel, hogy Isten Jézusban adott szava megváltoztatta Őt. Jézust követve más emberré lett. Jézus Isten szava, és azért küldte e Szót a világba, hogy hasson bennünk. Általa formálja újjá az életünket.

Isten küldi az igét, veti a magot, kérjük, tegye szívünket befogadó talajjá. Imádkozzunk azért, hogy ezekben a napokban, ne útfélre, gaz közé, hanem jó talajba hullhasson az Isten szava. Ha belekerül a lényünkbe, ott munkálkodni fog. Az Ige az élet, és ahová az élet bekerül, ott növekedni fog.

Jézus által az igazi Világosság érkezett közénk. Ne ragaszkodjunk a sötétséghez, nyissuk ki szívünket, hogy beáradhasson fény! A fenyőfák égői helyett, világítson nekünk Jézus. Az Ő fénye akkor is megmarad, amikor a fák fényei kialszanak.

 

 

Új világosság jelenék

 

1. Új világosság jelenék, Ó, tévelygés csendesedék; Isten igéje jelenék, Újonnan né-

künk adaték.

2. Evangéliom erejét, Krisztust, áldott szent Igéjét, Atya Isten nagy jó kedvét, Megmuta-

tá ő kegyelmét.

3. Kit sok száz esztendeiglen Eltitkolt volt Atya Isten, Mint megmondá jövendölvén

Ámos próféta könyvében.

4. Ezt a mi hitetlenségünk És nagy telhetetlenségünk, Érdemlette tévelygésünk, Ember-

beli reménységünk.

5. Igaz az Isten Igéje, Kivel él ember elméje, Kinek megmarad ereje És el nem vész ő

reménye.

6. Kérünk, Úr Isten, tégedet, Erősítsd meg híveidet, Hogy vehessük szent Igédet És

vallhassuk te hitedet.

7. Mert csak te vagy bizodalmunk, Ördög ellen nagy gyámolunk, Testünk ellen diadal-

munk, E világ ellen oltalmunk.

8. Dicsőség légyen Atyának És egyetlenegy Fiának, Ezeknek Ajándékának; A dicső

Szentháromságnak.

 

 

Isten áldásával.