2021. április 28., szerda

Élő igék

 

A

 honfoglalás előtti utolsó eligazításokat halljuk (4Móz 34,1-28). Isten a szívükre köti, űzzék ki a kánaáni őslakosokat, mert egyébként tövissé válnak az oldalukban. Mindig kísértést fognak jelenteni, és könnyen hűtlenné válhatnak. Ha pedig elfordulnak az Úrtól, Ő megítéli népét. Isten azt akarja, hogy tisztán, igazán és szentül éljenek. Mert akkor lesz az életük bizonyságtétel. Ha átveszik a népek szokásait, akkor már nem lesz különbözőség, nem lesz miért észrevenni őket. Isten népe a másságával, a másfajta életvitelével világíthat környezetének.

Az Úr beszél Mózeshez, még mindig tanácsolja őt és a népet. Mindent megtesz, hogy a honfoglalás után áldottak legyenek. Ha majd bementek Kánaán földjére, tehát még nincsenek bent. Még csak az ország határán állnak, és ez nem elég. Be kell menni. Ez azonban rajtuk áll. Isten elvezette őket eddig, de nekik kell megtenni a döntő lépést. A Jordánt nekik kell majd átlépniük. Az Úr minket is elvezet országa határáig, de oda nekünk kell személyesen belépni. Nem elég csak hallani Isten országáról, sem jól ismerni mindazt, amit a Biblia mond róla, be kell lépni. Isten felkínálja, hogy mennyei polgárok legyünk, de ezt a polgárságot fel kell venni. Hogyan? Kegyelemből, Jézus Krisztus által.

Az Úr elmondja, ha bemennek a földre, mihez tartsák magukat, hogyan éljenek. Kijelöli az ország határait is. Isten országának is van határa. Jól körül lehet határolni, így nem tévedünk el. Megláthatjuk, amikor közel járunk a határ átlépéséhez. Az Úr Szent Lelke által segít, hogy ne hagyjuk el országát, ne igazodjunk a világhoz. Mert amikor kilépünk Isten országából, a világba kerülünk bele. A határon belül biztonságot találunk. Ott az Úr oltalma vesz körül. Ott gondoskodik övéiről és védelmezi őket. Az országon belül számíthatunk segítségére.

Az ország azt is jelenti, vannak törvényei, amihez szabva élhetünk. Isten országában nem élhetünk úgy, ahogyan akarunk. A király állapítja meg a törvényeket. Isten Izraelnek is odaadta az útmutatót, ami alapján el tudnak igazodni. Ez az útmutató az ige. Aki megismerkedik vele, tudni fogja mi Isten akarata szerint való. Olvassuk rendszeresen Isten szavát, mélyedjünk el benne minél jobban. Ha így teszünk, nem leszünk megtéveszthetők. Ez a világ meg akarja téveszteni a választottakat is. El akarja hitetni velük, hogy mindegy hogyan élnek. Nem mindegy, Isten ígéri, hogy megmutatja, melyik úton kell járnunk. Miért mutatja meg? Mert nem minden út jó, akkor sem, ha előttünk jónak tűnik. A jó utat az igéből ismerjük meg.

Urunk a szívünkre helyezi, az ígéret beteljesedése felé haladunk (ApCsel 7,17-43). Az Úr eljövetelének beteljesedése felé. A menyasszony találkozni fog a Vőlegénnyel. Csodálatos pillanat lesz. Készülünk erre a napra? Egyáltalán számolunk ezzel? Az ige határozottan kijelenti, közeledik az ígéret beteljesedése. De figyelünk erre, vagy annyira leköt ez a világ, magával ragad sodrása, lefoglal az élet gondja, hogy nem is várjuk? Úgy vagyunk, mint az öt balga szűz, nincs tartalék olajunk?

István bizonyságtétele rámutat, annyira bele tudunk épülni a világba, hogy gyakran nyomorúságra van szükség ahhoz, hogy rádöbbenjünk, mi nem e világból valók vagyunk, és ki kell szabadulni a fogságából. Magunktól képtelenek vagyunk erre, és ezt a nyomorúság meg is erősíti, de egyben Isten felé terel. Rádöbbenünk, hogy csak Ő tud megszabadítani.

Azt is jó látni, hogy az Úr közben már készíti a szabadítás útját. Talán még nem sejtjük, de Isten munkálkodik. Mózest adta Izráelnek, még nem is sejtették, hogy Isten nagy eszköze lesz belőle. Még magukkal voltak elfoglalva, de az Úr már készítette őt. Isten nem hagy erőnkön felül megpróbáltatni, időben készíti a szabadulás útját. Bízzunk Bene. Amikor úgy látták reménytelen a helyzet, hiszen a fiú gyermekeket ki kellett rakni, kiderül, hogy ez is próba. Mit tesznek? Engednek a fáraó szavának, vagy szembe mernek vele szállni? Egy házaspár tudja, hogy most Istennek kell engedni, mivel Isten az élet pártján áll. Ő nem kér ilyet. Nem akarja a gyermekek halálát. És ez a házaspár, Isten tenyerébe teszi a gyermeket. Tudják, ők képtelenek megőrizni, de Istennek van hatalma rá, a fáraó birodalmában is.

Isten készíti Mózest, azonban ő nem volt még türelmes. Saját gondolatára figyelt, és nem az Úr szavára. Önmagában jónak látszik a gondolat, de mivel nem Istentől való, kudarcra van ítélve. A saját ötletekből, a szabadító szerepéből negyven éves pusztai terápiával gyógyítja ki az Úr. Amikor teljesen alkalmatlannak látja magát, akkor hívja el az Úr. Isten kezében a magát alkalmatlannak látó ember a legalkalmasabb. Amíg alkalmasnak látjuk magunkat, addig alkalmatlannak bizonyulunk. A megfelelő felkészülést csakis Isten iskolájában lehet megszerezni.

Negyven esztendő elteltével, amikor Mózes már nem akart és nem várt semmit, Isten bejelentkezik. Megjelenik, és elhívja őt. Isten akkor lép be az életünkbe, amikor nem is gondoljuk. Amikor úgy véljük, már nincs feladatunk, akkor ad elhívást. Kiderül, Istennél nem az életkor számít, hanem az engedelmesség.

Isten Mózes által szabadította meg Izráelt, és közölt velük élő igéket. Mózes vette át ezeket. Isten élő igéket ad, és ezt nekünk kell átvenni. Azt jelenti ez, mindennap keresem az Urat, várom, hogy szóljon. Mert Isten mindennap friss, mai üzenetet ad. Mert a Biblia, nem régi könyv, nem járt le a szavatossága. Az ige, mindig új és friss. Az élő ige, nem konzerv, hanem ma megértett üzenet, megértett akarat. Azért szól, hogy aszerint éljünk. Izráel azonban nem engedelmeskedett az élő igéknek. Nem aszerint éltek. Bálványt kértek, mert más népek életviteléhez akartak igazodni. Állandó kísértés, olyanná akarunk lenni, mint a környezetünk. Isten azonban arra hívott el, hogy mások legyünk.

 

 

Kegyes Jézus, itt vagyunk

 

1. Kegyes Jézus, itt vagyunk Te szent Ígéd hallására, :/: Gyúljon fel kívánságunk Idves-

ség tanulására, Hogy a földtől elszakadjunk, Csak tehozzád ragaszkodjunk.

2. Elménket, értelmünket Lelki sötétség fogta bé, :/: De szent Lelked szívünket Tiszta

fénnyel úgy töltse bé, Hogy jót gondoljunk és szóljunk, Mert csak tőled kell azt várnunk.

3. Dicsőségnek napfénye, Istentől jött világosság! :/: Indítsd lelkünk készségre, Nyisd

meg fülünk, szívünk és szánk! Hitvallásunk, könyörgésünk, Urunk Jézus, halld meg, ké-

Rünk!

 

 

Isten áldásával.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése